Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 14. csütörtök Szilárda


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Bulimia
 
Néveredet

1913-ban Moravcsik Ernő a táplálkozási ösztön zavarai között említi, de a bulimia nervosa elnevezést elsőként Russel vezette be 1979-ben.
A betegség meghatározása

A bulimia nervosa bizarr étkezési szokásokat jelent, ami a beteg életének központi problémájává válik. A bulimiában a táplálékfelvétel fékevesztett, amit hányással és hashajtással kompenzál a beteg.
Etiológia

Végső oka ismeretlen; legvalószínűbb annak psychés eredete.
Patogenezis, patomechanizmus

Indító okként rendszerint valamely súlyos stresshelyzet deríthető ki. Kialakulásában számos hajlamosító tényező játszhat szerepet: egyéni hajlam, depressio, anxietas, személyiségzavar, kognitív és emocionális zavar, a testkép hibás megítélése, lelki- vagy testi traumák, genetikai és családi hajlam, kulturális tényezők. A betegség kialakulására a családszerkezet nagy hatással van. A bulimiások családjában gyakori az indulati zavar, az alkoholizmus és a kábítószerfüggés. Egyesek szerint a betegség kiváltásában a szexuális visszaéléseknek is szerepe lehet. A bulimia nervosa átmehet valódi anorexia nervosába is; ilyenkor megszűnnek a lakmározási epizódok.
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Császár Albert
egyetemi tanár, osztályvezető főorvos
Országos Gyógyintézeti Központ, Belgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Mező Izabella

Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A betegség lényegéből adódik a nagy étkezés, az önhánytatás és purgálás, haspuffadás, flatulentia, székrekedés, böfögés, hasfájás, hányinger. Metabolicus alkalosis miatt olykor tetania is előfordul. Bulimia nervosában ritkább az amenorrhoea, viszont gyakori az oligomenorrhoea és a vérzések rendszertelensége.
Tünetek

Az evési kényszer mindent elsöprő, a betegek gondolatai szinte állandóan az étkezések körül járnak. Elvesztik ellenőrzésüket a táplálkozásuk felett; az evés kényszerét bennük nem az éhségérzet hajtja. Titokban és inkább este esznek. A túlevés időszakát sokszor szénhidrátdús táplálékok fogyasztása vezeti be, ami láncreakciót indít el hasonlatosan az alkoholisták „első pohár” jelenségéhez. A bekebelezett táplálék mennyisége elképesztően nagy lehet: elérheti az 50 000 kcal-t naponta. Egy-egy étkezés időtartama ilyenkor 1-2 óra, de megnyúlhat akár 8 órára is; egy alkalommal 3500 (maximálisan 11 500) kcal-t fogyasztanak el. Hetenként általában 12 ilyen periódus fordul elő. Testsúlyuk növekedését önhánytatással és hashajtózással akadályozzák meg. A hányás rituálévá alakulhat; egyesek megtanulják külső inger nélkül is visszaöklendezni gyomortartalmukat. A bulimiára jellemző az antiszociális magatartás: 12-14 százalékuk lop (leggyakrabban élelmiszert), több közöttük a kábítószer- és az alkoholfogyasztó; gyakrabban követnek el öngyilkosságot és öncsonkítást. Gyakori továbbá a száj- és garatüreg, a nyálmirigyek gyulladása. A fogak állapotának gyors romlása, fogzománc-károsodás egyrészt a fokozott szénhidrátfogyasztás, másrészt pedig a hányások során bekövetkező gyomorsav-irritáció miatt fordul elő. Relatíve gyakoriak a hypokalaemia következtében fellépő szívritmuszavarok, végtag-paraesthesiák, görcsök, mellkasi fájdalmak, néhány esetben tetaniás rohamot is megfigyeltek. Alkalosis, dehydratiós jelenségek fordulhatnak elő. Szorványos melléktünetként bőrkiütéseket, bőrszárazságot, haj- és körömtörékenységet is regisztráltak. Hypoproteinaemia és alszároedema is kialakulhat. Bulimiában emelkedett a szérum amilázszintje, ami nem jelent klinikai pancreatitist.
Általános vizsgálatok

L. panaszok, anamnézis, tünetek.

Differenciáldiagnosztika

A bulimiát ne tévesszük össze hányással illetve fokozott táplálékfelvétellel járó egyéb kórképekkel (pl. pylorus stenosis, epekövesség, hyperthyreosis).
Rizikófaktorok

L. patogenezis, patomechanizmus.
Szövődmények

A normális súlyú bulimiásokban a szívszövődmény ritka, de a hypokalaemia ritmuszavart okozhat. A bulimia igazán súlyos szövődményeit maguk a gátlástalan lakmározások hozzák létre: a nyelőcső megrepedése pneumomediastinumot vagy pneumoperitoneumot okozhat; bekövetkezhet gyomorruptura is. A súlyos hányás hypovolaemiához, ezen keresztül metabolicus acidosishoz és hypotoniához vezet; végzetes szövődmény lehet a félrenyelés, amelynek következtében a beteg megfulladhat.
Epidemiológia

Fiatal, adoleszcens nők között a fejlett európai országokban és az Egyesült Államokban végzett felmérések alapján a prevalenciája 1-3 %. Hasonló adatokat mutatnak az első hazai felmérések is.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A diétás irányelveket az aktuális leletek határozzák meg. Megfelelő folyadékbevitel, az elektrolit-háztartás zavarának rendezése, különös tekintettel az esetleges hypokalaemiára vagy hypocalcaemiára a leglényegesebbek. Fontos az étkezés egyoldalúságának megszüntetése, fehérjében gazdag, többnyire energiaszegény, vitaminokban, nyomelemekben gazdag és változatos táplálékok rendelése.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

Bizonytalan, kb. 10-20%.

Terápiás célkitűzés

A legfontosabb célja a kezelésnek a helyes étkezési szokások kialakí- tása.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

Elégtelen pszichoterápia.
Prognózis

Mortalitása 5-10%
Követés, gondozás

A visszaesés elkerülése érdekében a betegek továbbra is támogató pszichoterápiát és ellenőrzést igényelnek: kezdetben hetenként, majd két hetenként, utóbb havonta.
Kiegészítő információk

Nemhez kötött jellegzettességek

Nőknél sokkal gyakoribb.
Életkorhoz kötött jellegzettességek

Pubertás.
Ajánlott irodalom

Leövey A.: A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve; Barna M.: Táplálkozás. Diéta.

Szakrendelések

Megyei ideggondozók.
Hasznos folyóiratok

Orvosi Hetilap, LAM