Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 12. kedd Gabriella


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Empyema thoracis
 
A betegség meghatározása

Empyema thoracisról beszélünk, ha a mellhártyaüregben gennygyülem alakul ki.
Etiológia

A gennyes mellhártyagyulladás: empyema thoracis általában a tüdŚ bakteriális vagy mycosisos gyulladása következtében jön létre. A kórokozók rendszerint perforáció útján kerülnek a pleuraôrbe, de ráterjedhetnek per continuitatem is a pleurára tuberkulózis vagy egyéb gennyes folyamatok esetén.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Faragó Eszter
egyetemi docens

DEOEC Koch Róbert Zöldambulancia
Szerző:

Dr. Kollár Sándor
egyetemi adjunktus

DEOEC II. sz. Sebészeti Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

.

Terápia

Gyógyszeres kezelés

Az empyema súlyos lefolyású, megfelelŚ gyógykezelés nélkül rossz prognózisú betegség. Terápiájában mindig törekednünk kell a beteg detoxikálására és az empyemás üreg megszüntetésére. A detoxikálás csak a mellűri gennyes pleuritis megszüntetésével, tehát a genny eltávolításával érhetŚ el. Az antibiotikus parenteralis kezelés, de a lokális kezelés is inszufficiens, aminek magyarázata nem ismert. Csak az üreg rendszeres átmosása hozhat eredményt, de még ebben az esetben is – tehát a mellűr fizikai kitisztítása során – gyakran nem sikerül az empyema megszüntetése, esetleg több hónapos kezelés során sem. Gyakran alakulnak ki vegyesen fertŚzött empyemák, Gram-negatív kórokozók, Enterobacter-csoport, Pseudomonas aeruginosa, Proteus, E. coli, ami a prognózist még inkább rontja.
Műtéti kezelés

A mellkaspunkció az empyema kezelésében csak a kórismézésben, illetve a bakteriológiai mintavételben játszik szerepet. Az ismételt mellkaspunkciók az empyema kezelésében, annak szövŚdményei (mellkasfali infekció, pneumothorax kialakulása, folyadékgyülem többrekeszessé válása) miatt nem alkalmazható. Az akut szakban az elŚször választandó módszer a mellkasdrenálás és öblítŚ-szívató kezelés alkalmazása. A korán megkezdett kezeléssel elérhetŚ, hogy a gennygyülem ne váljon többrekeszessé, amely a kezelést igen megnehezítené. Az alsó és felsŚ pontján drenált, az alsó drénen szívott, a felsŚ drénen öblített empyemaüreg-kezelés a legcélravezetŚbb. ÖblítŚ folyadékként fiziológiás sóoldat vagy 1%-os Betadin-oldat használható. Többrekeszes folyamat esetén fibrinolitikus kezelés végezhetŚ, amikor is Streptokinázt juttatunk a mellüregbe, majd a drént 1-2 órára lezárjuk, és a drének felengedése után a szívatókezelést folytatjuk. Szubakut fázisban már vastag fibrinréteg borítja a mellhártyát, amely akadályozhatja a tüdŚ expanzióját. Ez a fibrinkéreg viszonylag könnyen leválasztható a tüdŚ felszínérŚl a parenchyma sérülése nélkül. Videothoracoscopos úton a korai debridement könnyen elvégezhetŚ, a rekeszes folyamat egybenyitható, így megakadályozhatjuk, hogy kialakuljon a krónikus szak, amikor is a fibrinhártya szervül, majd vastag kéreg alakul ki, amely rögzül a tüdŚhöz, illetve a mellkasfalhoz, így megakadályozza az üreg megkisebbedését, letokolt gennygyülemek alakulnak ki, amelyeket igen nehéz levezetni. Ebben a szakban dekortikáció végzendŚ thoracotomiából, vagyis a vastag callus által határolt empyema-zsákot lefejtjük a tüdŚrŚl, ezzel megteremtjük a tüdŚ expanziójának lehetŚségét. A műtét során ügyelni kell, hogy parenchymasérülés ne alakuljon ki. Két drén behelyezése után zárjuk a mellkast. Krónikus stádiumban thoracoplastica, illetve fenestratio válhat szükségessé. Thoracoplastica során (ez a műtét napjainkban már igen ritkán kerül alkalmazásra) eltávolítjuk az empyema-zsák parietális lemezét a pyogen membránt, az érintett tüdŚrész feletti bordák reszekciójával elérjük, hogy a tüdŚvel ki nem töltött üreg megszűnjön. Ezzel megakadályozzuk a folyamat kiújulásának a lehetŚségét. Ezt a nagy műtéti megterhelést jelentŚ csonkoló műtétet napjainkban már csak a postpneumonectomiás empyemák kezelésében használják.

Kiegészítő információk

Egyéb, a fentiekben figyelembe nem vett jellegzetességek

Itt kell említést tennünk a pancreatitisek pleuropulmonalis szövŚdményeirŚl is, mivel a pancreatitisnek 10%-a jár mellűri folyadékgyülemmel, illetve a mellűri folyadékgyülemnek 0.5%-ban a pancreatitis az oka. 1. Akut pancreatitis pleuropulmonalis szövŚdményei: Hypoventilatio – a rekeszizom-funkció károsodása miatt. Atelectasiák: többnyire basalisan. ARDS: a kapilláris bazálmembrán és a surfactant sérül. Embolizáció. Pleuropulmonalis szepszis az általános szepszis részjelenségeként. 2. Recidiváló pancreatitisek pleuropulmonalis szövŚdményei: Pleuropulmonalis szepszis a pancreastályogból hematogén áttétekkel. Szeptikus ARDS. Hydrothorax, empyema. Inactív pulmonális tbc aktiválódása a cachexia és a szteroidkezelés miatt. KésŚ szövŚdményként a fibrózis és a pleuralis adhéziók, pleuracallus megjelenése.
Ajánlott irodalom

Magyar P., Hutás I., Vastag E. Pulmonológia. Budapest :Medicina; 1998. Petrányi Gy. (szerk). Belgyógyászat – Tömör összefoglaló (Pulmonológia fejezet-Mihóczy László). Budapest: Medicina; 1999. Dr. Faragó Eszter. Doktori értekezés. 1992. Faragó E., Mihóczy L., Szôk B. Pulmonológia. Egyetemi jegyzet. Debrecen; 1990.

Hasznos folyóiratok

Chest, Thorax, Medicina thoracalis, New England Journal of Medicine, Lancet.