Vissza a főoldalra  
Online
2019. dec. 10. kedd Judit

   Vitalitas Online
     Életed az ételed
     Egészségpolitika
     Mentálhigiéné
     Orvostudomány
     Természetgyógyászat
     Család, életmód
     Praxisprivatizáció
     Kórházprivatizáció
     Környezetvédelem
     Egészséges élet
     Biztosítás
     Társadalom
     Társadalompolitika
     Alapellátás
     Szakellátás
     Fekvőbeteg ellátás
     Rehabilitáció ...
     Betegség gyógyítás
     Civilszervezetek
     Népegészségügyi ...

 

  Nem keresett az orvosi szakma 2003. 08. 11.


Az egyetemet elvégzett orvosok ötöde nem az egészségügyben helyezkedik el, noha a törvény szerint teljesíthető ügyeletet nézve már ma 3000 doktor hiányzik a rendszerből. A szakorvosok 34 százaléka 55 évnél idősebb, és már a szülészet is hiányszakma. Az EU-csatlakozással a gond tovább nőhet.

Ma már nem keresett az orvosi szakma, az egyetemek alig tudták betölteni az idei felvételi keretszámokat. A jelenlegi tanévre meghirdetett 1210 rezidensi (központi szakorvosi gyakornok) helyre is csupán 653-an jelentkeztek, s a korábban divatos szülész-nőgyógyász szakmában sincs megfelelő utánpótlás. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elemzése szerint ebben a helyzetben nem lehet hiányszakmákról beszélni, maga az orvosi pálya tekinthető annak.

Ráadásul az utánpótlás elmaradása mellett nehézséget jelent az elöregedő orvoskar is. A szakorvosok 34 százaléka 55 évnél idősebb, arányuk a gyermekgyógyászatban eléri a 41 százalékot.

Az orvosegyetemet elvégzettek ötöde nem az egészségügyben helyezkedik el. Ha nem történik sürgős állami intézkedés, beláthatatlan kárt szenved a betegellátás.

A jelenleg 15-16 ezer, ügyeletet teljesítő orvos mellett legalább 3000 munkába állására lenne szükség ahhoz, hogy betarthassák a törvényes munkaidőt és a túlmunkát. Erre nincs mód, így az orvosok törvénytelenül látják el a többletfeladatokat. Ennek ellenére a túlmunkaperek száma csökkent, az orvosok belefáradtak a bírósági hercehurcába, holott legalább 14 milliárd forintot vettek ki a zsebükből.

A tavalyi, átlagosan 50 százalékos béremelés nagy ívű, de nem tekinthető sorsdöntőnek. Amíg a különféle szakmákban 30 éves korukra anyagi egzisztenciát teremthetnek a pályakezdők, egy orvosegyetemi tanársegéd átlagos fizetése bruttó 144 ezer forint, a klinikai adjunktusé 180 ezer. A hálapénz csak szűk kör privilégiuma, és a MOK szerint egyébként sem fogadható el a bérezés effajta kompenzációja. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) közelmúltban összesített, 114 gyógyintézményre kiterjedő vizsgálata is azt igazolja, a tavalyi béremelés hatására a kisegítő és a gazdasági-műszaki területet kivéve megtorpant az elvándorlás, de nem lett vonzóbb a szakma. Pedig a képzés drága (egy medikusé 20 millió forint) és időigényes.

A MOK elkészítette az életpályamodellre vonatkozó javaslatát. E szerint egy kezdő szakorvos (az egyetem után legkevesebb hat év kell ehhez) alapbére a munkaadói bérköltségekkel együtt havi 600 ezer forint lenne, a 40 éve dolgozóé 1,809 millió. Bevezetését jövőre terveznék, megvalósulásával a magyar doktorok elérnék az uniós orvosok átlagkeresetének a felét, a felzárkóztatást pedig fokozatosan valósítanák meg. A Magyar Kórházszövetség szerint tartani kell a tömeges elvándorlástól, hiszen az EU-tagállamok többségében az orvosi bérek 5-10-szer magasabbak a magyarokénál. Már ma is sok a német, norvég, svéd munkavállalás. A kivándorlók helyére jönnek magyarul beszélő ukrán és román doktorok, ám az orvosok köztestülete szerint a külföldiek munkavállalását megfelelő minőségi kontroll mellett szabad csak megengedni.

A bérek mellett jelentős a lemaradás a hazai orvostechnikai eszközökben, munkakörülményekben. A MOK a szűkös pénzforrások fokuszálását helyezné előtérbe. Olyan regionális centrumokat kellene létrehozni, amelyekben a régió valamennyi betege számára a legmagasabb színvonalú technológiát nyújthatnák. A regionális munkaerő-különbségek indokolnák az orvosok régiók közötti mobilitásának megteremtését is. Az önkormányzatokat kellene olyan anyagi helyzetbe hozni, hogy képesek legyenek orvosházak fenntartására. Ma a költözés nagy anyagi áldozatokkal jár, nem véletlen, hogy a vidéki háziorvosi praxisoknak sincs utánpótlásuk.

Azt is javasolja a MOK, hogy Nyugat-Európához hasonlóan jól képzett főiskolai és emelt szintű diplomával rendelkező szakszemélyzet segítse a doktorok munkáját, mentesítse őket az adminisztratív teendőktől. Jelenleg ugyanis munkaidejük jelentős részét nem szorosan vett orvosi tevékenységgel kénytelenek eltölteni.


Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.