Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 12. kedd Gabriella


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Globális és parciális légzési elégtelenség
 
A betegség meghatározása

Légzési elégtelenség azon állapot, amikor a légzŚrendszer nem képes egyensúlyban lenni a szervezet metabolikus igényével, azaz nem tudja fenntartani az O2 és a CO2 homeosztázist. A pulmonális rendszernek két fontos metabolikus funkciója van: a vér oxigenizálása és a CO2- elimináció. A légzési elégtelenség osztályozása: kórélettani, idŚtartam és etiológia szerint történik. Kórélettani szempontok alapján: I. típusú légzési elégtelenség. II. típusú légzési elégtelenség. Definíció szerint: I. típus – parciális légzési elégtelenség: PaO2 < 60 Hgmm (FiO20,21) és PaCO2 < 40 Hgmm. II. típus – globális légzési elégtelenség: PaCO2 > 50 Hgmm és PaO2 < 60 Hgmm (FiO20,21).
Etiológia

Létrehozó mechanizmus szerint: pumpafunkció elégtelensége (ventilatiós zavarok) PaCO2á, tüdŚparenchyma károsodása (alveolocapillaris membrán funkciójának zavara), szívelégtelenség: V/Q arány megváltozik. Betegségcsoportok szerint: I-es típusú légzési elégtelenséget okoznak: DöntŚen a diffúziós károsodással, shunttel járó megbetegedések: tüdŚparenchyma megbetegedései, hyperpermeabilitás (ARDS), tüdŚ vascularis betegségei, cyanosissal járó szívbetegségek, cardiogén sokk, légúti megbetegedések (enyhe esetben), mellhártyabetegségek (enyhe esetben), mellkasfali deformitások (enyhe esetben). II-es típusú légzési elégtelenséget okoznak: A ventilatio elégtelenségével járó betegségek: neuromuscularis rendellenességek, trauma (nyak, fej), gyógyszerek (légzŚközpont-deprimálók, izomrelaxánsok), légúti megbetegedések (súlyos esetben), mellhártyabetegségek (súlyos esetben), mellkasfali deformitások (súlyos esetben).
Patogenezis, patomechanizmus

Artériás hypoxaemiát, hypercapniát létrehozó mechanizmusok: hypoventilatio, diffúziós zavar, shuntölés, ventilatioperfusió (V/Q) egyenlŚtlenség, a belégzett levegŚ csökkent oxigéntartalma. Hypoventilatio: idŚegység alatt (min.) a szükségesnél kisebb mennyiségű levegŚ jut be az alveoláris térbe. Következménye: PaCO2 á közel azonos mértékben PaO2 â. Diffúziós károsodás: az alveolocapillaris membran megvastagodott, így a diffúziós út megnŚ. Következménye: PaO2 â, (a CO2 eliminációt a diffúziós károsodás nem zavarja, mivel a CO2 diffúziós képessége sokszorosan felülmúlja az O2-t.). Jobbról-balra shunt: a vénás vér úgy jut el az artériás keringésbe, hogy nem oxigenizálódik a tüdŚben. Következménye: PaO2 â. A söntölés által elŚidézett hypoxaemia nem korrigálható 100% O2 belégzéssel, szemben a másik három fŚ mechanizmus által elŚdiézett hypoxaemiával! A CO2 disszociációja és difúsiója miatt a hypoxaemia következtében a ventiláló területek kialakuló hyperventilatiója kompenzálja a nem ventiláló, de megmaradt perfúziójú területek CO2-retencióját. Hypercapnia csak nagyfokú söntölés esetén lép fel. Ventilatioperfúzió egyenlŚtlenség: Csökkent ventilatio mellett megtartott perfúzió (funkcionalis sönt). Következménye: PaO2 â. Adott területek perfúziója megszűnik, ventilatiója marad. Következménye: PaO2 â, PaCO2 â.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Szilasi Mária
klinikaigazgató egy. docens

