Várhatóan még nem kerül jövő héten a kormány elé az ápolásbiztosításról szóló jogszabálytervezet. Az előkészítésért felelős pénzügyi és egészségügyi tárca szakemberei között nincs összhang arról, hogy az új biztosítási ágból mikor lehet szolgáltatásokat igénybe venni.

A Pénzügyminisztérium 53 milliárd forint bevételre számít a január elsejétől fizetendő új ápolásbiztosítási járulékból, de ezért most még egy fillér pluszkötelezettséget sem vállalna. Az egészségügyi szaktárca viszont ragaszkodik hozzá, hogy az emberek a befizetés ellenében szolgáltatásokat kapjanak. A szaktárca álláspontját alátámasztja a Tárki júniusi felmérése, amely szerint a megkérdezettek többsége támogatta az új ápolásbiztosítási rendszert, de azért, hogy hozzátartozóit ne feltétlenül otthon, hanem biztosítási alapon, intézményekben is ápoltathassa. A vitában javíthatja az egészségügyi tárca pozícióit, hogy a PM jelenlegi elképzeléséhez hasonló törekvések eddig rendre elbuktak az Alkotmánybíróság előtt. Lapunk úgy tudja: a közigazgatási államtitkárok hétfői értekezletére bekerül a PM javaslata, ott derül ki: sikerült-e kormánydöntéshez vezető kompromisszumot kötniük a két tárca képviselőinek.
Az ápolásbiztosítást előkészítő szakértők koncepciója komplex egészségügyi és szociális ellátást tervezett az idősebbeknek, illetve a más fogyatékosság mellett ápolásra szorulóknak. Az egyszázalékos járulékért természetbeni és pénzbeli ellátások járnának. Míg az előbbiek keretében az otthoni és intézményi gondozási formákhoz, gyógyászati segédeszközökhöz juthatnának a biztosítottak, a pénzbeli ellátásként a fogyatékossági támogatásokat, a hozzátartozóknak fizethető ápolási díjat veszik számításba. A koncepció részeként a beteg hozzátartozók ápolására fordított időt a kormányzat fokozatosan munkaviszonnyá alakítaná, s a minimálbér 80 százalékának megfelelő juttatással honorálná. A tervek szerint az új biztosítási ág bevételeit kezelő alapot az OEP keretein belül hoznák létre, ám önállóan kezelnék.