Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Antrax pneumonia
 
A betegség meghatározása

Az anthrax pneumonia, más néven tüdôanthrax, az anthrax (lépfene) betegség egyik megjelenési formája, amely állatokról, vagy állati eredetű termékekrôl belégzés útján terjed az emberre. Régebben elsôsorban az állatgondozók, vágóhídi munkások, gyapjúválogatók, rongyszedôk és feldolgozók, szôrme- és ecsetkészítôk, kefekötôk, csontgombcsiszolók foglalkozási betegsége volt, mára azonban a terroristák, rosszakaratú emberek a kórokozók spóráit postai úton továbbítják, és így a címzetteken kívül a postai dolgozók válnak veszélyeztetettekké. 2001. októberében az Egyesült Államokban huszonegyen betegedtek meg anthraxban, közöttük tízen tüdôanthraxban. Az utóbbiak közül hat postai dolgozó volt. A huszonegy beteg közül négyen haltak meg.
Etiológia

A kórokozó a Bacillus anthracis 5—10 mm hosszú pálcika alakú, tokos, spóraképzô baktérium. Egyszerű táptalajon jól szaporodik, és szabálytalan, rögös felszínű telepeket képez, amelyeket medúzafôhöz hasonlítanak. Az egereket és tengerimalacokat 24—48 órán belül súlyos sepsisben pusztítja el. Fizikai és kémiai dezinficiensekkel szemben a vegetatív forma rezisztenciája közepes, de a spórák beszáradt alakban évtizedekig életképesek. Az 5%-os formalin és a 2%-os, sósavval savanyított neomagnol a spórákat 2 óra alatt pusztítja el, a többi dezinficiens még 24 óráig tartó kezelés után is hatástalan.
Patogenezis, patomechanizmus

A légutakba jutó spórák csakhamar gyorsan szaporodó vegetatív formákká alakulnak, amelyek a tüdôkben oedemát és haemorrhagiás pneumoniát, míg a mediastinalis nyirokcsomókban vérzéses elhalással járó lymphadenitist váltanak ki. Az elváltozások ráterjedhetnek a pleurára, illetve általános sepsist okozhatnak. A tünetekért a baktériumok kalmodulindependens adenilcikláz enzime, oedemafaktora, valamint a két toxin hatásának kiváltásához szükséges protektív antigénje felelôs.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Faragó Eszter
egyetemi docens

DEOEC Koch Róbert Zöldambulancia
Diagnosztika

Tünetek

A fertôzést követô 3—60 napon belül jelentkeznek, elôször enyhe influenzaszerű kórkép alakjában. A mérsékelt lázat és száraz köhögést azonban újabb 2—3 nap múlva magas láz, haemoptoe, dyspnoe, cyanosis és nagyfokú elesettség váltja fel.
Célzott vizsgálatok

Fizikális vizsgálattal a pneumonia, a tüdôoedema, esetleg a pleuritis jelei észlelhetôk, míg a mellkasröntgen és CT felvételein változó lokalizációjú, kiterjedésű és intenzitású beszűrôdések, esetleg pleuritis jelei láthatók. Jellegzetes elváltozás a megnagyobbodott nyirokcsomók okozta kiszélesedett mediastinum. A diagnózist végsô soron a laboratóriumi vizsgálatok döntik el, amelyeket egyaránt végezhetnek köpetbôl, gégetamponból, vérbôl, esetleg liquorból. A klasszikus vizsgálatok: a kenetfestés, a tenyésztés, az izolátumok biokémiai vizsgálata, és az állatkísérletek legkorábban 2 nap múlva képesek a klinikai diagnózist alátámasztani. Ennél sokkal gyorsabb eredményt ad a PCR-vizsgálat; valamint a sejtfalantigén immunhisztokémiai vizsgálata; ezeket ma még kevés laboratórium végzi. A pozitív eredmény egyben súlyos prognózist jelez, mert a kórokozók, mint arra már fentebb utaltunk, eláraszthatják a vérkeringést, haemorrhagiás meningoencephalitist és secunder bélanthraxot okozva. Kezeletlen esetekben a halál septikaemiás sokkban következik be, a letalitás közel 100%-os.

Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A betegség megelôzése védôoltással, vagy az expozíció bizonyítása esetén kemoprevencióval történik. Bár az anthrax elleni védôoltásokat az állatorvosok már régóta használják, emberi védelemre alkalmas készítményt csak az utóbbi idôben sikerült elôállítani. Az elsô eredmények bíztatók, de valójában még csak kísérletek folynak, és az oltóanyag Magyarországon nincs forgalomban. Annál hatásosabbnak bizonyult a kemoprevenció, amelynek kivitele lényegesen eltér a terápiától. Az elsô lépés ugyanis a fertôzésre gyanús tárgy, valamint a feltételezetten exponált személy orrváladékának vizsgálata. A kemoprevenció elindítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a laboratórium biztosan pozitív eredményt nem ad. A megelôzés kizárólag ciprofloxacinnal történik, amelyet 60 napig kell adagolni, napi 25250 mg dózisban.
Gyógyszeres kezelés

Napi 20 millió E penicillin folyamatos iv. infúziójából áll, amit felnôttekben napi 35500 mg, míg gyermekekben 25 mg/kg im. adott streptomycinnel egészítenek ki.

Kiegészítő információk

Bejelentési kötelezettség

Az anthrax pneumonia vagy annak gyanúja, Anthrax néven be- és kijelentésre kötelezett megbetegedés, a beteget gyógyulásáig fertôzô osztályon kell elkülöníteni. Szigorított folyamatos és zárófertôtlenítés végzendô, amelyet az ÁNTSZ területileg illetékes intézete ellenôriz. Fontos tudni, hogy még a kezelés megkezdése elôtt torokváladékot, köpetmintát és vért (esetleg liquormintát) kell küldeni valamely II. biztonsági fokozatú laboratóriumba (pl. az Országos Epidemiológiai Intézetbe), de a kezelést az eredmény megvárása nélkül azonnal meg kell kezdeni.
Ajánlott irodalom

Magyar .P, Hutás I., Vastag E. Pulmonológia. Budapest: Medicina; 1998. Mihóczy L. Pulmonológia fejezet. In: Petrányi Gy. (szerk). Belgyógyászat Tömör összefoglaló. Budapest: Medicina; 1999. Faragó E. Doktori értekezés. 1992. Faragó E., Mihóczy L., Szűk B. Pulmonológia. Debrecen: Egyetemi jegyzet; 1990.

Hasznos folyóiratok

Chest, Thorax, Medicina thoracalis, New England Journal of Medicine, Lancet.