Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Familiaris hypercholesterinaemia
 
Néveredet

A primer hyper-lipoproteinaemákon belül a primer hypercholesterinaemiák csoportjába tartozik. A Fredrickson-felosztás szerint II/a típusú hyper-lipoproteinaemiának felel meg. Igen ritkán II/b típusúként is megjelenhet.
A betegség meghatározása

A familiáris hypercholesterinaemia olyan autoszomális domináns öröklôdésű zsíranyagcsere-zavar, amelyben az LDL-koleszterin eltávolítása a keringésbôl károsodott, ennek következtében a klinikai képet korai atherosclerosis (koszorúér-betegség) jellemzi.
Etiológia

A betegség alapja a 19. kromoszóma rövid karján található LDL-receptort kódoló gén mutációja. Több mint 500 génmutáció ismert már.
Osztályozás, típusok

Megkülönböztetnek homozigóta és heterozigóta formát. A homozigóták esetében a betegeknek nincs normálisan működô LDL-receptora; heterozigótákban valamilyen arányban normális receptoraktivitás jelen lehet.
Patogenezis, patomechanizmus

A génmutáció következtében az LDL-receptor zavart szenved. Ezek következtében az LDL-koleszterin anyagcsere károsodik, így az LDL-koleszterin szintje és ezáltal az összkoleszterin szintje is megemelkedik, amely következtében koleszterin rakódik le az artériákba, a bôrbe és az inakba.
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Császár Albert
egyetemi tanár, osztályvezető főorvos
Országos Gyógyintézeti Központ, Belgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Ábel Tatjána

Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Homozigóta esetben: koszorúér-meszesedés tünetei már fiatalkorban (angina pectoris, myocardialis infarctus); arteriosclerosis egyéb ereken is (a. carotis, a. iliaca, alsó végtag erei). Heterozigóta esetben: általában fiatal felnôttkorban, de mindenképpen a lakosság többi részéhez képest korábban jelentkezô, koszorúér-betegség tünetei; arteriosclerosis egyéb ereken is.
Tünetek

Homozigóta esetében: gyermekkorban kimutatható extrém hypercholesterinaemia (15–30 mmol/l); HDL-koleszterinszint gyakran alacsony; már pubertáskorban systolés zörej az aorta area felett (aortagyök atheromás elváltozása), illetve egyéb erek felett is; xanthoma tendinosum (könyökön, térden, Achilles-ínon, kézháton); xanthelasmák; arcus cornae; ritkán migráló ízületi fájdalom. Heterozigóta esetében: hypercholesterinaemia (7–10 mmol/l); HDL-koleszterin általában normális szintű; xanthoma tendinosum (könyökön, térden, Achilles-ínon, kézháton); xanthelasmák; arcus cornae; ritkán migráló ízületi fájdalom.
Általános vizsgálatok

Szérum összkoleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid és HDL-koleszterin, valamint lipoprotein(a) szintjének vizsgálata. További – szükség esetén elvégezhetô – vizsgálatok: a. carotis Doppler-vizsgálat, echocardiográfia, Holter-monitorozás, terheléses EKG-vizsgálat, coronarográfia, angiográfia egyéb erekrôl. Májfunkció megítélése.
Célzott vizsgálatok

Születés elôtt az amnionfolyadékból vett magzati sejtkultúrán vizsgálják az LDL-receptor kötôdését. Gyermek- és felnôttkorban a szűrés a szérum LDL-koleszterinszint mérésén alapul. A következô lépés a család genetikai (DNS) vizsgálta.

