Vissza a főoldalra  
Online
2019. dec. 13. péntek Luca, Otília

   Vitalitas Online
     Életed az ételed
     Egészségpolitika
     Mentálhigiéné
     Orvostudomány
     Természetgyógyászat
     Család, életmód
     Praxisprivatizáció
     Kórházprivatizáció
     Környezetvédelem
     Egészséges élet
     Biztosítás
     Társadalom
     Társadalompolitika
     Alapellátás
     Szakellátás
     Fekvőbeteg ellátás
     Rehabilitáció ...
     Betegség gyógyítás
     Civilszervezetek
     Népegészségügyi ...

 

  Karanténban a tanácsadók 2003. 08. 14.


A közelmúltban több olyan ügy kapott nyilvánosságot, amelyben véleménye kifejtésére kérték az Egészségügyi Tudományos Tanácsot, a szakminiszter javaslattevő, tanácsadó testületét. Egyes országokban az ilyen tekintélyes grémiumok álláspontja majdhogynem perdöntő, nálunk azonban más a helyzet. Az őssejtügyben az érintett magánvállalkozás a testületet jó hírnév megsértéséért perbe citálta, s bírói ítéletnek kellett megállapítania az ETT álláspontjának jogszerű voltát. Eközben az állampolgári jogok ombudsmanja is kifogásolta a testület véleményét. Ezért a napokban az ETT elnöke az MTA elnökéhez fordult, foglaljon állást a tudományos véleményalkotás alkotmányosan garantált szabadságát veszélyeztető támadás ellen.

