Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed
Kapcsolodo szakteruletek- Klinikai szakteruletek- Konferenciák, rendezvények- MEDLINE

Ajánlási listák
Pangásos szívelégtelenség prevalenciája és klinikai összefüggései dializált betegekben: keresztmetszeti vizsgálat az Egyesült Államokban incidens dializált betegek körében
AG Stack, WE Bloembergen
A cross-sectional study of the prevalence and clinical correlates of congestive heart failure among incident US dialysis patients
Am J Kidney Dis 2001;38(5):992-1000.

SZEMLÉZÉS
Készítette: dr. Mucsi István
BEVEZETÉS
Bár a pangásos szívelégtelenség epidemiológiáját gyakran vizsgálták az általános népességben, a betegség epidemiológiai jellemzői kevésbé ismertek a végstádiumú veseelégtelen betegek körében. A több mint 6000 beteget tanulmányozó, longitudinális Framingham vizsgálat révén sikerült azonosítani a pangásos szívelégtelenség rizikótényezőit az átlagpopulációban, hasonló rizikótényezők megállapítása még várat magára a veseelégtelen betegek körében. Nem ismert továbbá az sem, hogy miképpen befolyásolja a végstádiumú veseelégtelenséget megelőző nefrológiai gondozás a pangásos szívelégtelenség előfordulási gyakoriságát a betegség megjelenésének kezdetén. Jelen keresztmetszeti tanulmányukkal a szerzők a US Renal Data System adatait felhasználva, a pangásos szívelégtelenség prevalenciáját és klinikai összefüggéseit vizsgálták.

BETEGEK, MÓDSZEREK
A "US Renal Data System Dialysis Morbidity and Mortality Study" egy, az 1996–1997 között dialízisre kerülő betegeket tanulmányozó reprezentatív keresztmetszeti vizsgálat. Mindegyik peritonealis dialízis kezelésben részesülő, és minden ötödik hemodialízis kezelésben részesülő beteg bekerült a vizsgálatba. A beteget akkor tekintették pangásos szívelégtelenségben szenvedőnek, ha a beteg kórlapjában bejegyzésre került a diagnózis. A legalább 4 hónapja gondozott beteget tekintették nefrológiai gondozásban részesült betegnek. A 4024 vizsgált beteg közül 99 került kizárásra a 15 évnél fiatalabb életkora miatt. A betegek átlagéletkora 58±16 év volt, 53%-uk volt férfi és 62%-uk volt fehér.

EREDMÉNYEK
A pangásos szívelégtelenség prevalenciája 36% volt a vizsgált populációban. A fehérek között 39%-os, az afro-amerikaiak között 31%-os, míg az ázsiai rasszhoz tartozók között 26%-os prevalencia volt mérhető. A diabeteses betegek között találták a legmagasabb prevalenciát, míg a glomerulonephritises betegek között a legalacsonyabbat. A szívelégtelenségben szenvedő betegek között magasabb szérum kreatinin-, koleszterin-, LDL-koleszterin-érték és alacsonyabb maradék vesefunkciós érték volt mérhető, mint szívelégtelenségben nem szenvedő társaik körében. A szívelégtelenségben nem szenvedő betegek erythropoetin használata szignifikánsan nagyobb volt, gyakrabban jártak nefrológusnál és dietetikusnál, s többen részesültek megelőző nefrológiai gondozásban. A multivariáns analízis eredményei alapján szignifikánsan gyakoribb volt a pangásos szívelégtelenség a hypertoniások (AOR=1,36), a koszorúér-betegek (AOR=4,08), a perifériás obliteratív érbetegek (AOR=1,32), a balkamra-hypertrophiában szenvedő betegek (AOR=1,47), a cardiomegaliában szenvedő betegek (AOR=2,64) és az uraemiával összefüggésbe hozható pericarditises (AOR=3,40) betegek között. A 8,0 mg/dl-nél magasabb szérum kalcium- és a 6,8 mg/dl-nél magasabb szérum foszfátszinttel rendelkező betegek szignifikánsan (kalcium: AOR=1,38, p<0,01, foszfát: AOR=1,41, p<0,01) nagyobb valószínűséggel szenvedtek pangásos szívelégtelenségben. A multivariáns analízis igazolta továbbá, hogy az alacsony szérum albuminszint független és szignifikáns rizikófaktora a pangásos szívelégtelenség jelenlétének (AOR=1,37; p<0,001). A végstádiumú veseelégtelenséget megelőző nefrológiai és dietetikus vizitek gyakorisága szignifikánsan összefüggésbe hozható a pangásos szívelégtelenség előfordulásának gyakoriságával (nefrológiai gondozás: AOR=0,79, dietetikai vizit gyakorisága: AOR=0,84).

KÖVETKEZTETÉSEK
Jelen adatok szerint a pangásos szívelégtelenség 12–36-szor gyakoribb a veseelégtelen betegek körében, mint az átlag népesség körében. Egy korábbi, 1986–1987-ben készült hasonló felmérésben a veselégtelen betegek körében 41%-os volt a pangásos szívelégtelenség prevalenciája. Ezek alapján elmondható, hogy az elmúlt tíz évben csökkenő prevalenciával számolhatunk annak ellenére, hogy az átlag népességben a betegség prevalenciája növekszik. Hasonlóképpen érdekes, hogy a veseelégtelen betegek körében a pangásos szívelégtelenség női dominanciájú betegség, míg az átlag népességben ez a kórkép elsősorban férfiakra jellemző. A tanulmány gyengeségei közé tartoznak a következő tények: a pangásos szívelégtelenség diagnózisa a kórlapokba történt bejegyzésen alapult, hiányoztak azok a módszerek, melyek a pangásos szívelégtelenséget befolyásoló esetleges további faktorokat észlelhették volna, s a keresztmetszeti vizsgálatok nem alkalmasak ok-okozati összefüggések vizsgálatára.

KOMMENTÁR
Rendkívül gyakori kórkép epidemiológiai jellemzőit vizsgálja a tanulmány. Az átlagnépességben észlelt rizikótényezőkön felül több olyan faktort azonosít, mely a vesebetegség kezelésével módosítható. A tanulmány is igazolja, mennyire fontos veseelégtelen betegeink időbeni nefrológiai gondozásba vétele, ami sem az alapellátás, sem a kórházi ellátás szintjén nem tekinthető megoldottnak hazánkban.
Irodalmi hivatkozások száma:25

Ábrák száma:2

Táblázatok száma:4

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.