Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Szilikózis
 
A betegség meghatározása

A szilicium-dioxid a Föld egyik legelterjedtebb vegyülete. Kristályos formája (pl. kvarc) mellett ismertek polimorf változatai, ahol a tetraéder formában elhelyezkedő 4 oxigénatom közepén sziliciummal láncot alkot. Ha a lánc más elemeket is tartalmaz, akkor szilikátokról beszélünk. A szilicium-dioxid-por által kiváltott pneumoconiosis a silicosis.
Etiológia

A gyakorlatban a belégzett por általában különböző anyagok keveréke. Az angol-amerikai irodalom csak jelentős szilicium-dioxid-tartalom esetén beszél silicosisról, ha a szilicium-dioxid-tartalom alacsony (mint pl. egyes szénbányákban, ahol a szilicium-dioxid a szálló por 2-3%-át vagy még kisebb részét alkotja), antracosilicosisról vagy kevert por pneumoconiosisról ír. A szilicium-dioxid legismertebb kristályos formája a kvarc és a homokkő, kevésbé ismert a cristobalit és a tridimit, melyek vulkáni kőzetekben találhatók és talán a kvarcnál is toxicusabbak. Az amorf formák, mint pl. a kovaföld megbetegítő hatása kisebb. Egyéb kőzetekben is jelentős mennyiségű kvarc található, mint pl. a gránitban 10-30% között, a palában elérheti a 40%-ot.
Patogenezis, patomechanizmus

A fagocitált kvarcszemcsék toxikus hatására a macrophagok elpusztulnak, és a szabaddá váló lysosomalis enzimek aktiválják a fibroblastokat. A kialakuló nodulusok hianilizált kollagénrostokat tartalmaznak centrálisan, és reticulinrostokat perifériásan. A nodulusok a bronchiolus respiratorikusok környékén helyezkednek el, a paraseptalis és subpleuralis szövetben, a pulmonalis arteriolák körül. A folyamat roncsolja a bronchiolus respiratoriusokat és a pulmonalis ereket. A kvarcrészecskék a nyirokutakon keresztül elérhetik a hilusi nyirokcsomókat, és ott meszesedést okozhatnak, mely olykor a nyirokcsomó tokját érinti és a röntgenképen mint ún. “tojáshéjtünet” jelentkezik. A phagocyták pusztulása után szabaddá vált kvarcszemcséket ujabb macrophagok fagocitálják, így a leírt folyamat ismétlődhet. A kvarcpor kiváltotta fibrosis a kvarcexpositio megszűnése után is progrediálhat, ami különösen veszélyessé teszi ezt a foglalkozási betegséget. Bár közvetlen összefüggés a szervezetbe kerülő kvarcpor mennyisége és a kialakult elváltozás nagysága között nincs, mégis Otto szerint 1 g szilicium-dioxid az a minimális mennyiség, mely már megbetegedést okoz. A folyamat előrehaladtával a növekvő fibrocitus gócok conglomeratiója alakulhat ki a csomók közepén ischaemiás necrosissal, a tüdőstruktúra teljes elpusztulásával. Tbc-s felülfertőződés (silicotuberculosis) esetén a gócok közepén elsajtosodás észlelhető. Kevert por esetén a szövettani képet a rendszerint túlnyomó mennyiségben lévő kisérő porok megváltoztatják. A kísérő por kiváltotta granulatiós szövet köpenyszerűen körülveszi a silicoticus magot, s a képet gyakran focalis emphysema kialakulása kíséri. Az akut silicosis szövettani képe lényegesen különbözik a leírtaktól. A silikoticus gócokat alig, vagy nem látni a masszív por-expositio a tüdő tisztító mechanizmusainak összeomlásához vezet. A por az interstitiumban oszlik el, az alveolusfalak lymphocytákkal plasmasejtekkel, fibroblastokkal infiltráltak, az alveolusok eosinophil coagulummal teltek.
Pulmonológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Mihóczy László
Professor Emeritus
DEOEC Pulmonológiai Klinika
Szerző:

Dr. Faragó Eszter
egyetemi docens

DEOEC Koch Róbert Zöldambulancia
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A silicosis diagnózisának felállítása, illetve a silicosisveszély számításbavétele szempontjából fontos, hogy ismerjük a silicosisveszélyes foglalkozásokat, illetve munkahelyeket. A szénbányák egy részén kívül ebbe a kategóriába tartoznak a kőbányák (kvarc, gránit, pala stb fejtése), ásványbányák, az aknamélyítés, alagútfúrás. Az iparban a kőfaragók, öntődei munkások (homokfúvók), kazántisztítók, a samottiparban dolgozó kohókőművesek veszélyeztetettek. Meg kell említeni még az üvegiparban, háztartási súrolószergyártásnál, zománcedény, valamint porcelángyártásnál dolgozók a gumi és festékipari dolgozók pneumoconiosisának lehetőségét. Számos iparág a felsoroltak közül a technika és technológia fejlődésével egyre kevésbé veszélyes a pneumoconiosisok szempontjából. Magyarországon a silicosisos esetek kb. 3/4-e a pécsi szénbányáknál fordul elő, ezenkívül öntődéknél, a porcelániparban és a samottiparban észlelnek megbetegedéseket. A kisebb ásványbányák nagyrészt még az 50-es 60-as években bezárásra kerültek. A silicosis hosszan elhúzódó, gyakran a por-expositio megszünte után is progrediáló betegség. Minél intenzívebb a poráltalom, minél rövidebb expositio után jelentkezik a betegség, annál valószínűbb, hogy a por-inhalatio megszűnte után is progrediál. A pécsi bányáknál 1986-ban 221 bányász közül a por-expositio megszűnte után 14 %-uknál találtak progressiót. Minél alacsonyabb a belégzett por kvarctartalma, annál kevésbé valószínű, hogy a betegség később továbbfejlődik.
Tünetek

