Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed - Klinikai szakteruletek -
Sebészet
Általános sebészet- Sebészet- Speciális sebészeti területek

Ajánlási listák
A nyelőcső motilitása gastrooesophagealis reflux betegségben a fundoplicatio előtt és utána: egy prospektív, randomizált, klinikai és manometriai vizsgálat
C Fibbe, P Layer, J Keller, U Strate, A Emmermann, C Zornig
Gastroenterology 2001;121:5-14.

SZEMLÉZÉS
Készítette: dr. Juhász Márk
A szerzők a nyelőcső diszmotilitásnak a gastrooesophagealis reflux betegség (GERB) tüneteire, illetve a laparoscopos fundoplication átesett betegek klinikumára kifejtett hatását térképezték fel. A vizsgálat egy éve alatt 200, hosszú ideje GERB-ben szenvedő beteget vontak be, akiknél felső panendoscopia, oesophagus manometria és 24-órás pH monitorozás történt. A betegeket a diszmotilitás jelenléte, illetve hiánya alapján két csoportba sorolták; mindkét csoport tagjainál randomizáltan vagy Nissen-, vagy Toupet-féle fundoplicatiot végeztek. Négy hónappal a műtét után ismét elvégezték a fentiekben ismertetett vizsgálatokat. A normál motilitású betegcsoporttal összevetve, a nyelőcső diszmotilitásban szenvedő betegekben a reflux-tünetek súlyosabbak voltak, a konzervatív terápiára kedvezőtlenebbül reagáltak, és a GERB patogenezisében kiemelkedő szerepet betöltő alsó oesophagealis sphincter (low esophageal sphincter, LES) nyomása szignifikánsan alacsonyabb volt. A két csoportban a műtét eredményessége és a reflux-tünetek kiújulásának gyakorisága között érdemi különbség nem volt. A nyelőcső motilitási mintázatát a műtét az összes beteg 85%-ában nem befolyásolta, 10%-ában javította. A betegek 5%-ában a műtét tovább súlyosbította a panaszokat. A szerzők konklúziója szerint, a nyelőcső diszmotilitás súlyosabb GERB-et takar, nem befolyásolja a posztoperatív klinikai eredményt, a fundoplicatio által meg nem szüntethető, sőt olykor annak hatására alakul ki. Mindezek alapján a szerzők szerint a nyelőcső diszmotilitás nem képezi laparoscopos fundoplicatio indikációját.

KOMMENTÁR
A gasztroenterológusok egyik nagy dilemmája a GERB-bel kapcsolatban, hogy egy ún. acid-related kórképpel, vagy inkább motilitási zavarral állunk-e szemben. A két komponens befolyása a betegség klinikumára feltehetőleg egyénenként, esetleg etnikumonként változó. A kérdés távolról sem kizárólag elméleti, hiszen gyógyszeres és/vagy sebészi terápiás konzekvenciákról van szó. A teoretikusan akár achlorhydriat is eredményezhető protonpumpa inhibitorokkal (PPI) hosszútávon észlelt terápiás kudarcok is alátámasztják a motilitás zavar tényleges kóroki szerepét. Mivel ezidőtájt hatékony anti-diszmotilitás gyógyszerrel nem rendelkezünk, a hosszú ideje refluxban szenvedő betegeknél a PPI versus fundoplicatio kérdésben kell döntenünk. Ezt a problémát a manometria hazai szórványos elterjedtsége elnagyolja, de számos külföldi centrumban a manometriával igazolt diszmotilitás nyálkahártya sérülés hiányában is fundoplicatiot indikál. Ezt a gyakorlatot kérdőjelezi meg ez a kellően nagy beteganyagot felvonultató, prospektív, körültekintően megtervezett, következetesen kivitelezett és gondosan dokumentált vizsgálat. Főleg a sebész társadalomban e dolgozatnak, illetve a várható hasonló munkáknak feltehetőleg nagy visszhangjuk lesz.

Irodalmi hivatkozások száma: 46
Ábrák száma: 5
Táblázatok száma: 3

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.