Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed - Klinikai szakteruletek -
Nefrológia
Általános információk- Folyadék-, elektrolit- és sav-bázis-zavarok- Glomerularis betegségek- Gyermeknefrológia- Interdiszciplináris nefrológia- Nefrológiai alapkutatások- Tubulointerstitialis betegségek- Veseelégtelenség- Vesepótló kezelések

Ajánlási listák
A vesefunkció alakulása a veseartéria ostiumát is fedő aortastent behelyezését követően
F Koskas, et al.
Renal function after aortic stent-grafting including coverage of renal arterial ostia
Am J Kidney Dis 2002;39(4):730-36.

SZEMLÉZÉS
Készítette: dr. Mucsi István
Bevezetés: A veseelégtelenség az abdominalis aortaaneurysmák kezelését célzó beavatkozások jól ismert szövődménye. Az elvégzett műtétek után az esetek 0,6%-ánál dialíziskezelés válik szükségessé. Az endoluminalis stentek aortaaneurysma miatti beültetésével kapcsolatban egyre több tapasztalat áll rendelkezésre. A graft beültetésének ellenjavallata lehet az aneurysma és a veseartéria közötti túl kicsiny távolság. Az esetek 70%-ánál általában megfelelő távolság tartható ahhoz, hogy a stent ne fedje a veseartéria ostiumát, mely a vesefunkció romlását eredményezheti. Kevés közlemény ismert az irodalomban, melyekben a veseartéria ostiumát fedő stent vesefunkcióra gyakorolt hatását vizsgálnák. A tanulmányban a szerzők az endoluminalis Gianturco Z-graft vesefunkcióra gyakorolt hosszú távú hatását vizsgálták.
Betegek, módszerek: 1997 júniusa és 1999 decembere között a szerzők 34 férfi és 4 nőbetegnél végeztek infrarenalis aortaaneurysma miatt endoluminalis stent-beültetést. A betegek átlagéletkora 72,2±8,96 év, a követési idő 6-30 hónap volt. A műtét sikerességét angiographiával és spirál-CT-vel ellenőrizték. A stent fedőrésze 1-2 mm-rel a veseartéria alatt kezdődött. A betegek testsúlyát, vérnyomását, szérumkreatinin-értékét és a Cockcroft–Gault-formula alapján számított kreatinin clearance-ét a szerzők a beavatkozás előtt, közvetlen azután, majd 6, 12 és 24 hónappal a beavatkozást követően is meghatározták. 15 beteg esetében a 30. hónapban is meghatározták a szérumkreatinin-szintet, a számított clearance-t, illetve vesetomográfiát is végeztek. Ha a glomerularis filtrációs ráta 20%-nál nagyobb mértékben csökkent, illetve a szérumkreatinin-szint legalább 25%-kal emelkedett, veseműködési zavart állapítottak meg a szerzők.
Eredmények: 39 beteget 6 hónapig, míg 15 beteget 30 hónapig követtek a szerzők. A 39 beteg közül senki nem hunyt el a vizsgálati idő alatt. A hathónapos követési idő alatt nem tapasztaltak változást a 39 beteg vérnyomásában és az általuk szedett antihipertenzív szerek számában. A kezelés előtt a betegek átlagos szérumkreatinin-szintje 1,16±0,25 mg/dl, míg hat hónappal a kezelés után 1,12±0,28 mg/dl volt. A két érték között, valamint a számított GFR-értékeket illetően (kezelés előtt 60,3±19,7 ml/perc, illetve hat hónappal a kezelés után 63±23 ml/perc) nem volt szignifikáns különbség. A hosszabb ideig követett 15 beteg esetében sem lehetett szignifikáns változást kimutatni a betegek szérumkreatinin-szintjében és számított GFR-értékében. Ebben a betegcsoportban egy betegnél sem lépett fel veseműködési zavarként definiált változás. A 30 hónapos követési idő alatt nem tapasztaltak változást a 15 beteg vérnyomásában és az általuk szedett antihipertenzív szerek számában. Az 1,29 mg/dl-nél nagyobb kezdeti szérumkreatinin-szinttel rendelkező betegek (10) közül két betegnél lehetett igazolni veseműködési zavart a 6. követési hónapban, míg a 30 hónapig követett hét ilyen beteg közül ez egynél sem volt kimutatható. Az 1,29 mg/dl-nél alacsonyabb kezdeti szérumkreatinin-szinttel rendelkező betegek vesefunkciója mindvégig stabil volt.
Megbeszélés: A retrospektív tanulmány eredményei szerint a Gianturco Z-típusú endoluminalis stent hosszú távon nem befolyásolja az aortaaneurysma miatt operált betegek vesefunkcióit. Az aortaaneurysma-műtétek után kialakuló veseelégtelenséget elsősorban akut tubularis necrosis, atheroembolisatio, vagy mindkettő megjelenésével magyarázhatjuk. Egy több mint 10000 beteg 11 évi adatait elemző retrospektív tanulmány eredményei szerint a műtét előtt is meglévő veseelégtelenség 6,2%-ról 41,2%-ra növeli a mortalitást, illetve szignifikáns rizikófaktora a további vesefunkció-romlásnak és a tartós dialíziskezelésnek. Humán vizsgálatok adatai szerint a stentimplantáció után az esetek 4-6,2%-ánál alakul ki akut veseelégtelenség, amely renalis atheroembolisatióra, stentokklúzióra vagy stentkimozdulásra vezethető vissza. Ebben a tanulmányban két betegnél észleltek vesefunkció-romlást. Ezek a betegek kontrasztanyagos képalkotó vizsgálaton estek át, így ennek kóroki szerepe sem zárható ki.

KOMMENTÁR
Az általában idős, generalizáltan érbeteg, aortaaneurysmában szenvedő betegek műtéti beavatkozása előtt alapvető kérdésként merülhet fel a vesefunkció romlásának kockázata. A tanulmány eredményei – a kis betegszám és a retrospektív módszertan ellenére – hozzájárulnak a kérdés megválaszolásához. Műtét után fellépő veseelégtelenséget elsősorban akut tubularis necrosis, tartós hipoperfúzió, koleszterinembolizáció, illetve stentockklúzió vagy kimozdulás okozhat. A jelenlegi adatok birtokában a stent esetleges kóroki szerepe megkérdőjelezhető.

Irodalmi hivatkozások száma: 25
Ábrák száma: 5
Táblázatok száma: 2


KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
A krónikus veseelégtelenséggel összefüggő anaemia epidemiológiája egyesült államokbeli felnőtteknél: a Harmadik Nemzeti Egészség- és Tápláltsági Felmérés eredményei
Az országos reprezentatív felmérés adatai alapján megállapítható, hogy a vesefunkció romlásával párhuzamosan az átlagnépesség hemoglobinszintje csökken. A hasonló mértékű vesefunkció-csökkenés férfiaknál a nőknél tapasztaltnál nagyobb mértékű hemoglobinszint-csökkenéssel jár.

A veseartéria atheroscleroticus szűkülete: diagnózis és kezelés
A renovascularis betegség anatómiai és funkcionális diagnózisa, valamint a kezelés szempontjai a vérnyomáskontroll és a vesefunkció stabilizálása szempontjából.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.