Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. aug. 19. szombat Huba


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Heveny schizophréniás állapot
 
Egyéb megnevezés

Akut schizophreniform pszichotikus zavar, reaktív pszichózis, pszichogén pszichózis.
Néveredet

Eugen Bleuler 1911-ben megjelent Dementia praecox oder die Druppe der Schizophrenien című munkájában ajánlja ezt a kifejezést. Szkizo=hasítok, phrén=lélek.
A betegség meghatározása

Akut pszichózis, melyben a tünetek viszonylag stabilak és a schizophrenia kritériumainak megfelelnek, de egy hónap alatt megszűnnek.
Etiológia

A betegség, a tünetek mindig egy definiálható pszichoszociális stresszorra, vagy stresszorokra adott válaszként alakulnak ki. Több vizsgálat is igazolni látszik a biológiai vulnerabilitás meglétét. Az elégtelen copingmechanizmusoknak és a másodlagos betegségelônynek jelentôs szerepet tulajdonítanak.
Patogenezis, patomechanizmus

A pszichoszociális stresszorok hatására, melyek bármely egyén számára lényeges érzelmi megterhelést jelentenek (családtag elvesztése, súlyos betegség, baleset stb.) rövid idôn belül (a diagnosztikus útmutatók ezt két hétben határozzák meg) kialakul a pszichotikus kép. Az egyes életeseményekre történô reagálás jelentôsen függ az egyén élettörténetétôl. A stresszorok összegzôdése alapján önmagában kevéssé traumatikus esemény is kiválthat pszichotikus tüneteket. A betegség kialakulásában a korábbi személyiségzavarnak és a biológiai vulnerabilitásnak jelentôs szerepet tulajdonítanak.
Pszichiátria
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tringer László
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK Pszichiátriai Klinika
Szerző:

Dr. Lehóczky Pál
egyetemi tanársegéd

SE ÁOK Pszichiátriai Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Leggyakrabban a megváltozott élményvilág és gondolkodás zavaraival kapcsolatos panaszok jelennek meg a betegeknél: félelem, aggódás, feszültségérzés, döntésképtelenség, kiszolgáltatottság, megváltozottságérzés, tehetetlenség, kétségbeesettség, diffúz testi panaszok, megváltozott biológiai funkciók (étvágy, alvás, szexualitás), fáradtság, koncentrálóképesség zavara. Érzékcsalódások jelenhetnek meg. Illúziók, hallucinációk, téveszmék lépnek fel, amelyek nem holothym jellegűek. Elôfordul még: önkontroll elvesztésétôl való félelem, ingerlékenység, izgatottság, testsúlyváltozás, halálfélelem.
Tünetek

