Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Anaerob pneumonia
 
A betegség meghatározása

Anaerob baktériumok által okozott tüdôgyulladás.
Etiológia

Gram-negatívak: Bacteroides genus, Fusobacteriumok, Prevotellák. Gram-pozitívak: Peptostreptococcusok, anaerob Streptococcusok. Gram-pozitív spórások: Clostridiumok.
Patogenezis, patomechanizmus

Aspiratio, az alsó légutak gyulladása (pneumonia), majd pulmonalis necrosis (tályogképzôdés).
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Tarnóczai Tamás
pulmonológus szakorvos

Diagnosztika

Tünetek

Az anaerob pneumoniák diagnózisának alappillérei: anamnézis, klinikai kép, radiomorfológia. Tünetek kezdetben: láz, improduktív köhögés, mellkasi fájdalom (mint Pneumococcus-fertôzés esetén). Késôbb: emelkedô láz, produktív köhögés gennyes köpetürítéssel, dyspnoe, tachypnoe, tachycardia (pulmonalis necrosis). Végül: tartós hôemelkedés, visszatérô lázas állapotok, elhúzódó produktív köhögés bűzös köpettel, fogyás, gyengeség, dobverôujj (tüdôtályog kialakulása).
Általános vizsgálatok

We, leukocytosis, anaemia. Speciális vizsgálatok: a kórokozók kimutatása többféle úton lehetséges. Bronchoszkópia, bronchusmosással, transthoracalis biopsiával (ritkán használatos módszerek), pleuralis folyadékból (ha van, a kórokozó kimutatásának nagy az esélye), vérbôl (a hemokultúra gyakran negatív). A köpettenyésztés nem alkalmas módszer az egyéb bacterialis szennyezôdés miatt.
Célzott vizsgálatok

Röntgendiagnosztika: Kezdetben gócos infiltratumok, üregek nélkül. Késôbb konfluáló gócos infiltratumok és üregképzôdés. Az üregek elhelyezkedése az aspiratiókor elfoglalt testhelyzettôl függ. (Ülô helyzetben elsôsorban jobb alsó lebeny, fekve fôként jobb felsô lebeny.) Empyema. Laboratóriumi vizsgálatok: A mikrobiológiai diagnózis gyakran nehézkes.

Rizikófaktorok

Eszméletlen beteg, zavart tudatállapot, súlyos cerebrovascularis folyamatok, alkoholizmus, garat és gége neuromuscularis és tumoros betegségei, hányás, nyelôcsôbetegségek, endotrachealis tubusok, tracheostoma, refluxoesophagitis, általános anaesthesia, sinusitisek, parodontalis folyamatok, elhanyagolt caries, hörgôtumor, bronchiectasia.
Epidemiológia

A fertôzés forrása a baktériumokkal fertôzött oropharyngealis váladék. A fertôzés módja: aspiratio (aspiratiós pneumóniák), direkt ráterjedés a tüdôre (intraabdominalis gennyedések). Az anaerob baktériumok a szervezet saját flórájának alkotórészei. Gyakran okoznak alsó légúti fertôzést mind területen, mind kórházban. Gyakori a kevert aerob-anaerob fertôzés.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

b-laktám/laktamázinhibitor, clindamycin, cefoxitin. Alternatív szerek: penicillin + metronidazol. Kevert aerob-anaerob fertôzések esetén: 2. v. 3. generációs cefalosporin + clindamycin, b-laktám/laktamázinhibitor. Alternatív szerek: fluorokinolon + clindamycin, imipenem/cilastatin.

Prognózis

Rossz, nagyban függ a rizikófaktorok fennállásától, azok súlyosságától.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Dési I. Népegészségtan. Semmelweis; 1998. p. 132, 136, 140–141, 188–195. Kertai P. Megelôzô Orvostan. Medicina; 1999. p. 583–584, 599–601, 693–702, 731–732. Magyar P. Hutás I. Vastag E. Pulmonológia. Medicina; 1998. p. 279–307. Hutás I. Pulmonológia. Springer Hungarica; 1993. p. 87–102. Mihóczy L. Faragó E. Szűk B. Pulmonológia I. Egyetemi jegyzet. 1990. p. 167–180, 201–224. Magyar I. Belbetegségek elkülönítô diagnózisa Medicina; 1983. p. 932–956. Tierney LM. McPhee SJ. Papadakis MA. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Melania; 2000. p. 293–299.