Differenciáldiagnosztika

A homozigóta esetében a diagnózis a klinikai kép és a laboreltérések miatt általában egyértelmű. A heterozigóta esetében azonban ez már nehezebb lehet. Ekkor a primer hyper-lipoproteinaemiák közül a familiáris kombinált hyper-lipoproteinaemiától és a familiáris defektív apoB hyper-lipoproteinaemiától kell megkülönböztetni. A szekunder hyper-lipoproteinaemiák közül pedig a hypothyreosishoz, obstruktív májbetegséghez, valamint a nephrosis-szindrómához társult lipidanyagcsere-zavartól kell elkülöníteni.
Rizikófaktorok

A dohányzás, az alacsony HDL-koleszterinszint, a diabetes mellitus, az obesitas, a magas lipoprotein(a)-szérumszint a familiáris hypercholesterinaemiás betegeknél tovább emelik a koszorúér-betegség rizikóját.
Szövődmények

Hirtelen halál, myocardialis infarctus, angina pectoris, stroke, perifériás érbetegség.
Epidemiológia

Elôfordulási gyakoriság: homozigóta forma 1:1 000 000; heterozigóta forma 1:500 fordul elô. Az amerikai és nyugat-európai lakosság körében történt felmérések szerint a 60 éves kor elôtt lezajlott myocardialis infarctusok hátterének kb. 5%-ában heterozigóta familiáris hypercholesterinaemia áll.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A heterozigóták kezelésének elsô lépése a diéta, amely telített zsírsavakban és koleszterinben szegény, többszörösen telítetlen zsírsavakban és rostokban gazdag diétát jelent. Amennyiben a beteg obes, úgy testsúlyát csökkenteni kell. A prevenció lényegében a betegség mielôbbi felismerésén és lehetôség szerinti terápiáján alapul.
Gyógyszeres kezelés

A heterozigótáknál az elsô választandó szer – természetesen a diéta folytatása mellett – a HMG-CoA-gátló, azaz a sztatin. Amennyiben a monoterápia nem elegendô, úgy a kezelés kiegészíthetô ioncserélô gyantával, illetve harmadik gyógyszerként probucollal.
Műtéti kezelés

L. a terápiás célkitűzést.
A kezelés komplikációi

Homozigóták esetében l. a terápiás célkitűzést. Heterozigótáknál a sztatinok, ioncserélô gyanták, illetve probucol kezelés kapcsán fellépô lehetséges mellékhatások.

Terápiás célkitűzés

Terápiás cél az LDL-koleszterin szintjének csökkentése, ezáltal a kísérô betegségek megelôzése és/vagy a már meglévôek progressziójának lassítása. Homozigóták esetében a kezelés még ma sem megoldott. A diétás és gyógyszeres kezelés csekély hatású, emellett a rendszeresen (1–2 hetente) végzett LDL-aferezis csökkenti az LDL-koleszterin szintjét. A májtranszplantáció a másik kezelési lehetôség a betegek számára. A betegek végleges gyógyulását valószínűleg a génterápia jelenti majd, amely azonban még kísérleti stádiumban van.
Prognózis

Homozigóták esetében: a koszorúér-betegség kezdetének idôpontja, valamint a korai halál valószínűsége a szervezet kompenzációs készségétôl függ. A receptornegatív homozigóták 60%-ában már 10 éves kor elôtt, míg a hibás receptorúakon valamivel késôbb alakul ki a koszorúér-betegség. A receptor-negatív betegek 26%-a, míg a receptor hibásak 4%-a hal meg 25 éves kora elôtt, a beteg nemétôl függetlenül. Heterozigótáknál: a koszorúér-betegség kezelés nélkül kb. 20 évvel hamarabb jelentkezik, mint a lakosság többi részében. Heterozigóta férfiak tünetei kb. 10 évvel hamarabb jelentkeznek, mint a nôké, de ha a nôk pl. dohányoznak, elveszítik „elônyüket”.
Követés, gondozás

A terápiás célkitűzésnek, az életmódnak, a diétának, a prevenciónak és a gyógyszeres kezelésnek megfelelôen.
Kiegészítő információk

Genetikai tanácsadás

A meghatározásnak, az etiológiának, az osztályozásnak, a típusoknak, a patogenezisnek és a patomechanizmusnak megfelelôen.
A betegtájékoztatás alapelvei

