Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed - Klinikai szakteruletek -
Családorvostan
A családorvoslás szakterületének sajátosságai- Családorvoslás- Definitív ellátást lehetővé tevő megbetegedések- Krónikus gondozást igénylő megbetegedések

Ajánlási listák
Dohányzás és coeliakia: egy case-control vizsgálat
A H Patel, E V Loftus, J A Murray, W S Harmsen, A R Zinsmeister, W J Sandborn
Am J Gastroenterol 2001;96:2388-391.

SZEMLÉZÉS
Készítette: dr. Juhász Márk
A coeliakia patogenezisében a gliadin prioritása régóta ismert, de ezen kívül szerepet játszanak még egyes HLA típusok és bizonyos környezeti tényezők is. Az elmúlt években több tanulmány is a dohányzás esetleges protektív szerepéről számolt be. A szerzők a saját beteganyagukban végzett felmérés eredményeit ismertetik. A vizsgálatba 82, biopsziával igazolt coeliakiás beteget válogattak be. Nagy figyelmet fordítottak a kontrollcsoport összeállítására. Minden egyes coeliakiás beteghez három kontroll személyt rendeltek hozzá, akik hasonló földrajzi helyről származtak, életkorban és nemben is megfelelthetők voltak, és ugyanabban az évben jelentek meg vizsgálatokon. A protokoll szerint a kontroll személyek a coeliakián kívül bármilyen más betegségben szenvedhettek. A dohányzási szokásokat kérdőív segítségével térképezték fel. A diagnózis felállításakor mindkét csoportban 10% volt a dohányosok aránya. Összességében a beválogatott coeliakiások 34%-a dohányzott korábban, vagy dohányzott folyamatosan, szemben a kontrollcsoportnál észlelt 28%-kal. A szerzők ezek alapján kizárják, hogy a dohányzás és a coeliakia között bármilyen kapcsolat fennállna.

KOMMENTÁR
Néhány éve a gyulladásos bélbetegségeknél vetették fel a dohányzás potenciálisan preventív hatását. Ahogy ebben a betegségben sem, úgy coeliakiában sem alakult még ki széleskörűen elfogadott álláspont e kérdésben. Ugyanezen folyóirat egy korábbi számában argentín szerzők saját eredményeik alapján egyértelműen bizonyítottnak látták a dohányzás protektív erejét. Ezek a vizsgálatok azonban mindig közvetett bizonyítékokon alapulnak, és többnyire retrospektívek. Az egymásnak ellentmondó eredmények a vizsgálatok felépítésének, a betegek és a kontrollok beválogatásának eltéréseiből is fakadhatnak. Szakmai-etikai megfontolások és praktikus okok sem tesznek lehetővé egy olyan vizsgálatot, aminek mindkét csoportjába coeliakiára nézve pozitív családi anamnézisű (és minden egyéb szempontból egymással összevethető), aktuálisan tünetmentes, korábban nem dohányzó személyeket válogatnának be, majd az egyik csoport tagjai dohányozni kezdenének. Kellően hosszú (min. 3-5 éves) nyomonkövetéssel e kérdésben objektívebb eredményt kaphatnánk, de természetesen ilyen vizsgálatra nem kerülhet sor. Maradnak az állatkísérletek, melyek eredményei ebben az esetben csak korlátozottan extrapolálhatók humán viszonyokra.

Irodalmi hivatkozások száma: 16
Ábrák száma: 0
Táblázatok száma: 3


KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
Csak az endomysiumellenes antitest-vizsgálatra hagyatkozva a coeliakia valós prevalenciáját 20%-kal alulbecsüljük
A coeliakia szerológiai szűrésében az endomysiumellenes antitest- (EMA) vizsgálat korábban egyeduralkodónak számított. A szerző megállapítása szerint az EMA-negatív coeliakia gyakori, ezért ha a biopsziát csak az EMA-pozitív betegeknél végezzük el, akkor a betegek egyötödénél elmarad diagnózis felállítása.

Coeliakiás betegek testtömegindexének előre tervezett vizsgálata
A szerzők ebben az igen egyszerű, előre tervezett vizsgálatban azt a tapasztalatot kívánták objektivizálni, mely szerint a felnőttkori coeliakia nem feltétlenül jár alacsony testsúllyal.

A szövetitranszglutamináz-ellenes antitest szérumvizsgálatának szenzitivitása endomysiumellenes antitest-pozitív és negatív coeliakiás betegeknél
Korábbi vizsgálatok eredményei szerint a szövetitranszglutamináz-ellenes antitest kimutatását célzó vizsgálat szenzitivitása és specificitása coeliakiában megegyezik az endomysiumellenes antitest-vizsgálat kapcsán észleltekkel. A szerzők e két szerológiai vizsgálat megbízhatóságát és egymáshoz való viszonyát hasonlították össze saját beteganyaguknál.

A non-Hodgkin-lymphoma kockázata coeliakiában
A non-Hodgkin-lymphoma a coeliakia egyik leggyakoribb és egyben legveszélyesebb késői szövődménye. A szerzők célja a multicentrikus, előre tervezett vizsgálat keretén belül az volt, hogy felmérjék a non-Hodgkin-lymphoma gyakoriságát coeliakiás betegeknél.

A B12-vitamin coeliakiában észlelt alacsony szérumszintjéért nem az autoimmun gastritis a felelős
Noha a B12-vitamin felszívódásában a coeliakia által leginkább érintett proximalis vékonybél nem játszik kitüntetett szerepet, coeliakiás betegeknél mégis gyakran észlelhetünk B12-malabsorptióra utaló tüneteket. A szerző ezt a kérdést kívánta tisztázni retrospektív vizsgálatában.

Idős betegeknél együttesen fennálló vastagbéldaganat és coeliakia: véletlen egybeesés; lehet, hogy van kapcsolat; figyelemre méltó; egyértelmű összefüggés
A szerző coeliakiás betegeknél a colorectalis carcinoma szűrésére végzett vizsgálatairól számol be. Állásfoglalása szerint a colorectalis carcinoma nem jelentkezik halmozottan kezeletlen coeliakiás betegeknél.

A coeliakia napjainkban: a bővülő ismeretek áttekintése
A coeliakiával kapcsolatos diagnosztikai lehetőségek ismereteink jelentős bővülését eredményezték. A megbetegedés prevalenciája jelentősen nő, bármely életkorban jeletkezhet. A klinikai képet a szövődmények illetve a társuló megbetegedések igen változatossá teszik.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.