Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 13. szerda Luca, Otília


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Bronchiectasia
 
A betegség meghatározása

Bronchiectasiának nevezzük a subsegmentalis hörgôágak tágulatát, amely irreverzibilis és a hörgôfal destruktív megbetegedése következtében alakul ki. A betegséghez rendszerint fertôzés társul.
Etiológia

Az antibiotikumok széles körű alkalmazása elôtt gyermekkori fertôzéseknek (szamárköhögés, kanyaró) is szerepe volt a bronchiectasiák kialakulásában. A bronchiectasia típusai: Megkülönböztetünk congenitalis és szerzett formát. A veleszületett, congenitalis forma esetén feltehetôen a hörgôfa embrionalis fejlôdésében zavar jelentkezik, és nem alakul ki vagy károsodik a hörgô rugalmasrost-, porc- és izomrétege, helyette egy nyálkát tartalmazó vékony falú tömlôrendszer képzôdik. Ilyen esetben az alveolusok is hiányoznak. A Kartagener-szindróma situs inversus, sinusitis és bronchiectasia együttes elôfordulását jelenti, melyhez férfiaknál infertilitás társul. Young-szindróma (obstructiv azoospermia) jellemzôje az infertilitás és a sinopulmonalis infekciók társulása. A mucociliaris clearance csökkent, és a légzésfunkciós értékek is kórosak lehetnek. A szerzett bronchiectasiák általában idült, gyulladásos tüdôbetegségek következtében alakulnak ki. A gyulladásos folyamat károsítja a hörgôk falát. A gyulladás következtében váladékpangás jön létre, sérül a hörgôk öntisztulása, a gyulladásos destrukció fokozódik. A hörgôtágulatok alakilag lehetnek hengeresek (cilindrikus), zsákszerűek (sacciformis). Általában kétoldaliak a veleszületett bronchiectasiák. Fôleg az alsó lebenyt érintik a zsákszerűek, míg a szerzettek egyoldaliak és alakjuk hengeres.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Szilasi Mária
klinikaigazgató egy. docens

DEOEC Pulmonológiai Klinika
Diagnosztika

Tünetek

A bronchiectasiára legjellemzôbb tünetek a köhögés, bôséges, purulens köpetürítés. A betegséget különbözô súlyossági fokba oszthatjuk a tüneti kép és vizsgálati leletek alapján. Enyhe bronchiectasia: Csak légúti felülfertôzôdések után jelentkezik köhögés, melyet purulens köpetürítés kísér, testhelyzet változtatására a köpetürítés megindul, idônként véres köpet is elôfordul, a beteg általános állapota jó, légzésfunkciós eltérés nincs. Középsúlyos: A köhögés gyakori, légúti szuperinfekcióktól függetlenül is fennáll. A beteg mindig képes köpetet produkálni, mely általában gennyes, idônként véres. A mellkas felett szörtyzörejek hallhatók. A beteg általános állapota kielégítô. Lényeges légzésfunkciós és röntgeneltérés nincs. Dobverôujj elôfordulása ritka. Súlyos forma: A köhögés folyamatosan fennáll, igen nagy mennyiségű purulens köpet ürül (Gram-negatív baktériumok szinte mindig kimutathatók). Haemoptoe gyakori. Nagy hólyagú szörtyzörejek hallhatók a mellkas felett. Szövôdmények gyakoriak: pneumonia, pleuritis, septikaemia, abscessus, tartós fennállás esetén amyloidosis. Dobverôujj elôfordulása gyakori. Légúti obstrukció, dyspnoe, cyanosis, légzési elégtelenség jelentkezik. A beteg étvágytalan, fogy, általános állapota rossz. Gyakoriak az egyéb szerveket érintô pyogen infekciók (bôr, szem, ízületek). A mellkasröntgen-felvételen fokozott bronchiovascularis rajzolat, multiplex cysták láthatók, melyek gyakran folyadékkal teltek. A betegség végstádiumában pulmonalis hypertonia, cor pulmonale alakulhat ki.
Általános vizsgálatok

Az anamnézisben a jellegzetes tünetek alapján már felmerül a bronchiectasia lehetôsége. A fizikális vizsgálat során a nedves bronchiectasia esetén az érintett lebeny, illetve a tüdô felett általában szörcsölés hallható.
Célzott vizsgálatok

