Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Acut bronchitis
 
A betegség meghatározása

A bronchitis acuta lényegét a következôképpen fogalmazhatjuk meg: A (tracheo) bronchialis rendszer heveny gyulladása, mely általában teljes gyógyulással végzôdik, s utána a normális működés visszatér. Enyhe megbetegedésnek tartják, azonban más megbetegedés miatt legyengült betegeknél (krónikus tüdô- vagy szívbetegek) végzetes is lehet. Leggyakoribb, súlyos szövôdménye a tüdôgyulladás.
Etiológia

Általában a téli idôszakban fordul elô, gyakran vírusfertôzés következtében, vagy része más felsô légúti fertôzésnek, illetve másodlagos bakteriális fertôzés részeként jelentkezik. Leggyakoribb vírusok: elsôsorban respiratory syncytial vírus, influenza-, adeno-, rhino-, corona- és parainfluenza virus. Ritkábban, fiatal felnôtteknél Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia is okozhat acut bronchitist, de Bordetella pertussis is lehet kórokozó. Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae etiológiai szerepe elsôsorban a krónikus bronchitis akut exacerbatiójában ismert. Sok tényezô befolyásolja, illetve elôsegíti kialakulását, mint pl. levegôszennyezettség, megfázás, fáradtság, alultápláltság, de más pulmonalis megbetegedés (pl. amely a hörgôk öntisztulását csökkenti) is. Kialakulhat heveny hörghurut különbözô irritatív anyagok hatására is, pl. ásványi, növényi porok, savak gôzei, oldószerek.
Patogenezis, patomechanizmus

Jellemzô és legkorábbi tünet a nyálkahártya vérbôsége, majd a hámsejtek leválása, a submucosa leukocytás beszűrôdése, oedema, mucosus vagy mucopurulens váladék képzôdése. Károsodik a nyálkahártya védelmi funkciója is.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Szilasi Mária
klinikaigazgató egy. docens

DEOEC Pulmonológiai Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Nátha, rossz közérzet, láz, izomfájdalmak, torokfájás, köhögés a legjellegzetesebb tünetei. Kezdetben a köhögés száraz jellegű, majd egyre produktívabbá válik, a gennyes köpet bakteriális fertôzésre utal. Tartós magas láz felveti a tüdôgyulladás lehetôségét. Nehézlégzés is jelentkezhet, mely az obstructio következtében alakul ki.
Általános vizsgálatok

Fizikális vizsgálattal szövôdménymentes esetben a tüdôk felett hallgatózva lényeges tünet nem észlelhetô, esetleg néhány bronchitises zörej, sípolás.
Célzott vizsgálatok

A tünetek, panaszok alapján a diagnózis általában felállítható. Természetesen röntgenfelvétel szükséges a differenciáldiagnózishoz, ha a tünetek hosszú ideig fennállnak, gyanú van a tüdôgyulladásra, illetve fontos kizárni a daganatot, tbc-t is. Bronchoszkópia is szükséges lehet intrabronchialis tumor, aspirált idegentest elkülönítésében. Ha purulens sinusitisre van gyanú, orrmelléküreg-felvétel is elvégezhetô. Amennyiben a betegnél krónikus tüdômegbetegedés az alapbetegség, a vérgázvizsgálat elengedhetetlen, szükség lehet a köpet Gram-festésére, köpet-agar (tenyésztés) és spirometriás vizsgálatokra is.

Epidemiológia

Az acut bronhitis gyakori megbetegedés, az Egyesült Királyságban a téli hónapokban mintegy 150/100 000 lakos/hét, míg nyár végén hetente csak 30-40 eset jut 100 000 lakosra.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Láz csökkentése, ágynyugalom, bô folyadék adása elengedhetetlen, szükség esetén fájdalomcsillapító is szükséges. Köhögéscsillapító, köptetô adása a tünetek enyhítésére, az expectoratio segítésére. Az antibiotikum adása akkor indokolt, ha a köpet gennyes, magas láz jelentkezik. A leggyakrabban alkalmazott antibiotikum a tetracyclin vagy ampicillin. Amennyiben Haemophilus-infekcióra vagy Chlamydia-fertôzésre van gyanú, valamint Mycoplasma-fertôzés esetén makrolid-származékok adandók. Ha lehetséges, és megfelelô laboratóriumi háttér áll rendelkezésünkre, érzékenység alapján célzott antibiotikus kezelést végzünk.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Magyar P, Hutás I, Vastag E. Pulmonológia. Budapest: Medicina; 1998. Pénzes I. Aneszteziológia és intenziv terápia. Budapest: Medicina; 1998. Herjavecz I, Böszörményi Nagy Gy. Asthma bronchiale. Budapest: Springer; 1993. Az asthma bronchiale diagnosztikája és terápiája. A Pulmonológiai Szakmai Kollégium ajánlása. 2001. Rhinitis. Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez 2001.

Hasznos folyóiratok

Medicina thoracalis. Háziorvosi Továbbképzô Szemle. Allergológia és Klinikai Immunológia. Thorax. Eur. Resp.J. J. Allergy Clin. Immunol. Orvostovábbképzô Szemle. Lege Artis Medicinae. Chest. Allergy. Am. Rev. Resp. Dis.