Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed - Klinikai szakteruletek -
Gasztroenterológia
A gyomor-bél rendszer megbetegedései- A hasnyálmirigy betegségei- A máj betegségei

Ajánlási listák
A budesonid hatása collagen colitisben: egy kettős-vak, placebó kontrollált, szövettani vizsgálatok eredményein alapuló tanulmány
F Baert, A Schmidt, G DHaens, F Dedeurwaerdere, E Louis, M Cabooter, M de Vos
Gastroenterology 2002;122:20-25.

SZEMLÉZÉS
Készítette: Dr. Miheller Pál
A collagen colitis (CC) egy ismeretlen eredetű, idült gyulladásos bélbetegség. Az utóbbi években fogalmazódtak meg a pontos diagnosztiks kritériumok. A fő kritérium a csaknem teljesen normális endoscopos kép, és a colonbiopsziás mintában a lamina propria subepithelialis kollagénrétegének jellegzetes megvastagodás, valamint lymphoplasmocytas beszűrődése. A betegség inkább a nőket érinti, a kitüntetett átlagéletkor a 65 év. A betegek gyakran panaszkodnak krónikus hasmenésről. A collagen colitis krónikus megbetegedés, bár beszámoltak spontán relapsusokról és remissziókról is. Számos gyógyszeres és diétás próbálkozás történt, de egyik sem volt kellően hatékony. Számottevő terápiás hatást írtak le bismuth subsalicilattal collagén és lymphocytas colitisben, de nagy beteganyagon nem történt ezekkel a gyógyszerekkel kontrollált, kettős vak vizsgálat. Bár a tünetek változhatnak kezelés nélkül is, a szövettani változások ritkák. Újabban a budenosiddal írtak le kedvező eredményeket CC-ben.
A jelen tanulmányban belgiumi egyetemek és nagy IBD centrumok vettek részt. A betgek egy része 9 mg budenosidot, másik fele 3 capsula placebót kapott. 8 hét után vizsgálták a klinikai választ, a javuló betegeknél a studyt megszakították, a nem javulóknak pedig a követező 8 hétben budenosidot kezdtek adni. Minden beteget követtek 16 hétig.
Olyan betegeket válogattak be a vizsgálatba, akikbek az elmúlt két hónapban legalább napi 3 híg széklete volt, és a mindenre kiterjedő vizsgálatok a CC-n kívül egyéb okot nem igazoltak, valamint diverticulosison kívül egyéb eltérést nem igazolt az endoscopos vizsgtálat sem. A szövettani vizsgálatnak minden beteg esetében a subepithelialis kollagén sáv legalább 10 mirométeres kiszélesedését, valamint a lamina propia kerek sejtes beszűrtését igazolta. Azokat az eseteket, melyekben a szövettani lelet átfedést mutatott a lymphocytas colitissel, vagyis sok lymphocyta volt a lamina propriában, a domináló szövettani eltérés alapján sorolták be. A széklet gyakoriságát vagy állagát befolyásoló gyógyszereket (hasfogók, aminosalycilsav készítmények, NSAID-ok, antibiotikumok) és a betegség lefolyását ismerten befolyásoló gyógyszereket (steroidok, ticlopidin, flutamid, ranitidin, gyógynövény készítmények, immunsuppressiv szerek) elhagyatták. A colonoscopias vizsgálat során legalább öt biopsziát vettek a colon különböző részaiből, 2-t a rectosigoidealis határról és 2-t a sigmából. A 8. héten ezt a négy biopsziát megismételték. A betegek naplót vezettek a panaszaikról (székletek száma, hasi fájdalom, puffadás, közérzet), és score-rendszer segítségével értékelték a változásokat. Klinikai javulásnak tekinteték, ha a score rendszer alapján a betegek állapota legalább 50%-al javult a 8. hét végére. Szövettanilag is javulónak ítélték az esetet, ha a kollagénsáv vastagsága jelentős mértékben csökkent.