A laboratóriumi vizsgálatok közül megemlítendô, hogy a vérkép gyakran balra tolt, a vérsüllyedés gyorsult. A gyűjtött köpet jellegzetes hármas rétegzôdést mutat. Amennyiben sikerül kórokozót kitenyészteni, akkor elsôsorban H. influenzae, S. pneumoniae, Staphylococcus aureus, Gram-negatív bélbaktériumok jelennek meg mint patogének. A röntgenfelvétel, -átvilágítás fôleg a korai stádiumban, de elôrehaladott formában is lehet negatív. Elôfordulhat úgynezevezett sínpárszerű rajzolat, pecsétgyűrű alakú elváltozások stb. Ma már a bronchiectasia igazolására a komputertomográfiát (CT) használjuk, régebben alapvetô vizsgálómódszerünk volt a bronchográfia. Ma is van indikációja a bronchográfiának, pl. a diagnózis kétséges, vagy műtétet tervezünk stb. A bronchiectasia osztályozása a következôképpen történik, az osztályozás alapja a bronchográfia során észlelt eltérések: cilindrikus vagy fusiformis, varicosus, saccularis vagy cysticus, tractiós, proximalis bronchiectasia. A légzésfunkciós vizsgálatok kezdetben eltérést nem mutatnak, a késôbbiek során elsôsorban obstructiv ventilatiós zavar és a még elôrehaladottabb formánál az atelectasia vagy fibrosis kialakulásával restrictiv ventilatiós zavar jelentkezik.

Terápia

Gyógyszeres kezelés

A kezelés legfontosabb lépései a következôk: A váladékpangást kell csökkenteni, amit aktív (akaratlagos köhögés) és passzív (fizikoterápia) módon végezhetünk. A posturalis drainage-nál a beteg naponta többször olyan testhelyzetet vesz fel, mely mellett a bronchusváladék eltávolításához a gravitáció is besegít. Antibiotikus kezelés akkor szükséges, ha bakteriális fertôzések lépnek fel, illetve szuperinfekciók megelôzésére. Egyéb esetben antibiotikus kezelésre csak felsô légúti infectiók során kerül sor. Középsúlyos esetben a felülfertôzések közötti intervallumokban is szükségessé válhat antibiotikum adása. Súlyos esetekben antibiotikum adása mellett tisztul fel csak a köpet, annak elhagyásával ismét purulenssé válik. Ilyenkor mérlegelnünk kell a folyamatos antibiotikus kezelést, de ennek veszélyével is számolnunk kell: mint gyógyszerrezisztencia, másodlagos gombás fertôzések fellépése. Kórházi kezelést nem igénylô beteg antibiotikus kezelését per os végezzük, ajánlható gyógyszerek: amoxicillin, ampicillin, tetraciklin, trimethoprim-sulfamethoxazol stb. Parenteralis kezelésre súlyos állapotban, szövôdmények miatt kerül sor. Kortikoszteroid kezelést csak ritkán alkalmazunk, pl. fibrosis kialakulását csökkentik. Hörgôtágítók indokoltak azokban a formákban, ahol bronchialis obstrukció áll fenn. Mukolitikus kezelés mint adjuváns kezelés jön szóba.
Műtéti kezelés

Manapság a hatékony gyógyszeres kezelés mellett csak ritkán kényszerülünk műtéti megoldásra. Olyan esetekben például, ha lokalizált forma esetén ismétlôdô infekciók, szekunder pneumoniák vagy jelentôs vérzés lépnek fel. Kétoldali folyamatban nem jön szóba a műtét, de a tüdôtranszplantáció lehetôsége felmerülhet, ha a kétoldali folyamat kiterjedt, súlyos destrukciót okoz. A betegség prognózisát nagyban javította a korszerű gyógyszeres kezelés, valamint a rendszeres fizikoterápia.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Magyar P., Hutás I., Vastag E. Pulmonológia. Budapest: Medicina; 1998. Pénzes I. Aneszteziológia és intenziv terápia. Budapest: Medicina; 1998. Herjavecz I., Böszörményi Nagy Gy. Asthma bronchiale. Budapest: Springer; 1993. Az asthma bronchiale diagnosztikája és terápiája. A Pulmonológiai Szakmai Kollégium ajánlása. 2001. Rhinitis. Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez. 2001.

Hasznos folyóiratok

Medicina thoracalis, Háziorvosi Továbbképzô Szemle, Allergológia és Klinikai Immunológia, Thorax, Eur. Resp. J. J. Allergy Clin. Immunol., Orvostovábbképzô Szemle, Lege Artis Medicinae, Chest, Allergy, Am. Rev. Resp. Dis.