Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. aug. 19. szombat Huba


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Szociális phobia
 
Egyéb megnevezés

Szociális szorongásos zavar, emberfóbia, emberiszony.
Néveredet

Phobia – valamely tárgytól, állattól, helytôl, személytôl való irracionális félelem.
A betegség meghatározása

Állandó és ismétlôdô félelem olyan nyilvános helyzetektôl vagy cselekvéstôl, ahol a személy mások (idegenek) figyelmének, esetleges megítélésének lehet kitéve. Lényegében attól fél a beteg, hogy ilyen helyzetben kínos, zavaró vagy megalázó helyzetbe kerülhet. A társas helyzetek ezért majdnem mindig azonnali szorongást provokálnak, esetenként szituatív pánikrohamok formájában. A beteg félelmének túlzott és irracionális voltával tisztában van, ez azonban nem enyhíti a tüneteket. A félelem minden esetben elkerülô magatartáshoz társul, az önként vállalt vagy kikerülhetetlen szociális helyzeteket pedig csak kínnal, komoly szenvedés árán sikerül elviselni.
Etiológia

Kialakulásában genetikai, biológiai, pszichológiai és környezeti hatások (életesemények) egyaránt szerepet játszhatnak. Több vizsgálat megerôsítette örökletes komponens szerepét a szociális phobiában, de az öröklôdési minta még tisztázatlan. Phobiások rokonai között háromszor több a phobia elôfordulása. Az idegrendszer biológiai adottságai mellett az egyén alkati sajátosságai, a személyiség egyéni reakciókészsége, a megküzdési képességek, a szociális támasz, a negatív életesemények, a krónikus környezeti stresszek is befolyásolják a betegség kialakulását és lefolyását.
Osztályozás, típusok

A BNO-10 a neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok, ezen belül a fóbiás szorongás zavarok között írja le a Szociális phobiát. A DSM-IV. klasszifikációs rendszere a szorongásos zavarok közé sorolja, szociális fóbia néven. Külön jelölendô, ha a félelem a szociális szituációk többségére kiterjed (generalizált szociális phobia). Ennek ellentéte a körülírt szociális fóbia.
Patogenezis, patomechanizmus

A patomechanizmus pontosan még nem tisztázott. Neurotranszmitterek: Számos különbözô neurotranszmitternek lehet hatása a betegség alakulására. A szorongás kialakulásában a szerotonerg-, noradrenerg-, GABA-erg-dopaminerg rendszerek, valamint számos neuropeptid vesz részt. A központi aktivációszabályozásnak a neurósisok fiziológiai alapjait képezô gyengesége, kiegyensúlyozatlansága örökletesen meghatározott. E szabályozási gyengeség következtében az egyén átlagos környezetben is gyakran kerül túlaktivált állapotba, amikor is kognitív folyamatai nem képesek az egyensúlyt helyreállítani, ezért olyan magatartásmódokat valósít meg, amelyek az egyensúly helyreállítását célozzák. Ezért ingerkerülô magatartást szervez, hogy a túlaktiváció ne következzék be. Ez jellemzô a szorongásos kórképek csoportjára, különösen phobiák esetében. Az agytörzsi locus coeruleusból kiinduló noradrenerg pályákon keresztül megvalósuló aktivációnövekedés szorongást, súlyos esetben akár pánikrohamot eredményezhet. A rohamokhoz társuló elkerülô magatartást a praefrontalis kéreg működéséhez kötik. Pszichológiai elméletek: Pszichodinamikus elméletek az áttolás, az elkerülés, az elfojtás mint gyakori elhárító mechanizmus a tárgykapcsolatok zavarát, a szeparációs szorongás szerepét, a fokozott introceptív érzékenységet hangsúlyozza. Tanuláselméleti modell: A fejlôdés során a szorongás a félelmetes helyzetekre adott kondicionált válasz. A phobiákat „tárgyhoz” kötött szorongásként is értelmezhetjük. A beteg ezeket elkerülve a szorongásától megszabadul, ún. passzív elkerülô viselkedésrôl van szó. Kognitív elméletek: Az információfeldolgozás sajátos zavarát írják le. Eszerint szorongás esetén a betegek szomatikus érzéseiket túlértékelik, a reálisnál veszélyesebbnek tartják. A phobiás személy több körülményt, helyzetet is veszélyjelzésként értelmez, melyekre erôs félelemmel, elkerülô viselkedéssel reagál.
Pszichiátria
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tringer László
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK Pszichiátriai Klinika
Szerző:

Dr. Litavszky Zsuzsanna
egyetemi tanársegéd

SE ÁOK Pszichiátriai Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Félelem más emberek elôtt beszélni, más emberek elôtt enni, inni, társasági helyzetektôl való félelem, félelem ellenkezô nemű személyekkel való találkozástól, mások általi kritikától, idegenektôl, elpirulástól, iskolától, képtelenség nyilvános illemhely használatára, rosszulléttôl, önkontroll elvesztésétôl való félelem, testi panaszok jelentkezése a félelmet keltô helyzetben (nehézlégzés, szapora szívverés, izzadás, elpirulás, szájszárazság, szédülés, hideg-/meleghullámok, émelygés, hányinger, hasmenés, vizelési inger, nyelési nehézség vagy gombócérzés a torokban, gyomorfájdalom, fejfájás, mellkasi panaszok, remegés, reszketés, izomfeszülés), félelem attól, hogy nincs kéznél azonnali segítség rosszullét esetén. Jellemzô a társadalmi kapcsolatok csökkenése, szociális izoláció, phobiás szituációban maradáshoz társra van szüksége, munkaképesség csökkenése, iskolai teljesítményzavarok, életvitelben kialakult nehézségek.
Tünetek

Félelem olyan helyzettôl, melyben mások lehetséges figyelmének van kitéve, szorongás, vegetatív tünetek jelentkezése a phobiás helyzetbe kerüléskor, pánikroham kialakulása, fokozott készenléti állapot, a személy a szorongást keltô szituációkat kerüli, felismeri, hogy félelme túlzott, ésszerűtlen szenvedés, feszültség, diszkomfort érzése, hangulati nyomottság, hangulati labilitás, fokozott síráskészség, érdeklôdés csökkenése, kilátástalanság, örömképtelenség, deperszonalizáció, derealizáció, önértékelési zavar, öngyilkossági gondolatok elôfordulhatnak.
Általános vizsgálatok

Tájékozódó testi és neurológiai vizsgálat, vérnyomásmérés, EKG-készítés, részletes pszichiátriai vizsgálat (anamnézis, exploráció, biográfiai elemzés, struktúrált interjú). Pszichológiai tesztek: rövid pszichiátriai becslôskála (BPRS), diagnosztikus interjú menete (DIS), összetett nemzetközi diagnosztikus interjú (CIDI), rövid nemzetközi neuropszichiátriai interjú (MINI), általános egészségi kérdôív (GHQ), tünetjelzô lista (SCL-90), Minnesota többtényezôs személyiségleltár (MMPI).
Célzott vizsgálatok

Hosszmetszeti pszichiátriai megfigyelés. Pszichológiai tesztek: Hamilton-depresszióskála (HAMD), Hamilton-szorongásskála (HAM-A), Spielberger-féle szorongáskérdôív (STAI), Beck-depressziókérdôív (BDI), diszfunkcionális attitűdskála (DAS), Marks és Mathews-féle félelmi kérdôív, Liebowitz-féle szociális szorongásskála (LSAS), szociálisphobia-leltár (SPIN) .

Differenciáldiagnosztika

Pánikzavar, generalizált szorongás, hangulatzavarok, schizophrenia, kényszerbetegség, elkerülô személyiségzavar.
Rizikófaktorok

Szociális phobia elôfordulása a családban, szocializációs ártalmak, megterhelô életesemények, az egyén biológiai és pszichológiai vulnerabilitása.
Szövődmények

Depresszió, agoraphobia pánikzavarral vagy anélkül, alkohol-, gyógyszer-, drogabusus és -dependencia.
Társuló betegségek

Élettartam-prevalencia átlagosan 11,5%. Általában 18 éves kor elôtt kezdôdik, nôknél gyakoribb az elôfordulás. A betegek jelentôs része nem részesül orvosi kezelésben, mivel panaszai miatt nem fordulnak orvoshoz. Gyakori a kezdetben hatásos szorongásoldás rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztással. Dependenciaveszély.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Szociális kapcsolatok erôsítése, stresszorok minimális szintre csökkentése, pozitív gondolkodás fejlesztése, kiegyensúlyozott, harmonikus életvitel. Fontos a szociális phobia korai felismerése és hatékony kezelése, valamint a kezelésre szoruló, de orvoshoz nem forduló személyek felvilágositása.
Gyógyszeres kezelés

