A fővárosban dolgozó családorvosok több mint fele 55 év feletti, a számítások szerint öt év múlva 50 százalékuk eléri a nyugdíjkorhatárt. A helyzetet tovább rontja, hogy az utánpótlás akadozik. Ha az orvoslás ezen területét belátható időn belül nem teszik vonzóbbá a fiatalok számára, a jelenleg működő 871 felnőtt praxisból 116 üresen maradhat. Ez pedig adott esetben a betegellátás rovására mehet.

Bár minden évben van körülbelül 30 fiatal, aki eredetileg háziorvosnak készül, nem biztos, hogy a szakorvosi jelöltség elérése után is a pályán marad – mondta dr. Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamra háziorvos szekciójának az elnöke. A rezidenseket elsősorban az anyagi megbecsülés hiánya tántorítja el ettől a szakterülettől. A legtöbben nem rendelkeznek akkora kezdőtőkével, ami egy praxis, azaz működtetési jog megvásárlásához szükséges. Ez a fővárosban jelenleg 5-8 millió forintba kerül. Bár lehetőségük nyílna arra is, hogy a pályakezdők hitelt vegyenek fel a praxis megvásárlására, ám annak törlesztését sokan nem merik vállalni. A becslések szerint egy vállalkozó háziorvos havonta alig tud a diplomás minimálbérnél, azaz 100 ezer forintnál több jövedelmet kiszorítani magának, mire minden költséget kigazdálkodik. Amennyiben egy frissen szakvizsgázott háziorvos például egy gyógyszercégnél helyezkedik el, ennek az összegnek a többszörösét is megkeresheti. Jelenleg a fővárosban egyetlen üres körzet sincs. A kezdők számára az is problémát jelent, hogy az idős doktorok nem mennek el nyugdíjba, csak ha már az egészségi állapotuk végképp megromlik. Kertai Aurél reméli, hogy az érintettek belátják, a jelenleginél nagyobb mértékben kell támogatni a háziorvosi ellátást, ellenkező esetben lassan elfogynak a háziorvosok.