A beteggel és családjával ismertetni kell a betegség öröklôdését, kialakulásának lényegét, tüneteit, lehetséges alakulását és a kezelési lehetôségeket is.
Terhességi sajátosságok

Heterozigóták: terhesség és szoptatás alatt a gyógyszeres kezelés nem jön szóba, a diétás kezelés szigorítása az egyetlen lehetséges kezelési lehetôség. Testsúly túlzott növekedése kerülendô.
Ajánlott irodalom

Romics L. Zsíranyagcsere-zavarok a mindennapi klinikai gyakorlatban. Golden Book Kiadó Kft.; 1995.; Romics L, Pados Gy. Zsíranyagcsere-zavarok klinikai jelentôsége és kezelése. Medintel Könyvkiadó; 1995.; Préda I. Heveny cardiovascularis kórképek. Medicina Könyvkiadó Rt.; 2001.; Ábel T, Karádi I. Tények és adatok sorozat. Lipoproteinek. Melania Könyvkiadó Kft.; 1998.

Szakrendelések

Országos Zsíranyagcsere Központok (felnôtt): Semmelweis Egyetem(SE) ÁOK III.Belklinika Dr. Romics László; SE ETK Belgyógyászati és Geriátriai Klinika – Dr. Császár Albert; Szent Imre Kórház IV.Belosztály – Dr. Pados Gyula; Debrecen OTE I. Belklinika – Dr. Paragh György; Elméleti Országos Központ: SE Kórélettani Intézet – Dr. Szollár Lajos; Országos Zsíranyagcsere Központok (gyermek): SE II. Gyermekklinika – Dr. Szamosi Tamás; Regionális Zsíranyagcsere Központok (felnôtt): SE II. Belklinika – Dr. Somogyi Anikó; Székesfehérvári Szt.György Kórház. I. Bel. – Dr. Reiber István; Országos Kardiológiai Intézet – Dr. Polyák Gyula; BM Központi Kórház, Budakeszi u. – Dr. Halmy László; DOTE Kardiológia – Dr. Czuriga István; Szt.János Kórház II. Bel. – Dr. Salamon Ferenc; Országos Korányi Intézet – Dr. Halmos Tamás; Péterfy S. u. Kórház – Dr. Fövényi József; Szt.István Kórház – Dr. Landi Anna; Erzsébet Kórház – Dr. Buday Géza; Kecskeméti Kórház – Dr. Dózsa András; Pest Megyei – Kerepestarcsa – Dr. Pécsváradi Zsolt; Miskolci Semmelweis Kórház – Dr. Lakatos Zoltán; SzAOTE II. Belklinika – Dr. Csanádi Miklós; Békéscsabai Kórház – Dr. Lakatos Ferenc; Szombathelyi Kórház II.Bel. – Dr. Tarján Jenô; POTE – Dr. Nemes János; Gyôr Megyei Kórház – Dr. Papp Zsuzsanna; Tatabánya Megyei Kórház – Dr. Dombi Péter; Kaposvár Megyei Kórház – Dr. Szabó Gyula; Regionális Zsíranyagcsere Központok (gyermek): Budapest fôváros – Dr. Czinner Antal; Csongrád megye – Dr. László Aranka; Bács-Kiskun megye – Dr. Mihai Klára; Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Dr. Sólyom Enikô; Fejér megye – Dr. Mayer Gizella; Nógrád megye – Dr. Matuz Anna; Vas megye – Dr. Oroszlán György; Baranya megye – Dr. Szauer Edit; Somogy megye – Dr. Környei Vilmos; Soproni Szanatórium – Dr. Szatmáry György.
Hasznos folyóiratok

Current Atherosclerosis Reports (magyar nyelvű kiadás); Orvosi Hetilap; JAMA (magyar nyelvű kiadás); Journal of the American College of Cardiology (magyar nyelvű kiadás).