Haemophilus influenzae pneumonia   Néveredet Az 1889-es influenzajárvány kórokozójaként tartották számon – tévesen. Felfedezôje Pfeiffer (1893). Etiológia Haemophilus influenzae. Pulmonológia Szakterületi elnök: Prof. Dr. Mihóczy László Professor Emeritus DEOEC Pulmonológiai Klinika Szerző: Dr. Tarnóczai Tamás pulmonológus szakorvos Diagnosztika Tünetek Legfontosabb jellemzôi: jelentkezhet klasszikus és elhúzódó formában is. Kezdetben felsô légúti hurut tünetei dominálnak. Késôbb köhögés, köpetürítés jelentkezik. Jellemzô tünetek nincsenek. Célzott vizsgálatok Röntgendiagnosztika: a radiomorfológiai kép nem jellegzetes (bronchopneumoniás infiltratum, kevés pleurális folyadék, lobaris konszolidáció, ritkán empyema). Általános laboratóriumi vizsgálatok: leukocytosis, leukopenia (rossz prognózist jelent). Speciális vizsgálatok: lényege a kórokozó kimutatása. Köpet direkt festéssel, tenyésztéssel nem diagnosztikus, mert az egészséges populáció is hordozza az oropharyngealis flórában. Steril helyrôl diagnosztikus (vér, pleuralis folyadék, ízületi folyadék, liquor). Rizikófaktorok Krónikus obstructiv tüdôbetegségek, alkoholizmus, cukorbetegség, malignus betegségek, HIV-fertôzés, immunsuppressio, myelo-lymphoproliferativ kórképek, krónikus vesebetegség, krónikus szívbetegség, idôs kor. Szövődmények Ritkák. Meningitis (fôleg gyermekkorban), pericarditis, arthritis, Osteomyelitis, empyema. Epidemiológia A kórokozó megjelenési formája lehet tokos, legfontosabb jellemzôi: gyermekkori meningitisek jelentôs részét okozza, emellett fôleg gyermekkorban pneumóniát. Bacteriaemia gyakori. Nem tokos, legfontosabb jellemzôi: felnôttekben gyakran okoznak pneumóniát, gyermekeknél inkább lokalizált felsô légúti fertôzéseket okoz (otitis, sinusitis stb.). Bacteriaemia ritka. A felnôttek oropharyngealis normál flórájában kb. 80%-ban megtalálhatóak. Lappangási idô: néhány nap. Fertôzô forrás: a beteg, vagy az egészséges kórokozó hordozó. A fertôzés módja: cseppfertôzés, oropharyngeaális váladék aspiratiója. Bejelentés: 1998. 01. 01. óta a meningitis be- és kijelentendô „meningitis purulenta” néven. Terápia Életmód, Diéta, Prevenció Meningitisekre vonatkozik: kórházi elkülönítés, folyamatos és zárófertôtlenítés; kemoprofilaxis: 6 év alatti gondozóintézeti gyermekeknél 4 napig, napi 20 mg/ttkg rifampicin. 1999. április 1. óta valamennyi kisgyermek védôoltásban részesül, amely nemcsak a meningitis, hanem az egyéb invasiv kórképek, köztük a pneumonia ellen is védelmet nyújt. Gyógyszeres kezelés 2. generációs cefalosporinok, b-laktám/laktamázinhibitor. Alternatív szerek: fluorokinolok, makrolidok, trimethoprim/sulfamethoxazol. Prognózis Megfelelô kezelés mellett kb. 5%-os a letalitás, döntôen meningitis miatt. Kiegészítő információk Ajánlott irodalom Dési I. Népegészségtan. Semmelweis; 1998. p. 132, 136, 140–141, 188–195. Kertai P. Megelôzô Orvostan. Medicina; 1999. p. 583–584, 599–601, 693–702, 731–732. Magyar P. Hutás I. Vastag E. Pulmonológia. Medicina; 1998. p. 279–307. Hutás I. Pulmonológia. Springer Hungarica; 1993. p. 87–102. Mihóczy L. Faragó E. Szűk B. Pulmonológia I. Egyetemi jegyzet. 1990. p. 167–180, 201–224. Magyar I. Belbetegségek elkülönítô diagnózisa Medicina; 1983. p. 932–956. Tierney LM. McPhee SJ. Papadakis MA. Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Melania; 2000. p. 293–299.