A betegség szinte tünetmentesen kezdődik. Nehéz fizikai munkát végző egyéneknél a teljesítménycsökkenés az első jel. Köhögés, köpetűrítés, légúti obstructio tünetei az igen gyakori kísérőbetegség, a krónikus obstructiv bronchitis okozza rendszerint. Ulmer a szénbányászok körében több mint 90%-ban talált silicosis mellett krónikus bronchitist, a magyar adatok 80 % körüli gyakoriságot mutatnak hasonló populációban. Lázas állapot, étvágytalanság, fogyás tuberculosis kialakulására hívhatja fel a figyelmet, mely régebben igen gyakori “szövődménye” volt a silicozisnak. Hirtelen kialakuló nehézlégzés spontán pneumothorax fellépésére utalhat, amely különösen az előrehaladott stádiumban előforduló vicarialo-emphysema bulláinak megrepedése miatt jön gyakrabban létre. A betegség előrehaladtával nagy silicoticus conglomerátumok, fibrosis kialakulásával kisvérköri hypertonia, cor pulmonale léphet fel, annak minden következményével.
Célzott vizsgálatok

A laboratóriumi leletek jellegzetes elváltozást nem mutatnak. Magasabb süllyedést széteső tömörülés vagy konkomittáló tbc fellépése esetén találunk. Az artériás oxigéntensio enyhe csökkenését okozhatja a tüdő fibrosisa, a ventilatio/perfusio inhomogenitása.A komplikációmentes silicosisnál a jellegzetes tünetszegénység mellett a légzésfunkció sem mutat hosszú ideig eltérést (Wiles). A légúti obstructio rendszerint a kísérő krónikus bronchitis következménye. Masszív por-expositio esetén, különösen interstitialis fibrosist is okozó kevert por expositio kapcsán, a transzfer faktor csökkenése észlelhető.

Differenciáldiagnosztika

Differenciáldiagnózis szempontjából a felső lebenyek elváltozása lehet gyógyult tuberculosis, esetleg krónikus sarcoidosis vagy krónikus allergiás alveolitis. A silicozisnál észlelt aprógócos elváltozáshoz hasonlót láthatunk miliaris tuberculosisnál, sarcoidosisnál, lymphangiosis carcinomatosa társulásnál, miliaris bronchiolitisnél, haemosiderosisnál, eosinophil granulómánál vagy más coniosisnál.
Epidemiológia

A silicosis diagnózisa kvarctartalmú belégzéséhez kötött. Tekintettel arra, hogy az egyes munkahelyeken a kvarc formája, a porszemcsék átlagos nagysága és még számos tényező különbözik, szinte lehetetlen megállapítani azt a porkoncentrációt, amely mellett elkerülhető a silicosis kialakulása. Az Egyesült Államokban a vermonti gránitmunkásoknál az 1930-as évektől kezdve végzett pormérések és sorozatban végzett röntgen-szűrővizsgálatok alapján a kvarcstandardot 50 mg/m3-ban állapították meg. Angol gipszbányászoknál 0,1 mg/m3 kvarctartalomnál 20 évi expositio után a vizsgáltak 50 %-ánál találtak minimális elváltozást.
Terápia


Prognózis

A porvédelem javulásával a silicosis egyre hosszabb expositiós idő után jelentkezik. Minél rövidebb munkahelyi anamnézis után alakul ki a betegség, annál valószínűbb, hogy a porbelégzés megszűnte után is progrediál és létrejönnek a jelentős funkcionális károsodással, fibrosissal, emphysemával járó kiterjedt elváltozások. Ma Magyarországon új nagyárnyékot adó silicosisos eset alig fordul elő. Akut silicosis. Az igen rövid – néhány hónapos vagy 1-2 éves porexpositio után létrejövő silicosist akut silicosisnak nevezzük. A radiológiai képen a nodularis elváltozás helyett tejüvegszerű kép látható. A beteg nehézlégzésre, lázra, köhögésre, súlyveszteségre panaszkodhat. A kialakuló kiterjedt fibrosis, a légzési és keringési elégtelenség relatíve rövid idő alatt a beteg halálához vezethet. Ma elsősorban a fejlődő országokban fordul elő. Krónikus rheumatoid arthritis és silicosis együttes előfordulása. A tüdőben a gócárnyékok nagyobbak és shubokban progrediálnak. Caplan 1953-ban írta le. Silicotikus betegeknél az átlagnál gyakrabban találtak antinuclearis antitest-pozitivitást, amit elsősorban a meglévő szöveti károsodásal hoznak összefüggésbe. Ugyanakkor Ziskind és több szerző az autoimmun betegségek (scleroderma, rheumatoid megbetegedések, szisztémás lupus erythematodes) gyakoribb előfordulását észlelte silicosisban szenvedőknél. E jelenségek között összefüggés feltételezhető, de további vizsgálatok szükségesek tisztázására.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Kertai P.: Megelözö orvostan. Medicina. Magyar P., Hutás I., Vastag E.: Pulmonológia. Medicina, 1998. Budapest. Petrányi Gy. (Szerk.): Belgyógyászat- Tömör összefoglaló (Pulmonológia fejezet-Mihóczy László). Medicina, 1999. Budapest. Faragó Eszter: Doktori értekezés, 1992. Faragó E., Mihóczy L., Szűk B.: Pulmonológia. Egyetemi jegyzet, 1990. Debrecen.

Hasznos folyóiratok

Chest. Thorax. Medicina thoracalis. New England Journal of Medicine. Lancet.