DEOEC Pulmonológiai Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Hypoxaemia és a hypercapnia által elŚidézett tünetek. A légzési elégtelenséghez vezetŚ alapbetegség tünetei. Hypoxaemia tünetei: cyanosis, fokozott légzési munka (légzési segédizmok môködése), tachycardia. PaO2 = 60 Hgmm, SaO2: 90%: enyhe tünetek (csökkent szellemi teljesítŚképesség, látásélesség romlik). PaO2 = 40-50 Hgmm: vulnerábilis centrális idegrendszer tünetei (fejfájás, nyugtalanság, dezorientáció), tünetei: (tachycardia, cardiovascularis rendszer, vérnyomásemelkedés). PaO2 < 40 Hgmm: convulsiók, retinalis haemorrhagia, eszméletvesztés, maradandó agykárosodás, ritmuszavarok, bradycardia, hypotensio, szívelégtelenség, vesefunkció romlása, Na-retentio. Hypercapnia tünetei: meleg, nedves bŚr, fokozott légzési munka, vérnyomás-emelkedés, agynyomás-fokozódás (papillaödéma, szűk pupillák), PaCO2 > 75 Hgmm: központi idegrendszeri funkció gyengül, tudati szint csökken, légzés és köhögés deprimálódik ŕ circulus vitiosus, PaCO2 = 120 Hgmm: narkotikus hatás, kóma.
Célzott vizsgálatok

A légzési elégtelenség általános indikátora a vérgáz! Vérgázvizsgálat: pH, PaCO2 – respirációs komponens, metabolikus indexek, kompenzáció megítélése, oxigenizáltság megítélése (pulmonalis komponens PaO2). Bronchofiberoszkópia. Képalkotó eljárások. Légzésfunkciós vizsgálatok.

Terápia

Gyógyszeres kezelés

Oxigénkezelés: a hypoxia „first line” klinikai kezelése, tekintet nélkül az alapbetegségre vagy okra. I. típusú légzési elégtelenség: FiO2 emelése. Cél: SaO2 > 90% PaO2 > 60 Hgmm. Alapbetegség kezelése (infekció, pulmonalis embolisatio, légúti obstrukció, tüdŚödéma, ptx, htx). Szívperctérfogat emelése. Anémia rendezése. Adjuváns terápia. LégzŚtorna. CPAP kezelés: légúti nyomás emelése. Terápiás hatások: FRC á , complience javul, V/Qá, PaO2 á, Qs/Qt (vénás keveredés). Indikációja: alacsony V/Q esetén, fokozott atelectasia-hajlam, csökkent FRC esetén, légzŚközpont csökkent aktivitása esetén. Gépi lélegeztetés: terápiarezisztens esetekben. Indikációi a tünetek alapján: 1. Hypoxaemia (leggyakoribb indikáció): a PaO2 < 40 Hgmm, max. FiO2-nél, „betegségtudat” hiánya, kooperációs képesség fokozódó csökkenése, gyorsan elŚrehaladó pulmonalis dekompenzáció, növekvŚ légzési munka jelei. 2.Csökkent alveolaris ventilatio PaCO2 á. 3. Kóma, emelkedett ICP. 4. Profilaxis (pl. haemodinamikai instabilitás).II. típusú légzési elégtelenség: egészséges tüdŚ mellett alakult-e ki, vagy tüdŚbetegség talaján. Egészséges tüdŚ mellett kialakuló légzési elégtelenség (koponyasérülés, gyógyszertúladagolás): szupportív terápia, legtöbbször asszisztált mechanikus ventilálást igényel. Kóros tüdŚ talaján kialakuló esetben (leggyakrabban COPD, ritkán akut súlyos asztmában): Minimális FiO2-emelés. Cél: PaO2 = 50 Hgmm (hypoxia csökkenése progresszív hypoventilatióhoz vezet). Szisztémás és inhalatiós terápia: anticholinerg szerek (elsŚként választandó!), B2 adrenerg-agonisták, theophyllin, szteroidok, antibiotikumok, légzésstimulánsok,mucolitikumok, mucoregulánsok, cor pulmonale, cardiovascularis szövŚdmények kezelése. CPAP-kezelés. Fizioterápia. Mechanikus ventilatio (l. indikációk). MérlegelendŚ a beteg életminŚsége, döntŚ a beteg akarata!

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Magyar P., Hutás I., Vastag E. Pulmonológia. Budapest: Medicina; 1998. Pénzes I. Aneszteziológia és intenzív terápia. Budapest: Medicina; 1998. Herjavecz I., Böszörményi Nagy Gy. Asthma bronchiale. Budapest: Springer; 1993. Az asthma bronchiale diagnosztikája és terápiája: A Pulmonológiai Szakmai Kollégium ajánlása 2001. Rhinitis. Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez 2001.

Hasznos folyóiratok

Medicina thoracalis, Háziorvosi TovábbképzŚ Szemle, Allergológia és Klinikai Immunológia, Thorax. Eur. Resp.J. J Allergy Clin. Immunol. OrvostovábbképzŚ Szemle, Lege Artis Medicinae, Chest, Allergy, Am. Rev. Resp. Dis.