Megegyeznek a schizophrenia tüneteivel, de egy hónap alatt megszűnnek! Bleuler „a négy A”-ként írta le a schizophrenia alaptüneteit: Asszociációk zavara: képzettársítás logikus összefüggéseinek fellazulása (célképzet elvesztése, inkoherencia). Affektív zavar: érzelmek elhalványulása, az egyéb pszichés tartalmaktól független alakulása. Ambivalencia: egymással ellentétes érzések, késztetések, kötôdések jelenléte. Autismus: a világgal való kapcsolat zavara, akár a teljes megszakadásig. Érzékelés, észrevevés területén: Hallucinációk leggyakrabban: akusztikus: önálló hangok, hangzások, vagy a fenti képekhez kapcsolódó vagy attól független hangok, zajok, érthetô vagy érthetetlen beszéd hallása térben kívül, vagy testén belül; a hallucinációk ritkán vizuálisak: elemi ingerek, képek, jelenetek, tárgyak, személyek, önmaga, más élôlények, mágikus, mondabeli, misztikus, torz, megváltozott, történelmi, személyek, élôlények látása valós környezeti szituációba beillesztve, vagy irreális elemekkel kiegészítve (mint pl. UFO, lézersugár stb.); coenaesthopathiás: saját testa, testrészei kóros megváltozásának (méret, életképesség stb.) érzékelése; gustatoros: kóros ízérzékelés; olfactorius: szagok kóros érzékelése; extracampin: az érzékszerveken kívül esô, irreális helyeken történô érzékelés (pl. háta mögött lát, gyomrában hall stb.); az érzékcsalódások többnyire pszeudohallucinációk: képzetszerű, kevéssé élményszerű érzékelések, melyek mentális automatizmusokként jelentkeznek. Gondolkodás zavarai leggyakrabban: doxasmák: rendszerezetlen – töredezett, nem összefüggô téveszme; rendszerezett – a beteg életének egy részére vagy egészére kiterjedô téveszmerendszer. A betegre magára vonatkoznak, így gondolatainak, életének befolyásolására: romlás (elszegényedés, elpusztíttatás, gondolatelvonás, átalakítás), elhivatottság (világmegváltás, vallási kiválasztottság, tudományos eredmények, lézer, rádióhullámok, klónozás stb.) Vagy a világra, ill. másokra irányulnak: világ-vége, katasztrófa, csoda stb., deperszonalizáció (önmagának idegenszerűvé, megváltozottá válása), derealizáció (a külvilág elidegenedése, gondolatok elszegényedése, meglassulása). Elôfordulhatnak még neologizmák (új szavak, kifejezések), gondolatecho, schizofázia (beszéd szétesettsége). A magatartás, cselekvés zavarai leggyakrabban: dezorganizált, kiszámíthatatlan, konvenciókat nem tartó, elzárkózó, túlzottan szociális, visszahúzódó, kritikátlan, antiszociális, együttműködésre nehezen megnyerhetô; paramimia, parapantomimia. Lehet még durva, faragatlan, túlzottan kedveskedô, modoros, egy-egy tevékenység (pl. tánc) túlzó végzése; verbigeráció, sztereotip mozdulatok. A hangulati élet, akarati élet zavarai leggyakrabban: tévelyhangulat, emocionális ambivalencia, elszíntelenedés, csökkent érzelmi igénybevehetôség, hostilitas (ellenségesség) figyelhetô meg.
Általános vizsgálatok

Tájékozódó testi és neurológiai vizsgálat, részletes pszichiátriai vizsgálat (anamnézis, exploráció, biográfiai elemzés, strukturált interjú, heteroanamnézis). Elsô epizód alkalmával CT-vizsgálat. Pszichológiai tesztek: rövid pszichiátriai becslôskála (BPRS), diagnosztikus interjú menete (DIS), összetett nemzetközi diagnosztikus interjú (CIDI), rövid nemzetközi neuropszichiátriai interjú (MINI), általános egészségi kérdôív (GHQ), tünetjelzô lista (SCL-90), Minnesota többtényezôs személyiségleltár (MMPI).
Célzott vizsgálatok

A testi panaszoknak megfelelô, a testi eredetet megerôsítô vagy kizáró célzattal. Hosszmetszeti pszichiátriai megfigyelés. Pszichológiai tesztek: Rorschach-teszt, Szondi-teszt, tematikus appercepciós teszt (TAT). Standardizált pszichometriai skálák: pozitív tünetek becslési skálája (SAPS), negatív tünetek becslési skálája (SANS), pozitív és negatív tünetek skálája (PANSS), globális klinikai skála (CGI).

Differenciáldiagnosztika

Elsôsorban a fakticiózus zavar, a schizophreniától, valamint a paranoiától, schizoaffektív zavartól és az affektív zavarok pszichotikus tünetekkel járó állapotaitól, valamint a szteroidkezelés, amfetamin-, hallucinogén-, belladonna alkaloida-, kokain-, fenciklidinabúzus, alkoholos hallucinosis, barbiturátmegvonás, temporalis epilepsia, borderline, schizoid, schizotyp személyiségzavar sok esetben hasonló tünetekkel járó kóreseteitôl kell elkülöníteni. Ki kell zárni az agytumor, cerebrovascularis betegségek, koponyatraumák lehetôségét is.
Rizikófaktorok

