Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 12. kedd Gabriella


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Recidiváló tuberculosis
 
Osztályozás, típusok

A primer komplexus lezajlása után rövidebb-hosszabb idővel keletkező tuberkulózis a postprimer tuberkulózis, amelynek két formája van: extrapulmonalis és pulmonalis. Az extrapulmonalis forma jelentősége ma már csökkent. Idetartoznak a meningitis basillaris tuberculosa, a csontízületi folyamatok, a genitalis tuberkulózis, az urológiai és nyirokcsomó tuberkulózis. A pulmonalis postprimer tuberkulózisnak szintén két csoportját különböztetjük meg: a haematogen tuberkulózist és a korai beszűrődést. Haematogen forma a miliaris gümőkór, amely alatt mindkét tüdő vérköri szórását, az egész szervezet disseminatióját értjük, továbbá az ún. miliaris discreta, amikor a gümős szórás mindkét tüdőcsúcsban helyezkedik el. A korai beszűrődés a késői tuberkulózisnak talán leggyakoribb formája.
Patogenezis, patomechanizmus

Amennyiben a primer komplexus meggyógyul, a későbbiek során 3 lehetőség van arra, hogy az illető egyén ismét tüdőgümőkorban betegedjék meg: Endogen exacerbatio. Ezen megnyugodott, de teljesen meg nem gyógyult gócok fellángolását értjük, valamilyen külső tényező vagy immunológiai ok következtében. Exogen reinfectio. Ezen azt a lehetőséget értjük, amikor a már meggyógyult beteg később új fertőzés következtében betegszik meg újra. Az exogen superinfectio, amelynek értelmében a beteg egyén újabb felülfertőzést kap. Gyakorlatilag ma főleg az endogen exacerbatiót fogadják el, bár kétségtelen, hogy az irodalomból ismeretesek egyes bizonyíthatóan exogen superinfectióból származó megbetegedések is.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Faragó Eszter
egyetemi docens

DEOEC Koch Róbert Zöldambulancia
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

.
Célzott vizsgálatok

Korai beszűrődési formák: a kerek Assmann-góc, a Simon–Redeker-féle beszűrődés, az egész felső lebenyre kiterjedő pneumonia-szerű elváltozás, az ún. lobitis, valamint a daganatszerű soliter sajtos góc, a tuberculoma. A tuberculoma izolált nagy, 2-5 cm átmérőjű sajtos góc, amely klinikai röntgenológiai fogalom, és kórbonctani substratuma különböző. Valódi tuberculomában a sajtos és fibroticus rétegek hagymalevélszerűen rétegeződnek. Hasonló képet nyújt röntgenológiailag a feltelődött kaverna is, amely újra kiürülhet. A gümőkór minden formájában előfordul az ún. kaverna-képződés. Kaverna alatt a szövetekben elhelyezkedő barlangos szétesést értjük, amelynek veszélye, hogy közlekedő hörgőrendszeren keresztül szórást eredményezhet az azonos oldali, mind az ellenoldali tüdőben. A kaverna gyógyulása 4 féle módon történhet: Tökéletes gyógyulás ha a kaverna falai összefekszenek, és helyén csupán kis heg marad. Gyógyulhat úgy, hogy feltelődik és tuberculoma-szerű röntgenárnyék marad a helyén. Open negatív módon, amikor a kaverna megmarad, - esetleg sajtos is van benne - de a beteg bacilus ürítése megszűnik. Nyitva gyógyult kavernáról beszélünk akkor, amikor a nyitva maradt drainage-hörgőn a kaverna falában mikroszkópikusan már nem találunk sajtos elemet. A kaverna falát ilyen esetekben kollagén rostok képezik és nem specifikus sajtszövetből álló falfelületre némelykor rákúszik a hörgő hámja is (cysta).

Terápia

Gyógyszeres kezelés

Terápia leirása: l. Tüdőtuberkulózisnál.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Magyar P., Hutás I., Vastag E.: Pulmonológia. Medicina, 1998. Budapest. Petrányi Gy. (Szerk.): Belgyógyászat-Tömör összefoglaló (Pulmonológia fejezet-Mihóczy László). Medicina, 1999. Budapest. Dr. Faragó Eszter: Doktori értekezés, 1992. Faragó E., Mihóczy L., Szűk B.: Pulmonológia. Egyetemi jegyzet, 1990. Debrecen.

Hasznos folyóiratok

Chest. Thorax. Medicina thoracalis. New England Journal of Medicine. Lancet.