Az 1996-ban indult országos környezeti kármentesitési program célja, hogy az elmúlt száz évben a talajban és a földalatti vizekben maradt szennyeződést mérsékelje. A programról az illetékes tárca helyettes államtitkára, Rapics Róbert számolt be a parlament környezetvédelmi bizottságában.

Az országos környezeti kármentesítési programról szóló beszámolókat hallgatta meg mai ülésén az országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága. Mint Rakics Róbert, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára közölte, az 1996-ban indult program célja, hogy az elmúlt évszázadban a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt szennyeződéseket feltárja, felszámolja, illetve mérsékelje. Eddig több mint 18 ezer szennyező forrást tártak fel, a következő három évben derül ki, mennyi veszélyforrás rejlik még a felszín alatt. Különösen fontos Üröm, Csókavár és a budafoki barlanglakások helyzetének rendezése. Hozzátette, elképzelhető, hogy ezek a nagy költség igényű kármentesítési programok további állami forrásokat igényelnek majd az eddigi elkülönített összegeken felül. A honvédelmi tárca témafelelőse, Mátrai Éva ezredes beszámolója szerint megkezdődött a katonai repülőterek, Kecskemét, Pápa, Szolnok és Taszár kármentesítése, valamint egyebek mellett 30 katonai objektumban folyik a szennyezést megelőző beavatkozás, különös tekintettel a várható üzemanyag szivárgásokra. Az ÁPV Rt. igazgató-helyettese, Földi Éva a bizottság előtt elmondta, a volt szovjet laktanyák alprogram keretében 1996 óta folyik a szovjet csapatok által okozott környezeti károk elhárítása.

A 2002-es költségvetésben két milliárd forint volt az előirányzott összeg, amely azonban a privatizációs bevételek elmaradása miatt várhatóan nem teljesül. Tököl, Kalocsa, Kunmadaras és Kiskunlacháza laktanyáinak és repülőtereinek kármentesítése várhatóan 2004 és 2006 között fejeződik be. A Környezetvédelmi Bizottság a jövő évben egy alaposabb, egésznapos ülésen foglalkozik majd az országos kármentesítési programmal.