Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed - Klinikai szakteruletek - Alap- és szakápolás -
Pszichiátriai szakápolástan
A pszichiátriai ápolás története, irányzatai- A pszichikum működésének zavaraiban szenvedők ápolása- Ápolási modellek a pszichiátriában- Biológiai és epidemiológiai pszichiátriai alapismeretek- Neurózis- és pszichoszomatikus megbetegedésekben szenvedők ápolása- Organikus pszichoszindrómákban és demenciában szenvedők ápolása- Pszichiátriai betegellátás jogi vonatkozásai- Skizofréniák, affektív és pszichoreaktív kórképekben szenvedők ápolása- Személyiségzavarok és szenvedélybetegségekben szenvedők ápolása

A munkaterápia mint a pszichiátriai rehabilitációs folyamat katalizátora
dr. Horváth Szabolcs, dr. Nagy Mária, dr. Liebner Anikó
Rehabilitáció 1996;5(1):29-31.

SZEMLÉZÉS
Készítette: Balogh Zoltán
Bevezetés

A pszichiátriai rehabilitációban a munkaterápiának sajátos szerepe, különleges jelentősége van. Míg a medicina egyéb ágaiban a rehabilitáció során kezdettől fogva számíthatunk az aktivitásra irányuló természetes motiváltságra, addig a pszichiátriai betegek esetében az érzelmi és akarati élet zavara deviáns magatartásformák, kóros motivációs struktúrák kialakulásához vezet. A motivációs rendszer zavarának egyik formája az érdektelen, passzív, közönyös viszonyulás mindenfajta tevékenységhez, főképpen a munkához. A másik formát, szinte a másik végletet, a szertelen, felelőtlen, túlfűtött viselkedésmód képviseli, melytől ugyancsak távol áll a rendszeres tevékenységre, főleg munkavégzésre irányuló megfelelő motiváció.

A kutatás tárgya, kérdései

- Mennyiben változik a munkavégzés szintje és struktúrája a rehabilitáció lépcsőfokain történő előrehaladás során?
- Mennyiben változik a viselkedés szintje és struktúrája a rehabilitáció lépcsőfokain történő előrehaladás során?
- Mennyiben felelnek meg ezek a változások a terapeuta elvárásainak?

A kutatási minta

A szerzők vizsgálatukba 40 krónikus skizofrén beteget vontak be, akik különböző rehabilitációs szinten álltak, ezen a rehabilitációs szinten legalább egy évet eltöltöttek, és ezen idő alatt állapotukban visszaesés nem következet be. A vizsgálat helyszínén a betegeknek négy rehabilitációs szint elérésére van módjuk: nyílt osztály, nappali szanatórium, éjszakai szanatórium, rehabilitált dolgozó status.

Mintaválasztás módszere

A betegcsoportok közül véletlen besorolás alapján választották ki azt a 10-10 beteget, akik összehasonlítható csoportokat alkottak mind a férfi-nő arány, mind az életkor, , mind a diagnosztikai kategóriák szempontjából.

A vizsgált módszere

A vizsgálatokat a Bálint-féle minősítő lappal végezték el. A teszt két dimenzióban mért: a munkavégzés és a viselkedés rögzítésére szolgált. Mindegyik dimenzió hat kategóriából tevődik össze, a kategóriákon belül ötfokozatú skála állt a kutatást végző szakemberek rendelkezésére a pontos minősítéshez, mely egyben pontértéket is jelent és a dimenziók mentén összegezhető.

Eredmények

A vizsgálat során kapott adatokat matematikai-statisztikai módszerekkel elemezték. Megállapították, hogy a rehabilitáció magasabb fokán álló dolgozói csoportok igyekeznek lelkiismeretesebben és intenzívebben végezni munkájukat, mint más betegcsoportok. A viselkedés dimenziójában is több változás figyelhető meg, melyek közül kiemelkedik, hogy a dolgozói csoportok mind jobban felismerik és vállalják kommunikációs aktivitásukat. A terapeuták elvárásai jobban érvényesülnek a munkavégzés során, mint a viselkedési attitűdökben. A hasznos tevékenység iránti készség kialakítása és a kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatása a rehabilitációs folyamat katalizátorának bizonyult a pszichiátriai betegek esetében.

KOMMENTÁR
A pszichiátriai betegek ellátásában és rehabilitációjában a gyógyszeres kezelés mellett nélkülözhetetlen módszer a gyógyító foglalkoztatás: első lépésben az élménycentrikus foglalkoztatásterápia valamely formája, második lépésben pedig a munkaterápia. Ebben a folyamatban, illetve a munkaterápia alkalmazásában a pszichiátriai osztályon dolgozó ápolási szakemberek is fontos szerepet játszanak. Speciális végzettség (rehabilitációs és gyógyfoglalkoztató szakasszisztens) megszerzése után az ápoló önállóan is képes a munkaterápiás foglalkozások kivitelezésére, vezetésére.

Irodalmi hivatkozások száma: 20

Ábrák száma: 15

Táblázatok száma: 1

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.