Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 14. csütörtök Szilárda


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Phenylketonuria
 
Néveredet

A vizelettel fokozottabban ürülô fenilpiruvát miatt hívják a betegséget phenylketonuriának.
A betegség meghatározása

Autoszomális recesszív öröklôdésű betegség, a fenilalanin-hidroxiláz részleges (heterozigóta) vagy teljes (homozigóta) hiánya, melynek következtében a fenilalanin-tirozin átalakulás nem megy végbe, ezért a vérben felszaporodik a fenilalanin és toxikus termékei.
Etiológia

A fenilalanin-hidroxiláz hiánya következtében a vérplazmában emelkedik a fenilalanin-koncentráció. A klasszikus phenylketonuriában a plazmakoncentráció meghaladja a 10 mmol/l-t. Károsodik az agy anyagcseréje a fejlôdés szempontjából kritikus idôszakban, ezért szellemi visszamaradottság alakulhat ki.
Osztályozás, típusok

Homo-, illetve heterozigóta formája létezik, az enzim teljes vagy részleges hiányát okozva.
Patogenezis, patomechanizmus

Az enzimdefectus következtében a vérplazmában emelkedik a fenilalanin-koncentráció. Ha a plazmakoncentráció meghaladja az 1 mmol/l-t, az aminosav lebontásban szerepet kapnak a mellékutak. A legfontosabb a transaminatio révén fenilpiruváttá való átalakulás, s a transzaminázt maga a szubsztrát indukálja. A vizelettel fokozottan ürül a fenilpiruvát. Ennek reductiójával fenillaktát, majd decarboxilatiójával fenilacetát keletkezik, mely glutaminhoz kapcsolódva ürül a vizelettel. További mellékút a fenilpiruvát oxidatiója 2-hidroxifenilacetáttá. Hasonlóan fokozódik a fenilalanin decarboxilatiója feniletilaminná. Másodlagos eltérések jönnek létre a triptofán anyagcserében. A fenilalanin gátolja a belekben a triptofán felszívódását és eljutását az agyba a véráram útján, mivel a fenilalanin és a triptofán közös szállítórendszerért versengenek. A csökkent enteralis felszívódás folytán fokozódik a bélbaktériumok által termelt triptofánmetabolitok mennyisége, melyek a bélbôl felszívódva fokozott mennyiségben ürülnek. A csökkent triptofánfelszívódás miatt alacsonyabb a vér és az agy szerotonin-koncentrációja. Korlátozott a katekolamin és a melanin (miután a fenilalanin nagyobb koncentrációban gátolja a tirozinázrendszert) termelése.
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Császár Albert
egyetemi tanár, osztályvezető főorvos
Országos Gyógyintézeti Központ, Belgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Mező Izabella

Diagnosztika

Tünetek

Korai tünetei az izgatottság, hányás, fokozott izomtónus, késôbb a szellemi fejlôdés elmaradása egyre nyilvánvalóbb lesz, jellegzetes tünet a csecsemô testének és vizeletének sajátos – egérvizeletre emlékeztetô – szaga.
Célzott vizsgálatok

A vér fenilalanin-tartalmának meghatározása speciális eljárással (Guthrie-teszt).

Differenciáldiagnosztika

A hyper-phenylalaninaemia speciális formáitól kell elkülöníteni; átmeneti phenylketonuria, melynek oka a fenilalanin-hidroxiláz érésének késése, mely néhány hét alatt rendezôdik; a phenylketonuria mitigált alakja esetén a betegek a tipikus phenylketonuriától eltérôen a betegek eltűrik a magasabb fenilalanin-bevitelt a táplálékkal, csupán a plazma fenilalanin koncentrációjának emelkedése és fenilpiruvát ürítése figyelhetô meg; e variáns oka ismeretlen, a májból hiányzik a fenilalanin-hidroxiláz, és kofaktor adásával sem stimulálható; feltehetôen egy atípusos enzim, vagy egy extrahepaticus izoenzim pótolja részlegesen a májból hiányzó hidroxilázt, és felelôs a betegség enyhe lefolyásáért; letális phenylketonuria, étrendi kezelés ellenére is kialakul a mentalis retardatio, a gyerekek 5 éves koruk elôtt meghalnak, dihidropteridin-reduktáz hiánya okozza.
Rizikófaktorok

Fenilalanindús étkezés.
Epidemiológia

Gyakorisága: amerikai adatok szerint 13 000 szülésre jut 11 beteg, Magyarországon 1:8000–10 000 élveszülés.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Speciális diéta, napi 250–500 mg-ot ne haladja meg a fenilalanin-bevitel, valamint az ammóniaszint csökkentése fehérjeszegény étrenddel, és ketosavak alkalmazása, melyek az ammóniát megkötik. A diétát 8–10 éves korig kell tartani szigorúan, utána enyhíthetô.
A kezelés komplikációi

Hypercalcaemia, vesekövesség, fokozott hajlam bôrbetegségre, fertôzésre.
Speciális forma kezelése

A letális phenylketonuriában fenilalanin-hiányos étrend mellett 5-hidroxitriptofánt és l-dopát is kell adni.

Terápiás célkitűzés

Fenilalanin-hiányos diéta.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

A letális formában nem elég a fenilalanin kiiktatása a táplálkozásból.
Prognózis

A korai diagnózissal (szűrés), illetve a diéta betartásával a szellemi fejlôdés biztosítható.
Követés, gondozás

Szűrés a 4–5. napon, koraszülötteknél a 14. életnapon, késôbbiekben rendszeres gondozást igényel.
Kiegészítő információk

Genetikai tanácsadás

Öröklôdô, szűrhetô, kezelhetô betegség, chorionbiopsiás anyagból prenatalis diagnosztika lehetséges, az anya hyper-phenylalaninaemiája terhesség alatt károsíthatja a magzatot, ezért conceptio elôtt az anyának újra diétáznia kell.
A betegtájékoztatás alapelvei

A kezelés alapelve a diéta.
Hordozó állapot

Autoszomális recesszív módon öröklôdik.
Ajánlott irodalom

Fekete M. Újszülöttgyógyászat. Karlson P, Gerok W, Gross W. Patobiokémia. Magyar I, Petrányi I. A belgyógyászat alapvonalai. Véghelyi P, Kerpel-Froniusz Ö. Az újszülött.
Hasznos címek, betegszervezetek

Magyarorzsági Fenilketonúria Egyesület, Budapest.

Szakrendelések

Országos központok: Szegedi Gyerekklinika, Budai Területi Gyerekkórház Szűrô és Gondozási Központ.