A divatos thai 2002. 08. 05.
Manapság igen sokan próbálkoznak a thai masszázzsal. Első látásra ez a testmasszázs meglehetősen meghökkentő az avatatlan szemlélő számára. A páciens keze és lába kitekeredettnek látszik, a masszőr pedig az izületeket csavargatja. Igen sokakban téveszme él a gyógyító módszerrel kapcsolatban, hiszen az erotikus vágy felkeltésével hozzák kapcsolatba. A shiatsnál, az érintésen alapuló masszázsnál igen fontos szerep jut a terapeutának, aki saját energiáit adja át páciensének. A két módszer abban azonos, hogy mindkettő a test energia-állapotát hivatott befolyásolni.
A több mint ötezer éves, templomokban végzett thai masszázs több száz elemből áll. E gyógymódnak semmilyen leírása nincs, a hajdani gyógyítók a fogásokat, a masszázsra vonatkozó ismereteiket, tapasztalataikat a gyakorlatban adták tovább.
Az Európában ismert masszázstechnikáktól a thai masszázs abban tér el, hogy míg a hagyományos orvosi masszázstechnikában az izmokat és a lágy szövetek „átgyúrására”, megdolgozására helyeződik a hangsúly, addig a keleti masszázsnál a cél az ember energiatartományának „megmozgatása”, mégpedig nyújtógyakorlatokkal és az úgynevezett energiapontokra gyakorolt nyomással. A thai masszázsnál a terapeuta az izületek „kimozgatását” az energiapontokon keresztül végzi. Ez az ősrégi technika csak néhány betegség esetén ellenjavallott. Ilyenek: a daganatos betegségek, az epilepszia, egyes szervi megbetegedések. A thai masszázs egyszerre hat a szervezetben zajló fizikai folyamatokra és a páciens lelki, szellemi állapotára, így indítva be a szervezetben az öngyógyító folyamatokat.
A shiatsu, azaz az ujjnyomásos masszírozási technika a régi Kínából származik, ám mai formájában - ami a XX században fejlődött ki Japánban -. az ősi kínai masszázs, illetve gyógymód egyes elemei, illetve a nyugati orvoslásban alkalmazott manipulatív technikák elemei is megtalálhatók benne. A masszírozás során, a masszőr semmiféle külső segédeszközt nem használ, ellenben az ujjait, tenyerét, könyökét, alkarját, a térdét, sőt olykor a testsúlyát is „felhasználja” arra, hogy hatást gyakoroljon a páciens energiapontjaira, s ezen keresztül annak egész energetikai rendszerére. Éppen ezért, csak idegi eredetű, illetve egészségtelen életmódszokásokra visszavezethető panaszok (fejfájás, izomfeszültség, álmatlanság, emésztőszervi zavarok) esetén várható azonnali javulás.
A shiatsutól különösen azok a betegek remélhetnek bajukra „gyógyírt”, akiknél a megszokott kezelési módszerek ( például a fájdalomcsillapítók, altatók, nyugtatók szedése) már nem vezetnek eredményre. Súlyosabb betegségeknél e masszázstechnikát elsősorban kiegészítő gyógymódként alkalmazzák. A shiatsu gyógymasszázs relaxáló, regeneráló hatása is közismert, mivel nem a nyugati orvoslásban alkalmazott gyúró mozdulatokat, hanem a jóval szelídebb, érintéses, ujjnyomásos módszert használja a terapeuta.