Vissza a főoldalra  
Online
2019. dec. 10. kedd Judit

   Vitalitas Online
     Életed az ételed
     Egészségpolitika
     Mentálhigiéné
     Orvostudomány
     Természetgyógyászat
     Család, életmód
     Praxisprivatizáció
     Kórházprivatizáció
     Környezetvédelem
     Egészséges élet
     Biztosítás
     Társadalom
     Társadalompolitika
     Alapellátás
     Szakellátás
     Fekvőbeteg ellátás
     Rehabilitáció ...
     Betegség gyógyítás
     Civilszervezetek
     Népegészségügyi ...

 

  TISZTÁBB LEVEGŐT! 2003. 02. 21.


A környezetvédelem területén a levegő minősége az amelyről mindenki véleményt fogalmaz meg. A nagyvárosokban a közúti közlekedés által okozott légszennyezés sok ember közérzetét negatívan befolyásolja, egészségét károsítja.

Magyarország levegőszennyezettségét a termelési, a fogyasztási szerkezet, a felhasznált energiahordozók mennyisége és minősége alapvetően befolyásolja. Az 1990-es évek elejétől lezajlott változások jelentős mértékben átalakították a kibocsátások szerkezetét. Az ipari termelés visszaesett, az energiahordozók felhasználási arányai megváltoztak. Ennek következtében az ipari eredetű kibocsátások jelentősen csökkentek. A légszennyezésben dominánssá váltak a közlekedési kibocsátások.

Az ipari ágazatok környezeti hatásait vizsgálva megállapítható, hogy a kén-dioxid, nitrogén-oxid és szilárd anyag (por) levegőszennyezést alapvetően néhány iparág (villamosenergia termelés, építőanyagipar, kohászat, vegyipar) kibocsátásai okozzák. A közlekedés kibocsátásai dominálnak a szén-monoxid és a nitrogén-oxid országos emisszióban. Ugyancsak jelentős, mintegy ötven százalékos a közlekedés aránya az illékony szerves vegyületek kibocsátásában.

A levegőtisztaság-védelem területén az utóbbi években elért eredmények jelentős mértékben a tüzelőanyagok minőségében bekövetkezett javulásnak köszönhetők. Az elmúlt években végrehajtott nagy volumenű fejlesztések eredményeképpen a kőolajipar teljesítette a motorhajtó tüzelőanyagok minőségi jellemzőire előírt követelményeket.

A kén-dioxid kibocsátás csökkenő tendenciát mutat, amelyhez 2000-től az erőművi füstgázkéntelenítés erőteljesen hozzájárult. A nitrogén-oxidok kibocsátásának alakulásában - elsősorban a közlekedési eredetű szennyezés növekedése miatt - az 1990-es évek eleje óta az ipari kibocsátás csökkenése ellenére stagnálás, illetve enyhe emelkedés tapasztalható. A szilárd anyag kibocsátás a korábbi időszak nagy mértékű esését követően mára csak enyhén csökkenő tendenciájú. A szén-monoxid kibocsátásban a korábbi időszak erőteljesebb csökkenését enyhén mérséklődő tendencia váltotta fel. A közlekedésből származó ólomkibocsátás gyakorlatilag megszűnt az ólmozott benzin forgalmazásának 1999-ben történt betiltása következtében. Azoknál a légszennyező anyagoknál, amelyek kibocsátás csökkentésére Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettséget, a kibocsátások alakulása az elvárt teljesítéssel összhangban van.

Az ország levegőszennyezettségi állapota mégsem kielégítő. Annak ellenére, hogy az ország átlagos szennyezettsége nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető, a közlekedéssel erősen érintett helyeken, elsősorban a települések forgalmas útvonalai mentén, időszakosan határérték közeli vagy azt meghaladó légszennyezettségi helyzet alakulhat ki. Összességében elmondható, hogy az országban, a vizsgált településeken, a levegő minősége kis mértékű javuló tendenciát mutat.

A szennyezett területek értékelésénél használt metodika alapján az ország területének 3,9 %-a tekinthető szennyezettnek és további 9,3 %-án fordul elő a levegőminőségi határértékek időszakos túllépése. A lakosság mintegy fele ezeken a területeken él. Hazánk lakosságának rossz egészségi mutatóihoz a szennyezett levegő hatása is hozzájárul. A levegőszennyezettség szoros ok-okozati összefüggést mutat számos krónikus légzőszervi betegség gyakoriságának növekedésével, valamint az asztmatikus kórképek és a mindinkább népbetegséggé váló allergiás megbetegedések előfordulásával.

Stratégiai célunk, az EU tagországokkal azonosan, hogy 2010-re az ország minden településén a levegő minősége feleljen meg az egészségügyi határértékeknek. Ehhez felmérjük a szennyezett térségeket és településeket, programokat dolgozunk ki a levegő minőségének javításához szükséges intézkedésekre. A programok végrehajtása során csökkentjük a közlekedési, az ipari és a lakossági eredetű légszennyező anyagok kibocsátását. A nem szennyezett területeken a levegő jó állapotának megőrzése a célkitűzés. A fentieket úgy kell végrehajtani, hogy az intézkedések egyúttal szolgálják a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeink teljesítését is.

A célok eléréséhez az ország egész területén biztosítani kell a légszennyezettség egészségügyi és ökológiai határértékeinek, valamint a légszennyezettségi célértékeknek a betartását. Azokon a településeken, ahol azok légszennyezettsége indokolja a levegőminőségét javítani kell, elsősorban a közlekedési eredetű légszennyezés csökkentésével.

A stratégiai célok eléréséhez szükséges a környezetállapot, ezen belül a levegőminőség állapotának megalapozott értékelése érdekében a légszennyezettségi mérőhálózatok továbbfejlesztése és folyamatos, minőségbiztosított üzemeltetése.

Gondoskodni kell a 2010-ig meghatározott légszennyezettségi szintek betartása érdekében a kibocsátás csökkentési tervek végrehajtásáról. A villamosenergia ipar kibocsátás csökkentési beruházásai határidőre megvalósulnak, az emissziók jelentősen csökkennek.

A villamos energia iparon és a hulladékégető berendezéseken kívüli valamennyi légszennyező tevékenységet folytató létesítménynek - az EU követelményeivel harmonizált hatályos jogszabályok előírásaival összhangban - 2007. október végéig kell megvalósítaniuk az elérhető legjobb technika alkalmazását, a folyamatintegrált szennyezés-megelőzést. Erre az időpontra összeurópai szinten olyan technológiai fejlesztési programok valósulnak meg, amelyek kontinensünkön biztosítani fogják a tisztább levegőt és ennek eredményeképp a kevesebb légúti megbetegedést.

Egyik legnehezebb feladat a közlekedés okozta légszennyezés csökkentése, amelyet csak az alábbi intézkedések összehangolt végrehajtásával lehet megoldani:a közlekedési-szállítási igények mérséklése a településfejlesztés, az informatika, a logisztika, az ipar és kereskedelempolitika, valamint a gazdasági szabályozás eszközeivel;a tömegközlekedés személyközlekedésen belüli részaránya jelenlegi szintjének megőrzése eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztésével.

Az eddig tett intézkedések, valamint a folyamatban lévő és a tervezett beavatkozások, a fejlett technológiai eljárások és a tisztább energiahordozók széleskörű felhasználásának eredményeképpen teljesíthető a fő cél: a tisztább levegő, amelynek eredménye kevesebb légúti megbetegedés.


Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.