Családi elôzmények (hangulatzavarok magasabb aránya), szocializációs ártalmak, alacsonyabb szocioökonómiai státus, traumatikus életesemények, személyiségzavarok.
Szövődmények

Balesetek, öngyilkosság, gyógyszer-, alkoholfüggôség.
Társuló betegségek

Elôfordulás kb. 1,4/100 000, az alacsonyabb szocioökonómiai helyzetben lévôknél gyakoribb.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Stresszkezelési mechanizmusok fejlesztése, copingmechanizmusok javítása, túlterhelés kerülése.
Gyógyszeres kezelés

Pszichotikus epizód esetén magas potenciálú konvencionális antipszichotikum, mellé esetleg önállóan is szóba jönnek a benzodiazepin-származékok. Posztpszichotikus deppresszió esetén SSRI vagy TCA adása.
A kezelés komplikációi

Gyógyszermellékhatások jelentkezése: típusos szereknél erôs extrapiramidalis hatás, tardiv dyskinesia, bradykinesis, akathysia, malignus neuroleptikus szindróma, amenorrhoea. Benzodiazepin adása esetén: hozzászokás.
Speciális forma kezelése

Pszichoterápia, fôként kognitív terápia, a kognitív sémák átalakításához, copingmechanizmusok fejlesztéséhez; viselkedésterápia az asszertivitás fejlesztéséhez; rövid dinamikus focalis terápia a probléma feldolgozásához.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

A schizophreniára jellemzô általános lefolyáshoz képest erre a csoportra jellemzô az egyértelmű progresszió, kisebb hullámzásokkal, melyekben fôként a negatív tünetek jellemzik a pszichopatológiai képet. A modern atípusos antipszichotikumok jelentôs életminôség-javulást eredményeztek, és a kiegészítô család-, pszichoedukációs, pszichoterápiás és pszichoszociális kezelések eredményeképpen a relapszusok gyakorisága csökkenthetô.Amennyiben relapszus jelentkezik, a diagnózist felül kell vizsgálni.

Terápiás célkitűzés

Akut pszichotikus tünetek elmulasztása, a teljes gyógyulás biztosítása.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

A gyógyszerek nem megfelelô adagolása, esetleges gyógyszer-interakció, a beteg együttműködésének zavarai, pszichoterápiás kezelés hiánya vagy elégtelensége, gyógyulást akadályozó életkörülmények, stresszorok jelenléte, helytelen diagnózis.
Prognózis

Definíció szerint a kórlefolyás egy hónapnál rövidebb, egyes tünetek csak napokig állnak fenn. Az esetek egy részében a pszichotikus tüneteket tartósabb depressziós tünetek követhetik.
Követés, gondozás

A betegség jellegébôl követôen nincs rá szükség.
Kiegészítő információk

A gépjárművezetésre vonatkozó írányelvek

Az akut, pszichotikus szakaszban a realitáskontroll elvesztése, az észrevevés és érzékelés zavarainak megléte miatt indokolt a tiltás.
A betegtájékoztatás alapelvei

A beteggel és hozzátartozóival ismertetni kell a betegség kialakulásának lényegét, tüneteit, a kezelési lehetôségeket és a prognózist. Akut, pszichotikus szakaszban szükségessé válhat a beteg hozzájárulását nélkülözô gyógykezelés, melynek jogi, szakmai menetérôl is tájékoztatni kell, elsôsorban a hozzátartozókat.
Ajánlott irodalom

Tringer L. A pszichiátria tankönyve. Semmelweis; 1999. Füredi J., Németh A,. Tariska P. (szerk) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina; 2001. Bitter I., Füredi J. (szerk.) Szkizofrénia. Medicina; Budapest; 2000. BNO-10 A mentális és viselkedészavarok osztályozása WHO-MPT. Budapest; 1994.

Szakrendelések

Pszichiátriai gondozók a területi ellátásban, pszichoterápiás rendelések, Magyar Pszichiátriai Társaság és egyesületei.
Hasznos folyóiratok

Psychiatria Hungarica, Pszichoterápia, Neuropsychopharmacologia, JAMA Psychiatry (magyar kiadás).