Mandl József professzor tizennégy éve tölti be az ETT titkári funkcióját, így meglehetős gyakorlattal bír az ilyen vitás ügyekben, és sokat gondolkodik arról is, vajon miért nem hisz a sajtó, a közvélemény jelentős része, sőt a politikai közszereplők némelyike sem egy arra hivatott szakmai szervezet véleményének.
Az embereket ma sokkal jobban érdekli minden, egészségükkel kapcsolatos hír, mint mondjuk tizenöt évvel ezelőtt. Ezt az igényt a robbanásszerűen fejlődő orvostudomány rendszeresen ki is elégíti. Ugyancsak előtérbe kerültek az emberi és betegjogokkal kapcsolatos kérdések s a legkülönbözőbb bioetikai problémák, például az eutanázia, a mesterséges megtermékenyítés, az embrionális őssejt-kutatások stb. Mindezek egy olyan területen, az egészségügyben jelentkeznek, amely nyilvánvalóan vesztese a rendszerváltásnak, s ahol az anyagi problémák mellett generációs és szakmai konfliktusok gyűltek fel. Nem ritkák a morális válságtünetek sem. Orvosok anyagi problémáik miatt nemcsak multinacionális cégekhez, orvoslátogatónak mennek el, hanem különböző, szakmailag kétes magánvállalkozásokhoz is beállnak. Ilyen körülmények között egy egészségügyi testület pozíciója érthetően gyengébb a társadalomban – vélekedik Mandl József.
Hasonló konfliktusok a nyolcvanas évek közepétől, az orvosi vonatkozású piaci vállalkozások megindulásától kelteződnek. Az engedélyező szervezetek – így az ÁNTSZ mellett az Országos Gyógyszerészeti Intézet – azonban különösen a rendszerváltozás táján kerültek kifejezetten védekező pozícióba, amikor egyes, a médiában sokszor kitűnő személyiségek által felkarolt kezdeményezések a tudományos szakma túlnyomó többségének véleményével szemben is zöld utat kaptak, legalábbis, amolyan félig elfogadom, félig nem alapon gyártási engedélyhez, alkalmazhatósági hozzájáruláshoz jutottak. Az ETT ezekben az esetekben csak az etikai elfogadhatóságot vizsgálja, a szakmai-etikai értékrend alapján. Azóta szinte mindegyik esetben kiderült, hogy statisztikailag értékelhető esetszámokat tekintve a szerek és eljárások nem hatásosak, vagy nem arra jók, mint amivel hirdették őket, mint amely betegség ellen a médiában feldobták ügyüket. Sajnos azonban a közvélemény újra és újra hasonló helyzetek elé kerül. Nincs minden rákot gyógyító csodaszer, a közösségi emlékezet viszont végesnek tűnik. Egy dologra mégis jók voltak a sajtókampányok: a vállalkozások – merthogy kivétel nélkül mindig valami ilyesmi állt az ügyek hátterében – általában anyagilag meglehetősen jól jártak. Mint ahogy legutóbb is: a köldökvérlevételt végző cégnek saját bevallása szerint őszig tele az előjegyzési naptára.
Az ilyen jellegű felfedezések általában nem tudják kivívni elismerésüket a tudomány nemzetközileg elfogadott értékrendje szerint, így a felfedezők más, nem szakmai csatornákat, bulvárlapokat, kereskedelmi tévéket vesznek igénybe, ahol természetszerűleg felkapják a „szenzációs” újdonságot, s megindul a hólabda. S miután Magyarországon az intézményekkel kapcsolatban bizalmi válság van, a közvélemény általában nem hisz az úgymond hivatalos véleményekben – ami egy újabb ok a helyzet elmérgesedésére – mondja Mandl József.
Az ETT titkára úgy tapasztalja, a hamis hírek sorozata kormányoktól, sőt rendszerektől is függetlenül simán keresztüljut a sajtó különböző szűrőin, a csodafeltalálók ma is bombasztikusan nyilatkoznak, míg az állami intézmények, szakmai testületek álláspontja alig jut el a közvéleményhez. Az Egészségügyi Tudományos Tanács közleményeit, helyesbítéseit például a sajtószabadságra hivatkozva több esetben is visszatartották. – Az egyik napilap azt írta egy konkrét ügyben, hogy van, aki kapott etikai hozzájárulást, mások pedig nem. Ez nem volt igaz, a helyesbítés azonban soha nem jelent meg. A téves hírt ugyanakkor a közszolgálati televízió is átvette – ad némi adalékot helyzetükről a tanács titkára. Legutóbb pedig egy másik napilapban a tanács tekintélyes tagjait egyenesen „pártkatonáknak” nevezték.
– Néha szinte karanténban érezzük magunkat – mondja a professzor, aki, noha fontosnak tartja, mit ír a tevékenységéről, mondjuk egy komoly napilap, ám még fontosabb számára a szakma véleménye. A szakmai közvélemény pedig eddig a legtöbb esetben visszaigazolta a tanács állásfoglalásait.
Az sem segíti Mandl professzor szerint a közvélemény eligazodását, hogy Magyarország nemcsak abszolút értékben, de a K+F költségvetéseken belül arányaiban is kevesebbet költ egészségügyi kutatásokra, mint Európa vagy Észak-Amerika. Hazánkban nem létezik az egészségügyi kutatásnak amerikai vagy nyugat-európai mintájú szervezete, s a normális tudományos értékeken alapuló támogatási rendszerre is keveset költ az ágazat, mely – és ez szintén hiba – nem látja el rendszeres és megalapozott értékű hírekkel a sajtót, szabad teret engedve az áltudományos szenzációk terjesztőinek.
Az őssejtügyben az ETT már 2002 októberében jelezte az egészségügyi tárcának a várható problémát. Ennek ellenére a testület több hónapra a pofozógép szerepébe került. Ezután pattant ki a rákkimutató vérteszt ügye, mellyel kapcsolatban a szakma szinte egyhangúan az ETT véleménye mellett áll ki, a sajtóban mégis kétértelmű közlemények jelennek meg, az egyébként engedélyköteles diagnosztikai eljárást pedig tovább alkalmazzák. Az egészségügyi hatóságok elbizonytalanodása ebben az ügyben is tetten érhető.
Gyakran illetik az ETT-t azzal a váddal, hogy eleve nem támogatja az új törekvéseket. Ezt Mandl József visszautasítja. Mint mondja, a testület minden megalapozott kutatási törekvést támogatott. Ezek száma az elmúlt években több százra rúgott. De a tudománytalan kezdeményezések általában ezt az utat próbálják kikerülni. Az egyik, a sajtóban ma is jelen lévő felfedezés például úgy minősítette magát, hogy a nagy hatalmú és határozottságáról híres amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (FDA) is megadta nekik az engedélyt. Mikor az ETT ezt ellenőrizte, kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.