Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 12. kedd Gabriella


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Haemophilus influenzae pneumonia
 
Néveredet

Az 1889-es influenzajárvány kórokozójaként tartották számon – tévesen. Felfedezôje Pfeiffer (1893).
Etiológia

Haemophilus influenzae.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Tarnóczai Tamás
pulmonológus szakorvos

Diagnosztika

Tünetek

Legfontosabb jellemzôi: jelentkezhet klasszikus és elhúzódó formában is. Kezdetben felsô légúti hurut tünetei dominálnak. Késôbb köhögés, köpetürítés jelentkezik. Jellemzô tünetek nincsenek.
Célzott vizsgálatok

Röntgendiagnosztika: a radiomorfológiai kép nem jellegzetes (bronchopneumoniás infiltratum, kevés pleurális folyadék, lobaris konszolidáció, ritkán empyema). Általános laboratóriumi vizsgálatok: leukocytosis, leukopenia (rossz prognózist jelent). Speciális vizsgálatok: lényege a kórokozó kimutatása. Köpet direkt festéssel, tenyésztéssel nem diagnosztikus, mert az egészséges populáció is hordozza az oropharyngealis flórában. Steril helyrôl diagnosztikus (vér, pleuralis folyadék, ízületi folyadék, liquor).

Rizikófaktorok

Krónikus obstructiv tüdôbetegségek, alkoholizmus, cukorbetegség, malignus betegségek, HIV-fertôzés, immunsuppressio, myelo-lymphoproliferativ kórképek, krónikus vesebetegség, krónikus szívbetegség, idôs kor.
Szövődmények

Ritkák. Meningitis (fôleg gyermekkorban), pericarditis, arthritis, Osteomyelitis, empyema.
Epidemiológia

A kórokozó megjelenési formája lehet tokos, legfontosabb jellemzôi: gyermekkori meningitisek jelentôs részét okozza, emellett fôleg gyermekkorban pneumóniát. Bacteriaemia gyakori. Nem tokos, legfontosabb jellemzôi: felnôttekben gyakran okoznak pneumóniát, gyermekeknél inkább lokalizált felsô légúti fertôzéseket okoz (otitis, sinusitis stb.). Bacteriaemia ritka. A felnôttek oropharyngealis normál flórájában kb. 80%-ban megtalálhatóak. Lappangási idô: néhány nap. Fertôzô forrás: a beteg, vagy az egészséges kórokozó hordozó. A fertôzés módja: cseppfertôzés, oropharyngeaális váladék aspiratiója. Bejelentés: 1998. 01. 01. óta a meningitis be- és kijelentendô „meningitis purulenta” néven.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Meningitisekre vonatkozik: kórházi elkülönítés, folyamatos és zárófertôtlenítés; kemoprofilaxis: 6 év alatti gondozóintézeti gyermekeknél 4 napig, napi 20 mg/ttkg rifampicin. 1999. április 1. óta valamennyi kisgyermek védôoltásban részesül, amely nemcsak a meningitis, hanem az egyéb invasiv kórképek, köztük a pneumonia ellen is védelmet nyújt.
Gyógyszeres kezelés

2. generációs cefalosporinok, b-laktám/laktamázinhibitor. Alternatív szerek: fluorokinolok, makrolidok, trimethoprim/sulfamethoxazol.

Prognózis

Megfelelô kezelés mellett kb. 5%-os a letalitás, döntôen meningitis miatt.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Dési I. Népegészségtan. Semmelweis; 1998. p. 132, 136, 140–141, 188–195. Kertai P. Megelôzô Orvostan. Medicina; 1999. p. 583–584, 599–601, 693–702, 731–732. Magyar P. Hutás I. Vastag E. Pulmonológia. Medicina; 1998. p. 279–307. Hutás I. Pulmonológia. Springer Hungarica; 1993. p. 87–102. Mihóczy L. Faragó E. Szűk B. Pulmonológia I. Egyetemi jegyzet. 1990. p. 167–180, 201–224. Magyar I. Belbetegségek elkülönítô diagnózisa Medicina; 1983. p. 932–956. Tierney LM. McPhee SJ. Papadakis MA. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Melania; 2000. p. 293–299.