Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Ornithosis
 
Néveredet

A betegség neve a papagáj szóból ered (papagájkór).
Etiológia

Chlamydia psittaci.
Patogenezis, patomechanizmus

Kórokozó inhalációja,légutak, vér, máj, lép, nyirokcsomó szaporódás,vér, tüdő.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Tarnóczai Tamás
pulmonológus szakorvos

Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

.
Tünetek

Fokozatosan, vagy hirtelen alakulhatnak ki: hidegrázás, láz. Fejfájás. Ízületi és izomfájdalom. Improduktiv köhögés. Lép- és nyirokcsomó-megnagyobbodás (ritkább). Hasmenés, hányás (ritkább).
Célzott vizsgálatok

Röntgendiagnosztika: Leggyakrabban: Kiterjedt gócos infiltrátum, vagy lobaris infiltrátum. Laboratóriumi vizsgálatok: Általános vizsgálatok: We gyorsult, májfunkció kóros lehet. Speciális vizsgálatok: Szerológiai vizsgálatok: komplementkötési reakciók, immunfluoreszcens vizsgálat, ELISA. Diagnosztikus értékű, ha a betegség elején – 7–14 nap között –, ill. a 3. héten levett savópárok titeremelkedése legalább négyszeres.

Rizikófaktorok

Baromfifeldolgozó üzemek dolgozói. Díszmadár-kereskedők. Vadászok. Idős kor. Fennálló krónikus alapbetegségek (szív, máj, vese).
Epidemiológia

Hazánkban évente kb. 20–120 eset fordul elő. Nők között gyakoribb. Főleg ünnepek idején fordul elő (pl. karácsony, húsvét). Időnként járványszerű az előfordulása (pl. baromfi-feldolgozókban). Lappangási idő: 1-2 hét. A fertőzés forrása: Elsősorban a beteg, vagy a tünetmentes kórokozó-hordozó szárnyas: háziszárnyasok (csirke, kacsa, pulyka, galamb), díszmadarak (papagáj, kanári), tengeri madarak (sirály, viharmadár). Ritkábban a beteg, vagy kórokozó-hordozó ember. A fertőzés módja: 1. Többnyire inhalációs: A szárnyasok a kórokozót székletükkel, szem- és felső légúti váladékukkal ürítik. Ilyenkor a közvetítő közeg a levegő porszemcséi, pihék stb. 2. Közvetlen kontaktus: Ritkább módja a fertőzés terjedésének. A kültakarón keresztül történik: karmolással, csípéssel, simogatással. 3.Enterális: Legritkább fertőzési mód (pl. szennyezett kéz). A fogékonyság általános, a betegség átvészelése után rövid ideig tartó immunitás marad vissza. Bejelentési kötelezettség: Be- és kijelentendő megbetegedés. Az illetékes állatorvost is értesíteni kell.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A beteg elkülönítése a klinikai gyógyulásig. Folyamatos és zárófertőtlenítés. Munkavédelem (megfelelő munkaruházat, egyes munkafolyamatok gépesítése stb.). Díszmadár-kereskedelem fokozott ellenőrzése.
Gyógyszeres kezelés

Tetracyclinek, makrolidek, fluorokinolonok.

Prognózis

Megfelelő kezelés mellett enyhe lefolyású, a letalitás kb. 0,1%. Kezelés nélkül a letalitás kb. 20%. A gyógyulás gyakran elhúzódó.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Dési I. Népegészségtan. Semmelweis Kiadó; 1998. 132., 136., 140–141., 188–195. Kertai P. Megelőző Orvostan. Medicina; 1999. 583–584., 599–601., 693–702., 731–732. Magyar P.– Hutás I.– Vastag E. Pulmonológia. Medicina; 1998. 279–307. Hutás I. Pulmonológia. Springer Hungarica; 1993. 87–102. Mihóczy L.– Faragó E.– Szűk B. Pulmonológia I. (Egyetemi jegyzet); 1990. 167–180., 201–224. További irodalom a www.vitalitas.hu oldalon.