Vissza a főoldalra  
Online
2017. aug. 19. szombat Huba

   Vitalitas Online
     Életed az ételed
     Egészségpolitika
     Mentálhigiéné
     Orvostudomány
     Természetgyógyászat
     Család, életmód
     Praxisprivatizáció
     Kórházprivatizáció
     Környezetvédelem
     Egészséges élet
     Biztosítás
     Társadalom
     Társadalompolitika
     Alapellátás
     Szakellátás
     Fekvőbeteg ellátás
     Rehabilitáció ...
     Betegség gyógyítás
     Civilszervezetek
     Népegészségügyi ...

 

  A stressz természetrajza: túl okosak vagyunk ahhoz, hogy szorongás nélkül éljünk 2007. 04. 16.


Robert Sapolsky, a Stanford Egyetem idegtudós professzora szerint az emberek, a főemlősök, a majmok, elefántok, bálnák és egyéb, intelligens állatok azért betegednek meg olyan gyakran a stressz miatt, * mert magasan fejlett az intelligenciájuk, * mert társalomban élő, szociális lények, * - és mert (Sapolsky szerint) túl sok szabadidővel rendelkeznek.

A neurológus Sapolsky erről tartott előadást "Stressz, egészség és megbirkózás a stresszel" címmel egy amerikai tudományos kongresszuson (AAAS - American Association for the Advancement of Science - Amerikai Szövetség a Tudomány Haladásáért) nemrégiben.

"A főemlősök kiemelkedően okosak és elegendően szervezetten élnek ahhoz, hogy a szabad idejüket arra áldozzák, hogy nyomorulttá tegyék, agyonstresszeljék egymást" - mondta.

"Ha valaki huzamosan, pszichoszociálisan stresszelt, az aláássa az egészségét. Úgyhogy, lényegét tekintve, az a helyzet, hogy elegendően okossá fejlődtünk az evolúció során ahhoz, hogy megbetegítsük magunkat."

A tudós, aki az élettudományok és az idegtudományok professzora, több, mint három évtizede foglalkozik a stressznek az egészségre gyakorolt hatásaival. Jelenleg is folytat laboratóriumi kísérleteket patkányokkal, és megfigyeléseket végez az afrikai vadonban élő baboonokon.

Minden gerinces válaszol a stressz-szituációra, úgy, hogy adrenalin és glukokortikoid hormont választ ki, amely egy szempillantás alatt szaporábbá teszi a szívverését és megnöveli az energiaszintjét.

"Ez a stresszreakció már hihetetlenül régen kifejlődött az evolúció folyamán" - mondta Sapolsky. "A halak, a madarak, a hüllők ugyanazokat a stresszhormonokat választják ki, mint mi, még ha azok további sorsa, lebontása nem is egyezik az emberével és más főemlősökével."

Hogy miért? Mert nagy a különbség aközött, mit kell csinálnia az ember testének ha reális stressz éri, és mi a helyzet egy érzelmi-szociális stressz esetében.

Ha valaki meg akar enni, akkor futsz az életedért, ott helyénvaló az adrenalinkiválasztás, energiamaximalizálás, de ha a társadalmi körülményeid stresszelnek hónapokon át, a pszichoszociális stressz ellen ez a stresszreakció nem megfelelő.

A stresszhormonok "brilliáns alkalmazkodást nyújtottak" a túléléshez egy váratlan, fenyegető helyzetben. "Elvégre az energia mozgósítása az izmokban, a vérnyomás növelése, és az, hogy minden egyéb, nem létfontosságú funkciót (emésztést, növekedést, szaporodást) leállít a szervezet arra az időre, azért, hogy túlélje a szituációt, tökéletesen helyénvaló dolog." "Sokkal tisztábban gondolkodsz, a tanulás és az emlékezés felerősödik. Minden látványosan ahhoz alkalmazkodott, hogy egy hirtelen felmerülő fizikailag valóságos stesszel megküzdjél."

"De az olyan nem közvetlen életveszélyt jelentő stressz-tényező, mint az anyagi gondok vagy a főnök packázása, ugyanúgy adrenalin és egyéb stresszhormon kiválasztást idéznek elő, és ez idővel kétségbeejtő következményekkel jár az egészségedre."

"Ha a stresszreakciókat hosszú időn keresztül lelki okok idézik elő, akkor megnöveled a felnőttkori cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. És ha huzamosan leállítod az emésztőrendszeredet, akkor ezen kívül egy sor emésztőszervi betegség kialakulását is kockáztatod."

