Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed - Kapcsolodo szakteruletek -
Válogatott írások a British Medical Journal-ből
Hangok- Száz év távlatából- Személyes vélemény- Tanulságos élmény- További írások

Mese a hét sebészről
Pauline Prior
A tale of seven surgeons

ABSZTRAKT
A történet hét sebészről szól, akik mind kedves emberek, és akik egyike sikeresen megoperált - eltávolította az egyik nyálmirigyemet. Viszont egyikük sem tudott igazán jó kapcsolatot teremteni velem mint beteggel, ami pedig téves elvárásokat és szükségtelen szorongást jelentett számomra a felgyógyulás során.
Az első sebész megállapította, hogy nyálkövem van, röntgenvizsgálatot rendelt, és műtétet javasolt. A második a sebész főorvos volt, aki biztosított arról, hogy a beavatkozás egyszerű. A legrosszabb, ami történhet, hogy valamelyik idegrost megsérül, amitől majd kicsit félreáll a szája, ha nevet - „ami elég valószínűtlen”, fűzte hozzá. Nem kérdezte, hogy mivel foglalkozom, de megmondtam, hogy egészségpolitikát oktatok, mire elmosolyodott.
Mindaddig az volt a benyomásom, hogy a műtét nem lesz rosszabb a foghúzásnál. A főorvos titkárnője azonban felvilágosított, hogy az operáció után két hétig nem repülhetek - ez volt az első utalás a felgyógyulás idejére. A következő sebésszel a kórházban találkoztam, megvizsgált és tájékoztatott, hogy ő fog operálni, és másnap már hazamehetek. A negyedik sebész akkor szólított meg, amikor a betegszállító kocsin feküdtem, mielőtt betoltak a műtőbe. Meg akarta vizsgálni a nyakamat. Ekkor kezdtem először félni. Neki látszólag semmi köze nem volt egyik orvoshoz sem azok közül, akikkel addig találkoztam. Megnyugtatott viszont az aneszteziológus udvarias modora és tájékoztatása, ő előző nap beszélgetett velem.
Az ötödik sebész néhány órával a műtét után beszélt velem (kérésemre). Félelmem ugyanis nőttön-nőtt, amikor észevettem, hogy teljesen félreáll a szám. Úgy véltem, bekövetkezett a valószínűtlen esemény és megsérült egy idegszál. Ő megpróbálta eloszlatni félelmemet, és valamilyen gyógyszert adott. A hatodik sebész másnap reggel jött a kórterembe vizitelni. Nem ismertem sem őt, sem a csapat többi tagját. Visszavonta a gyógyszert, amit előző este rendeltek, és amikor megkérdeztem, hogy idegsérülésem lehet-e, azt válaszolta: az operáció a terv szerint történt. Miután úgy tűnt, aligha van tudomása a műtétemről, egyáltalán nem nyugtatott meg.
A hetedik sebésznél járóbeteg-rendelésen jelentkeztem egy héttel később. A sebem jól gyógyult, és a varratokat el lehetett távolítani. Előadtam, hogy aggódom a szám körüli idegek miatt. Azt válaszolta, fogalma sincs róla, mikor fog javulni az arcom aszimmetriája, és javul-e egyáltalán. Ettől pánikba estem, és egy barátomhoz fordultam, aki beszédterápiával foglalkozik. ő megtanított néhány egyszerű gyakorlatra, szerinte azokkal erősíthetem a károsodott izmokat.
Három hét múlva, mikor újból dolgozni kezdtem, ismét erőt vett rajtam a félelem. Előadás közben éreztem, hogy az arcom egyik fele nem mozog rendesen. Ha a számítógépnél ültem, a nyakam elmerevedett és fájt. Ráadásul zsibbadt az ajkam, evéskor néha csurgott a nyálam, és elharaptam az ajkamat. Legjobban az aggasztott, hogy úgy éreztem, a merevség és a zsibbadás egyre roszszabb. Mikor eszembe jutott, hogy esetleg Olaszországban kell orvoshoz fordulnom - ugyanis munkám a következő két hónapban oda kötött - rögtön elrohantam a családorvoshoz. Nem értem vele semmit. A beavatkozásról nem kapott értesítést, és ő maga nem értett ehhez a kérdéshez.
Barátaim tanácsára magánbetegként gyógytornászhoz fordultam, aki megtanított olyan gyakorlatokra, amelyekkel a merev nyakamat tornáztathattam. Úgy utaztam el Észak-Írországból, hogy bizakodni kezdtem, talán meggyógyulok. Négy hónap múltán az arcom és a nyakam is rendbejött, eközben naponta végeztem arc- és szájmozgatási gyakorlatokat.
A műtét jól sikerült, de a gyógyulás időszakát megkeserítette a szükségtelen szorongás. A hét sebész közül valamelyik igazán közölhette volna velem a műtét következményeit, beleértve a gyógyulás ütemét. Egyikük talán megemlíthette volna azt is, hogy jót tenne, ha egyszerű száj- és nyakmozgatási gyakorlatokat végeznék. Megmondhatták volna a nevüket is, vagy azt, hogy mi a beosztásuk az osztályon. Egyikük sem tisztelt meg ezzel, bár később annyit megtudtam, hogy a hét orvos közül hat valóban tapasztalt sebész.
A yorki egyetem egészséggazdasági központjának professzora, Trevor Sheldon 1999-ben rádióinterjúban elmondta, hogy a klinikumban a kiváló minőség nemcsak a sikeres kezelést jelenti, hanem azt is, hogy jó a kapcsolat az orvosok és a beteg között, aki azt érezheti, biztonságos ellátásban részesül. Nem tudom, hogy a velem történt eset milyen minősítést kapna a klinikai kiváló minőség értékelése szerint.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.