A fenti kritériumomok alapján 14 beteg kapott budenosidot és 14 placebot. A két csoport nem különbözött korbéli vagy a nembéli összetétel tekintetében. A 8. hét végére a budenosiddal kezelt 14 betegből 8, míg a kontrollcsoportból 3 beteg mutatott klinikai javulást. A javulás csúcsát a betegek az első 2 hétben elérték, majd a 8. hétig tartották ezt a szintet. A kezelt csoportból a 6 nem reagáló betegből 2 javulást mutatott, de nem olyan nagy mértékben, amilyen szigorú kritériumokat a vizsgálat előírt. A 8. hét végére a budenosiddal kezelt betegek szövettani vizsgálata minden esetben az infiltráció csökkenését igazolta, 9 esetben a szövettan teljesen normális képet adott. A placebo csoportban 4 esetben mutatkozott javulás. A betegek naplójának segítségével áttekintett adatok alapján a budenosiddal kezeltek állapota a 4. hétre statisztikailag is értékelhető mértéken javult a széklet állagát illetően, bár a többi paraméter változatlan maradt. A placeboval kezelt betegek közül 9 beteg kezdett el budenosidot szedni a 8. hét után, közülök 7-en komplett remissziót mutattak.
Az eredmények alapján a szerzők megállapítják, hogy vizsgálataik voltak az első placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálat, melyet a CC kezelésével kapcsolatban végeztek. A busdenosiddal történő kezelés eredményei meggyőzőek, de maradt néhány nyitott kédés. A budenosiddal kezelt betegek közül néhányan nem reagáltak a kezelésre, ugyanakkor a placeboval kezelt csoportban is volt néhány javuló eset. Számos klinikai paramétert vizsgáltak, de csak a széklet állagának változása érte el az 50%-os javulást. A szövettani változások sokkal kifejezettebbek voltak a kezelt csoportban. Az infiltráció mérétke minden budenosiddal kezelt beteg esetében csökkent, de a kollagén-sáv vastagsága csak néhány esetben. Ez az utóbbi jelenség ismert az irodalomban, a kollagén sáv kiszélesedése kevésbé korrelál a klinikai tünetek javulásával. Talán hiosszabb kezelési idő után ez is csökkenne.
Klasszikus steroidokat már használtak CC kezelésére, bár a betegség benignus lefolyása nem indokolja a hosszú távú steroid kezelést. Néhány vizsgálat már leírta, hogy a budenosid kedvezőbben hat CC-ben a hagyományos steroidoknál. A capsulás kiszerelés miatt elsősorban a terminalis ilumban oldódik a gyógyszer, de aktív hatóanyag biztosan jut a vastagbelekbe is.
A klinikai hatás az első két hétben kifejlődött, a betgeknek csak 1/3-a nem tudta használni a gyógyszert, a másik 2/3 részük 1-5 hónapig szedte a budenosidot. Hosszútávú alkalmazás során sem tapasztaltak toxicitást.
Bár a mikroszkópos colitis még ismeretlen okú megbetgedés, jórészük lehet gyógyszer indukálta. A vizsgálat ideje alatt mindennemű, a betegség lefolyását ismerten befolyásoló gyógyszert elhagyattak a betegekkel. Később megfigyelték, hogy néhény beteg esetében a tünetek proton pumpa inhibítor (főleg lansoprasol) szedésekor jelentkeztek.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a budenosid hatékony kezelés collagen colitisben. A gyakorlatban meg kell próbálni a gyógyszer indukálta hasmenés kizárását, a gyógyszerek elhagysa mellett a beteg klinikai tüneteinek változását meg kell figyelni. Ha nem következik be remisszió, vagy a tünetek súlyosak, akkor a szerzők ajánlják a budenosid kezelés megkezdését, melyet néhány hónapos folytatást követőn on demand módszer szerint javasolnak alkalmazni.

KOMMENTÁR
A klinikai gyakorlat során a krónikus hasmenésben szenvedő betegek kivizsgálásakor gyakran elmarad a vastagbél nyálkahártya biopsziája a makroszkóposan ép endoscopos lelet esetén. Vélhetőleg számos mikroszkópos colitisre nem derül fény, az ebbe a csoportba tartozó collagen colitis és lymphocytas colitis e miatt valószínűleg aluldiagnosztizált. A szerzők a collagen colitis kezelésével kapcsolatosan igen fontos munkát végeztek el, hiszen idáig nem volt a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek megfelelő vizsgálati eredmény a betegség kezelésére vonatkozólag. A tanulmány alapján megállapítható, hogy a budesonide hatékony szer a betegség kezelésében.

Irodalmi hivatkozások száma: 21
Ábrák száma: 4
Táblázatok száma: 2

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.