Amennyiben a phobiás tünetek körülhatároltan csak bizonyos szociális helyzetekben jelentkeznek (pl. több ember elôtti felszólalás) elsôként b-blokkolót célszerű választani, amely fôként a vegetatív tünetekre hat. A gyógyszer bevételét a szociális eseményt megelôzô 60–90 percre érdemes idôzíteni. Amennyiben a phobiás tünetképzés súlyosabb, ill. fôként pszichés, szorongásos tünetek határozzák meg, kis dózisú benzodiazepin (clonazepam, alprazolam) állítható be 1-2 órával a szociális eseményt megelôzôen. Kiemelendô, hogy a benzodiazepinek rontják a kognitív teljesítményt. Ha a benzodiazepin szedése idôben kiterjed, a függôség veszélye miatt helyette SSRI kezelésre kell áttérni. Amennyiben a szociális phobia számos élethelyzetre kiterjed, a phobias tünetek súlyosak, és a napi szociális és munkatevékenységet jelentôsen akadályozzák, szintén SSRI állítandó be. Tartós, kiterjedt szociális phobia kezelésére ugyancsak elsôként állítható be a reversibilis MAO-bénító (RIMA), a moclobemid. SSRI-, ill. RIMA-, kezelésre csak részlegesen reagáló esetekben benzodiazepin, illetve azaspiron származék (buspiron) adható kombinációban. Pszichoterápia: Szociális phobia esetében a pszichoterápiás technikák közül a kognitív és viselkedésterápiától várható a legjobb eredmény. A szociális készségek tréningje fontos része a terápiának. Ennek csoportban való alkalmazása különösen elônyös, mert a csoportos jellegbôl adódóan a modelltanulásra tág lehetôségek állnak a résztvevôk rendelkezésére. Megemlítendôk még a dinamikusan orientált, a személyközpontú, a relaxációs terápiák, valamint a hipnoterápia és egyéb csoportterápiák (pl. pszichodráma) alkalmazása is.
A kezelés komplikációi

Gyógyszermellékhatások jelentkezése, gyógyszerabusus, -függôség kialakulása.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

A klinikai javulás általában hosszabb idôt vesz igénybe, gyakori a tünetek felerôsödése. Fontos szerepe van a pszichoterápiás technikáknak, kiegészítve a farmakoterápiás kezelést.

Terápiás célkitűzés

Terápiás cél a teljes gyógyulás vagy jelentôs remisszió elérése, tüneti redukció, a jellemzô kognitív zavar átstrukturálása, a szorongás önrontó körének a megszakítása, az egyéni probléma megoldási és megküzdési módjainak kialakítása, fejlesztése, szociális kapcsolatok erôsítése, az életvezetés harmonikusabbá tétele, az életminôség javítása.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

Gyógyulást akadályozó életkörülmények, helytelen diagnózis, gyógyszeres terápia hatástalansága, zavaró mellékhatások miatti gyógyszerelhagyás, gyógyszerek nem megfelelô adagolása, esetleges gyógyszer-interakció, a beteg együttműködésének zavarai, pszichoterápiás kezelés hiánya vagy elégtelensége.
Prognózis

A szociális phobia komolyan akadályozhatja a napi tevékenységet, a munkát, a társas életet és az emberi kapcsolatokat. Kezelés nélkül a beteg eljuthat a teljes szociális izolációig, szenvedése általában súlyos, életminôsége nagymértékben csökken.
Követés, gondozás

Terápiás együttműködés fenntartása, gyógyszerhatás kontrollálása, pszichoterápiás vezetés.
Kiegészítő információk

Életkorhoz kötött jellegzettességek

Gyermekeknél az idegenekkel kapcsolatos szociális szituációktól való félelem sírásban, dührohamban, megdermedésben vagy valakibe való kapaszkodásban fejezôdhet ki. Gyermekeknél gyakori az iskolaphobia, serdülôknél az elpirulástól való félelem, az erytrophobia.
A gépjárművezetésre vonatkozó írányelvek

Korlátozás nincs, csak az aktuális állapot, ill. a gyógyszerelés függvényében.
A betegtájékoztatás alapelvei

A beteggel és hozzátartozóival ismertetni kell a betegség kialakulásának lényegét, tüneteit, a kezelési lehetôségeket és a prognózist, figyelembe véve a beteg csökkent tűrôképességét.
Terhességi sajátosságok

Terhesség és szoptatás alatt a gyógyszeres kezelés kerülése, a pszichoterápia elônyben részesítése ajánlott.
Ajánlott irodalom

Andreasen NC, Black DW. Bevezetés a pszichiátriába. Medicina Könyvkiadó; 1997.; Arató M., Túry F. Mindennapi lelki szenvedéseink. Grafit Kiadó; Budapest: 1995.; Beck A., Emery G. A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Animula; 1999.; Bitter I. Pszichiátria. Springer; 1994.; Fazekas A., Martényi F. A gyógyszeres kezelés vezérfonala a klinikai idegtudományokban. Melania; Budapest: 2000.
Hasznos címek, betegszervezetek

Pszichiátriai gondozók a területi ellátásban, pszichoterápiás rendelések, Magyar Pszichiátriai Társaság és egyesületei.

Hasznos folyóiratok

Psychiatria Hungarica, Pszichoterápia, Neuropsychopharmacologia, JAMA Psychiatry (magyar kiadás).