Gyerekeknél a glukokortikoid stresszhormon folyamatos kiválasztása elnyomhatja a normális növekedési hormon kiválasztást. Azok a gyerekek, akik állandó lelki stressz alatt élnek, lényegesen kisebb növésűek lehetnek.

A krónikus stressz elnyomja az immunrendszert is, sokkal fogékonyabbá válik az ember a fertőző betegségekre, de a nemi funkciókban is következménye lehet: a menstruációs ciklusban vagy a merevedésben keletkezhetnek zavarok.

"Aztán: ha krónikusan stresszelt vagy, az agy összes funkciója romlik. Egészen odáig mehet a dolog, hogy némely idegsejtek nem képesek túlélni az inzultust. A tanulással, emlékezéssel, döntéshozatallal kapcsolatos agyterületek idegsejtjei sem működnek jól stressz alatt. Ezzel a területtel foglalkoztam az elmúlt 20 évben" - mondta a professzor.

Rengeteg tudományos cikke mellett Sapolsky népszerű tudományos könyveket is írt: Miért nem kapnak gyomorfekélyt a zebrák, Probléma a tesztoszteronnal* , Egy főemlős memoárja címmel.

*a tesztoszteron hím nemi hormon

A könyvei többnyire azon a kutatáson alapulnak, amelyet harminc éve folytat a vadon élő afrikai baboonok körében.

A baboonok főemlősök, "akik" szoros társadalmi kötelékben élnek, és közeli rokonai a Homo sapiensnek.

Sapolsky és asszisztensei minden évben követnek egy babooncsapatot Kenyában, és gyűjtik róluk az adatokat: viselkedésükről és fizikai állapotukról egyaránt. (Vérmintát és szövetmintát is vesznek és elektrokardiogrammot is készítenek.)

"Megfigyeléseink azt mutatják, hogy a baboonok olyan betegségekben szenvednek, amilyenekben más, csapatokban élő állatok nem. Egy gazellának nincsen nagyon bonyolult érzelmi élete, mégha társasan élő faj, akkor sem. De a főemlősök mások, ők elegendően okosak ahhoz, hogy depresszióféle betegségben szenvedjenek."

"Ugyanez igaz az elefántokra, a bálnákra és a többi, magasan fejlett intelligenciával rendelkező emlősre, amelyek bonyolult érzelmi életet élnek."

"Azért olyan jó modellek számunkra a baboonok, mert akárcsak minekünk, nincs igazi természetes stresszoruk, ellenségük. Egy babooncsapatban élni, a Serengeti parkban, napi három órányi élelemvadászatot jelent, ragadozókkal nincs sok bajuk. Így napi kilenc óra szabadidejük marad arra, hogy lelki stresszt idézzenek elő a csapattársaiknál."

"Ezért felel meg olyan csodásan modellnek a baboon: elég jól él és elég sokáig ahhoz, hogy megfizessen a sok értelmetlen társadalmi stresszért, amit egymásnak okoz."

"Épp úgy, mint mi. Nincs bajuk a ragadozókkal meg az éhezéssel, hát csinálnak bajt egymásnak."

A beteg baboonokban csakúgy, mint a beteg emberekben, gyakran magas a stresszhormonok fennmaradó szintje. "A szaporodószervek nem működnek rendesen, a sebek sokkal lassabban gyógyulnak, emelkedett vérnyomásuk van, és a szorongás ellen ható kémiai anyagok az agyban, amelyek szerkezetileg a Valium nyugtatóhoz hasonlóak, nem működnek rendesen. Egyszóval, nincsenek valami jó formában."

"A stressznek leginkább kitett baboonok között vannak az alacsony rangú egyedek és a A típusú egyedek, ők azok, akik ott is fenyegetést látnak, ahol a többiek nem. Például egy A típusú baboont az is aggasztja, ha a vetélytársa tőle 50 méterre szunyókál."

De a stressz okozta betegségek között a magányosság, a társadalmi kirekesztettség még az alacsony társadalmi rangnál is jelentősebb szerepet játszik.

15 évvel ezelőtt arra figyeltünk föl, hogy egy baboon számára az a leginkább egészségrontó, ha alacsony helyet foglal el a ranglistán, most arra döbbentünk rá - tíz év szorgos adatgyűjtésével, hogy a rangnál sokkal fontosabb védelmet nyújt a stressz okozta betegségek ellen a társadalmi kapcsolatok rendszere.

Milyen lehetőségei vannak az embernek, hogy megbirkózzon a pszichoszociális stressz nevű értelmetlenséggel, ami megtölti a mindennapi életét?

Mit tanulhatunk a baboonoktól?

