Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Pneumoniáról általában
 
Néveredet

A pneumo (levegőt tartalmazó) szóból ered.
A betegség meghatározása

A conductiv légutaktól distalisan elhelyezkedő tüdőparenchyma gyulladása (terminális légutak, alveolusok).
Etiológia

I. Infekciós eredet: Baktériumok: Gram pozitívak: Streptococcus pneumoniae (Pneumococcus), Staphylococcus aureus, Streptococcus haemolyticus. Gram-negatívak: Klebsiella pneumoniae, Haemophylus influenzae, Moraxella catarrhalis, Pseudomonas aeruginosa, E. coli. Anaerobok: Bacteroides genus, Fusobacteriumok, Anaerob streptococcusok, Clostridiumok. Atípusosak: Chlamydia pneumoniae, Chlamydia psittaci, Legionella pneumophila, Mycoplasma pneumoniae. Vírusok: Adenovirusok, RS vírus (Respiratory syncytial), Influenza A és B vírus, Varicella zoster, Citomegalovirus, Herpes simplex vírus. Gombák: Aspergillus, Candida. Paraziták:Pneumocystis carinii, Toxoplasma gondii, Ascaris lumbricoides. II. Nem infekciós eredet: Allergiás. Vegyi anyagok belégzése. Olajos anyagok belégzése. Immunrendszer betegségeihez társuló. Krónikus kisvérköri pangás.
Osztályozás, típusok

I. Eredet alapján: Közösségben szerzett, mely lehet: Típusos, vagy atípusos. Kórházban szerzett (nosocomialis). II. Klinikai megjelenés alapján: Acut, Subacut, Chronicus. III. Etiológia alapján: L. etiológia. IV. Lokalizáció alapján: hypostaticus, lobaris, centralis, disszeminált, migráló, pleuropneumonia. V. Egyéb osztályozás: 1. Primer pneumonia: Előzőleg egészséges tüdőben. Szekunder pneumonia: Már meglévő tüdőelváltozásokra rakódva. Típusok: Leggyakoribbak: Bronchopneumonia. Pleuropneumonia. Aspiratiós pneumonia. Hypostaticus pneumonia. Postoperativ pneumonia. Lobaris pneumonia.
Patogenezis, patomechanizmus

A kiváltó tényezők különböző mechanizmusok útján érhetik el az alsó légutakat. Inhalatio: cseppfertőzés, aspiratio: félrenyelés, haematogen disseminatio: bacteriaemia, direkt ráterjedés a környező szervekről. Kórélettan: Először: Gyulladásos vérbőség és exsudatumképződés a bronchiolusokban és az alveolusokban: stádium congestionis. Később: A gyulladás a hilus felől a pleura irányába terjed. El is érheti a pleurát: pleuritis. Végül: Az alveolaris kocsonyás izzadmány proteolyticus enzimek hatására oldódik, majd felszívódik: stádium resolutionis.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Tarnóczai Tamás
pulmonológus szakorvos

Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

.
Tünetek

I.Pulmonalis: Köhögés: Improductiv: száraz, kínzó köhécselés. Productiv: gennyes (zöldes, sárgás), véres (haemoptoe). Mellkasi fájdalom: Légzéssel összefüggő, többnyire szúró jellegű. Légzéstől független. Nehézlégzés (dyspnoe): Nyugalmi. Terhelésre jelentkező (effort). II. Extrapulmonalis: Hidegrázás, izzadékonyság, magas láz, vagy hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalom, tachycardia, gyengeség, levertség, fáradékonyság.
Általános vizsgálatok

Inspectio: sápadt küllem, verejtékes bőr, dyspnoe, köhögés, levertség. Palpatio: meleg, verejtékes bőr, tachycardia, fokozott pectoral fremitus és bronchophonia. Percussio: tompulat (pleuralis folyadék), rövidült kopogtatási hang (alveolaris kitöltöttség), enyhe rekeszkitérés (pleuritis). Auscultatio: crepitatio, bronchialis légzés, apróhólyagú szörtyzörej, sípolás, búgás, pleurális dörzsölés.
Célzott vizsgálatok

