Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed - Klinikai szakteruletek - Szemészet -
Népegészségügyi vonatkozások
Szemészet és genetika - Szemészeti vizsgálatok

A ferde papilla gyakorisága és egyéb fénytörési hibákkal való kapcsolata
J Vongphanit, P Mitchell, JJ Wang
Population prevalence of tilted optic disks and the relationship of this sign to refractive error
Am J Ophthalmol 2002;133:679-85.

Készítette: dr. Holló Gábor , dr. Domsa Patrícia
A szerzők felmérték a vizsgált populációban a ferde belépésű papilla gyakoriságát és ennek összefüggéseit a fénytörési hibákkal és látótérdefektusokkal. Populációalapú kohorsztanulmányt végeztek.

A szerzők a Blue Mountains Szemészeti Tanulmányok keretében városlakó, 49 éves vagy annál idősebb ausztrál felnőtteket vizsgáltak 1992–94 között.A 4433 elérhető alany közül 3654 (82,4%) vett végül részt a tanulmányban. A szemvizsgálat magában foglalta a logMAR látásélességet, a standardizált refrakciómérést, a cover tesztet, a sztereoszkopikus látóidegfő-fotót és egy Humphry-automatával végzett perimetriavizsgálatot. Az papilla alsó illetve nasalis benyomottságát sztereofotó alapján osztályozták.

A 3583 értékelhető fotóval rendelkező résztvevő közül a papilla alsó ill. nasalis dőlése 56 személy 77 szeménél (1,6%) volt megfigyelhető. A ferde papilla gyakorisága 0,4%-ról megemelkedett azoknál a szemeknél, amelyeknél 1,0 dioptriánál nagyobb astigmatismus volt jelen: a valószínűség 17,9% volt 5 dioptriás astigmatismus esetén. Az átlagos astigmatismus értéke 2,2 dioptria volt a ferde papillájú szemeknél, míg a normál papillájú szemeknél átlagosan 0,7 dioptria volt (P<0,001). Myopia a ferde papillájú szemek 66,2%-ánál volt jelen, míg normális papilla esetén az incidencia 12,4% volt (P<0,001).

A leggyakoribb kapcsolódó rendellenesség az astigmatismus volt (93,5%), ezután következett a papilla halványsága, a környező choroideaszövet táblázottsága (74,%), a retinalis erek situs inversusa (70,1%), a peripapillaris atrophia (64,9%), a strabismus (30,4%), az egyéb látótérdefektusok (19,4%), a hátsó staphyloma (18,2%), az inferonasalis pigmentszaporulat (9,1%) és a chorioretinalis atrophia. A felső temporalis (33,3%) és a felsőkvadráns-látótérkiesés (25%) fordult elő leggyakrabban.

KOMMENTÁR
A ferde papilla nem volt ritka elváltozás a vizsgált populációban, és szoros összefüggést mutatott az astigmatismus és a sphaericus refrakciós hibák előfordulásával, különösen a myopiával. A ferde papillához csatlakozó látótérdefektusokat el kell különíteni az egyéb, a beteg állapotát veszélyeztető okból kialakuló látótérkieséstől.

Irodalmi hivatkozások száma: 26

Ábrák száma: 8

Táblázatok száma: 1


KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
A myopia, az astigmatismus és a hypermetropia excimer lézerkezelésével nyert eredményeink
Schwind Keratom ArF excimer lézerrel végzett fotorefraktiv keratectomia: a subepithelialis homály átmenetinek bizonyult.

A myopia és a myop astigmatismus kezelése corneatopográfián alapuló személyre szabott lézer in situ keratomileusissal
Biztató kezdeti eredményeket jelent, hogy a corneatopográfián alapuló LASIK műtétek után javulhat a legjobb korrigált látásélesség is.

Bitorikus lézerrel végzett in situ keratomileusis a myop és kevert astigmatismus kezelésére
A bitorikus LASIK eredményesen alkalmazható a myop és kevert astigmatismus kezelésére. Az eredmények stabilitását további hosszabb távú vizsgálatok igazolhatják.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.