"Ideális esetben - mondja Sapolsky - nekünk, embereknek sokkal nagyobb a lehetőségünk a magatartásbeli rugalmasságra, mint a baboonoknak. Az alacsony társadalmi helyzetből fölemelkedhetünk, az elszigeteltségünket sokféle társadalmi csoporthoz (család, rokonok, barátok, munkatársak, egyéb csoportok) tartozással feloldhatjuk, képesek vagyunk olyan társadalmi támogatás szerzésére, amiről más főemlősök nem is álmodhatnak.

Ha nem vagyok elragadtatva attól, hogy csak egy alacsony beosztású postai alkalmazott vagyok, nem számít. Attól még lehetek az én szoftball-csapatom kapitánya vagy a helybéli templomi gyülekezet tiszteletreméltó, oszlopos tagja vagy valami hasonló... Jól érezhetjük magunkat attól is, hogy felfedezzük: valahol a Földön van valaki, aki hasonlóképpen érez és gondolkodik, mint mi, és nem vagyunk egyedül.

Olvashatunk történeteket, kitalált személyekről, amitől jól érezzük magunkat, és melyik főemlősnek adatik meg, hogy szebbé tegye az életét azzal, hogy Beethovent hallgat... Úgyhogy a lehetőségeink a támogatások igénybevételében - határtalanok."

Csakhogy sok, bennünket emberré tevő tulajdonságunk önmagában stresszkeltő - jegyezte meg a professzor.

Fájdalmat érezhetünk együttérzésből mások iránt, akár reális személy, akár mozihős az illető, akivel valami rettenetes dolog történt. ... Az, hogy a teret és az időt képesek vagyunk kitágítani és elvont dolgok, nem létező személyek miatt is fájdalmat érezni, megnöveli a stresszeink számát.

"Az ember már vagy 10 000 éve él olyan szorosan, nagy népsűrűségű településeken, egy olyan világban, ahol az egymásnak idegen emberek érzelmileg stresszelik egymást. De csak nem régóta él olyan sokáig, hogy a stressz miatt kialakuljon nála szívbetegség" - mondta Sapolsky.

"Ami jó eséllyel csökkentheti a stresszt, az az önbecsülés és a boldogságérzet. De ennek a boldogságérzetnek semmi köze a nyugati ember anyagi világához, kényelméhez. "Egy különleges felfedezés, amit újra meg újra meglelünk a Föld legszegényebb országaiban, ahol a megélhetés és a túlélés az egyetlen probléma, hogy nincs összefüggés a nemzeti össztermék, az egy főre jutó átlagjövedelem és hasonlók, meg a boldogság szintje között."

A vizsgálatok kimutatták, hogy például Görögországban, ami Nyugat-Európa egyik legszegényebb országa, az emberek sokkal boldogabbak, mint az Amerikai Egyesült Államokban, amely a világ leggazdagabb országa. És Görögország a 30. a születéskor várható élettartam ranglistáján, az USA pedig a 29. - annak ellenére, hogy a világon a legtöbbet költi az orvosi ellátásra."

"És sehol a világon nincs olyan nagy különbség az egészségi állapotban és az élettartamban a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, mint az Egyesült Államokban."

Japán az első a születéskor várható élettartamot illetően, nagyjából azért, mert kiterjedt támogató szociális hálózata van - mondta a professzor. De említett hasonló példát az USA-ból is. A legegészségesebb két állam Vermont és Utah, a legkevésbé egészséges Nevada és New Hampshire. Vermont rendelkezik a legjobb szociális támogató hálóval, míg New Hampshire arra büszke, hogy náluk nincs jövedelemadó. Utahban pedig a mormon egyház intézményei nyújtanak szociális támogatást. Ezért van ott szervezete és intézményrendszere a támogatásnak.

Az is igaz, hogy a mormonok és más vallásos népek valószínűleg nem alkoholizálnak és nem dohányoznak. A vallásosság önmagában is jót tesz bizonyos fokig az egészségnek, bár korántsem annyira, mint egyesek el akarják hitetni. ... Mindenképpen igaz, hogy társadalmi és érzelmi támogatást kapnak, akik hívők.

Sapolsky arra bíztatja az embereket, hogy tegyenek meg mindent a mindennapi életükben adódó stressz csökkentéséért. Változtassák meg a prioritásaikat, azt, hogy mi számít fontosnak az életükben, használjanak relaxálást elősegítő módszereket, menjenek terapeutához. Ha elegendően okosak vagyunk ahhoz, hogy stresszt okozzunk magunknak, ugyanazokat az eszközeinket felhasználhatjuk a védelmünkre is. (EurekAlert)

fuggetlen.hu

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.