Megeshetett volna az a furcsaság is, hogy az amerikai űrhajósok annak idején a Holdról földi kőzetekkel térnek haza. Ennek az esélye persze nem lett volna túl nagy, viszont óriási szenzáció lett volna, tudományos haszna pedig legalább akkora, mint a holdkőzeteknek.

Csillagászok és geológusok a múlt héten Kréta szigetén tanácskoztak és ott hangzott el egy nagyon érdekes adat: a Hold felszínén száz négyzetkilométerenként 20 ezer tonna földi eredetű anyaggal lehet számolni és ez az anyag milliárd évek óta változatlanul hever ott, tehát a Föld történetének olyan korai korszakából, amelyet itt már nem vizsgálhatunk, mert azóta a geológiai változások a kontinensek mozgása, lesüllyedése, felemelkedése és így tovább, már elmosta az ősi nyomokat.

Mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőttig a Földre folyamatosan és nagy mennyiségben csapódtak be a kisbolygók és üstökösök, a becsapódások viszont anyagot dobtak ki a világűrbe, egy részük a Holdra kerülhetett. Sokak szerint az üstökösökben, kisbolygókban levő szerves anyagoknak köszönhető az élet kialakulása is. Ennek a feltevésnek az igazolásához, vagy elvetéséhez nagyban hozzájárulhatna, ha valamikor sikerülne holdi földkőzeteket találni.