I. Röntgendiagnosztika: AP + oldalirányú felvétel, szükség esetén átvilágítás, rétegfelvételek. A radiológiai megjelenési formák lehetnek: aprógócos infiltratum, lobaris fedettség, üregképződés, felritkulások, interstitialis infiltrátum, pleuralis folyadék, csíkárnyékok. A röntgendiagnosztika és az etiológia közötti fontosabb összefüggések: 1. Lobaris pneumonia, főleg: Str.pneumoniae, K. pneumoniae. 2. Bronchopneumonia, főleg: H. influenzae, M. pneumoniae, C. pneumoniae. 3.Tályogképződés, főleg: anaerob, P. aeruginosa, Str. Pyogenes, S. aureus. 4.Mellkasi folyadékgyülem bármelyik pneumoniánál előfordulhat. 5. Jobb felső lebeny posterior segmentumában, vagy jobb alsó lebeny superior segmentumában. A röntgenvizsgálat fontossága: kiterjedés megítélése, progressio, vagy regressio megítélése (terápiás válasz), differenciál diagnosztikai problémák, további beavatkozások, vizsgálatok mérlegelése (mellkaspunctio, mellkas-átvilágítás, rétegfelvételek, CT, stb.). II. Laboratóriumi vizsgálatok: 1. Általános laboratóriumi vizsgálatok: Utalás a gyulladás nagyságára, a progresszióra, szövődményekre. Vérképvizsgálat: We gyorsult, leukocytosis, balratolt vérkép, anaemia, máj- és vesefunkció, vérgáz vizsgálat, vizeletvizsgálat. 2. Speciális laboratóriumi vizsgálatok: Törekvés a kórokozó identifikálására és antibiotikum érzékenységének meghatározására. A kórokozó kimutatása lehetséges: köpetből, légúti váladékból (célzott köhögtetéssel, katéteres bronchoscopiaval, brochus-mosással: lavage), tüdőszövetből: biopsiás eljárásokkal (transthoracalis tű-biopsia), pleuralis folyadékból: mellkaspunctioval, vérből: haemocultura, ritkán egyéb helyekről: izületi folyadék, liquor, vizelet.

Differenciáldiagnosztika

A pneumoniákat, az egyéb tüdőinfiltratummal járó kórképektől kell elkülönítenünk. Leggyakrabban: malignus tüdődaganatok, benignus tüdődaganatok, metastasisok a tüdőben, tuberculosis, krónikus kisvérköri pangás, tüdőödéma, tüdőinfarktus, tüdő-mycosisok, tüdő-atelectasia. Ritkábban: tüdőfibrózisok, sarcoidosis, egyéb tüdőelváltozások: eosinophil infiltratum, polyarteritis nodosa, eosinophil granuloma, Wegener-granulomatosis, gyógyszerek hatására jelentkező infiltratumok, pl. Nitrofurantoin.
Rizikófaktorok

Részletesebben l. az egyes pneumonia típusoknál. KALB, asthma bronchiale, bronchiectasia, mucoviscidosis, aspiratióra való hajlam, krónikus szívbetegségek, tartós fekvés, immunkárosodás, szervtranszplantáció utáni állapot, influenzajárványok, dohányzás, krónikus alkoholfogyasztás, krónikus máj- és vesebetegségek, drogfogyasztás–főleg intravénás, bizonyos foglalkozások, hajléktalanok.
Szövődmények

L. az egyes pneumonia típusoknál is. Pulmonalis: abscessus, empyema, krónikus pneumonia, ARDS. Extrapulmonalis: Kardiológiai: pericarditis, endocarditis, myocarditis. Neurológiai: meningitis, encephalitis, agytályog. Hematológiai: haemolyticus anaemia, DIC, thrombopenia. Egyéb: nephritis, splenomegalia, lymphadenomegalia, májkárosodás, bőrkiütések (vasculitis), légzési elégtelenség, arthritis.
Epidemiológia

L. egyes pneumónia típusoknál.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

A bakteriális eredetű pneumoniák alapvető gyógyszerei az antibiotikumok. Részletesebben l. az egyes pneumonia típusoknál. Az antibiotikus kezelés irányelvei: Antibiotikum kiválasztása: alapvetően a kórokozó antibiotikum-érzékenysége határozza meg. Fontos a helyi érzékenységi viszonyok ismerete. Törekedni kell a kórokozó kimutatására. Ha nincs lehetőség célzott kezelésre, a választandó antibiotikum típusát meghatározza: a betegség súlyossága, a szóba jöhető kórokozók helyi rezisztencia-viszonyai, egyidejű társbetegségek fennállása, a beteg esetleges antibiotikum-allergiája. Antibiotikum adása: Formái: célzott: tenyésztés + antibiogram alapján, ex juvantibus: tenyésztés és antibiogram meghatározás nincs. Módjai: szólóban, kombináltan. Az antibiotikum-kezelés legfontosabb szempontjai: időben elkezdve, megfelelő ideig adni. Lehetőleg célzottan, antibiogram alapján. Megfelelő dózis alkalmazása. Indokolt esetben kombinált kezelés.

Terápiás célkitűzés

A kórokozó eliminálása, szövődmények elkerülése, recidiva megakadályozása, klinikai és radiológiai regressio elérése.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

Egészségügyi okok: A terápia sikertelensége eredhet mind az orvos, mind a beteg hibájából. 1. Insufficiens gyógyszeres kezelés: a kezelés későn kezdődik, a kezelés nem megfelelő ideig tart, elégtelen gyógyszerdózis alkalmazása, rossz antibiotikum választása–célzott kezelés hiánya. 2. Társbetegségek egyidejű fennállása: máj- és vesebetegségek: antibiotikum kumulációtoxicitás, mellékhatások, csak csökkentett adagban alkalmazhatóak. Súlyos szívbetegségek: a felszívódás lassú, a rossz vérkeringés (im. injekció), ill. a pangásos gyomor- bélhurut miatt (p. os.), tartós fekvés - hypostasis. Immunológiai betegségek: a legyengült ellenálló képesség miatt a kórokozók patogenitása fokozódik. KALB: csökkent mucociliáris clereance - reinfectio veszélye nagyobb. Bronchiectasia: csökkent öntisztulási mechanizmus. Társadalmi problémák: Bizonyos rizikófaktorok a betegség, ill. a kezelés alatt is fennállhatnak. A terápia sikertelenségének oka a beteg: alkoholizmus, dohányzás, drogfogyasztás. Szociális problémák: Nem váltja ki a gyógyszert, vagy nem szedi az előírt módon: hajléktalanok, idős betegek, tartósan fekvő, önellátásra képtelen betegek. Egyéni problémák: A sikertelen kezelés oka egyértelműen a beteg: nem fordul időben orvoshoz, nem egyezik bele az adequat kezelésbe. Szervtranszplantáció utáni állapot: a tartós immunosuppressiv kezelés miatt a szervezet ellenálló képessége lecsökkent.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Dési I.: Népegészségtan (Semmelweis Kiadó 1998.): 132., 136., 140 – 141., 188 – 195. o. Kertai P.: Megelőző Orvostan (Medicina 1999.): 583 – 584., 599 – 601., 693 – 702., 731 – 732. o. Magyar P. – Hutás I. – Vastag E.: Pulmonológia (Medicina 1998.): 279 – 307. o. Hutás I.: Pulmonológia (Springer Hungarica 1993.): 87 – 102. o. Mihóczy L. – Faragó E. – Szűk B.: Pulmonológia I. (Egyetemi jegyzet 1990.): 167 – 180., 201 – 224. o. További irodalmat l. www.vitalits.hu oldalain