Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. aug. 24. csütörtök Bertalan


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Petefészek jóindulatú daganatai
 
Szülészet-Nőgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Bódis József
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Huga Sándor
klinikai orvos

DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

A panaszmentességtől a súlyos tünetekig számos jel alapján gondolhatunk petefészekdaganatra, hasonló tüneteket azonban sok más betegség (endometriosis, méhenkívüli terhesség, petefészekgyulladás, rosszindulatú petefészekdaganat, vakbélgyulladás stb.) is okozhat, így ezek elkülönítése részletes kivizsgálást igényelhet. Petefészekcysta esetén a következő panaszok kerülhetnek előtérbe: vérzészavarok, alhasi fájdalom, mely lehet állandó jellegű, vagy a mestruációval összefüggő, szexuális együttlétkor jelentkező, de hirtelen kialakuló, görcsös alhasi fájdalom is jelentkezhet a cysta megrepedésekor, vagy megcsavarodásakor, gyakori vizelési, székelési inger, emlőfeszülés, hányinger, hányás, hajhullás. A follicularis cysták gyakran tünetmentesek, ritkán járnak fájdalommal, általában 2-3 menstruációs ciklus után eltűnnek. Nem valódi daganatról van szó, a petefészek felszíne alatt a petét tartalmazó tüszőből alakulhat ki a folyadékkal kitöltött tömlő. Szintén ún. funkcionális eredetű a corpus luteum cysta, mely gyakran bevérzik. A vérrel telt tömlő megrepedhet, hirtelen, éles fájdalmat és rendellenes vérzést okozva. A dermoid cysták tartalma haj, bőr, fog lehet, elsősorban méretüknél fogva okozhatnak panaszokat. Az endometriomák a méhnyálkahártyának megfelelő szövetek petefészekben való növekedésével a menstruációs ciklussal szinkron panaszokat okozhatnak. A cystadenomák a petefészek szöveteiből alakulnak ki, panaszokat méretüknél fogva okozhatnak.
Célzott vizsgálatok

A nőgyógyászati vizsgálat tapintási lelete mellett a kórisme felállításában kiemelkedő fontosságú az ultrahangvizsgálat, emellett más képalkotó eljárások is igénybe vehetők. Vérvétellel a gyulladásra jellemző eltéréseket keressük, valamint a rosszindulatú petefészekdaganatok markereit értékelhetjük (CA-125). Amennyiben kizárható a petefészek rosszindulatú daganata, úgy a diagnózis pontosításához bizonyos mérethatárig a terápiás lehetőséget is nyújtó hastükrözés (laparoszkópia) ad lehetőséget.

Epidemiológia

A petefészek jóindulatú daganatai rendkívül változatos megjelenésűek, bármely életkorban előfordulhatnak. Elkülönítésük rendkívül fontos a rosszindulatú petefészekdaganatoktól.
Terápia

Műtéti kezelés

A terápia függ a beteg életkorától, a cysta méretétől, típusától, valamint a tünetektől. Amennyiben az ultrahangvizsgálat egyszerű, follicularis cysta mellet szól, mely panaszt nem okoz, és a beteg reproduktív korban van, 5 cm-es nagyságig a várakozás szoros kontroll mellett megengedhető. A funkcionális cysták visszaszorítása lehetséges orális fogamzásgátlók szedésével. 5 cm-es nagyság felett, 3 menstruációs ciklus után perzisztáló cystánál, nem egyszerű tömlő, valamint panaszok jelenléte esetén sebészi megoldás szükséges. Amennyiben a cysta jóindulatú, lehetőség van a petefészek megőrzésére a tömlő kiágyazása mellett. Az egész petefészek eltávolítása esetén a másik oldali még megfelelő hormontermelést biztosít. A sebészi beavatkozás mérettől függően történhet hastükrözéssel (laparoszkópia), illetve hasi úton. A rosszindulatú elfajulás veszélye: minél nagyobb egy cysta, minél idősebb a beteg, annál nagyobb az esélye, hogy rosszindulatú, vagy azzá válik. A menopausa utáni években a cysták 90%-a nem funkcionális eredetű, ekkor minden tapintott cysta esetén indokolt az ultrahangvizsgálat, és a vérvétel tumormarker meghatározásra.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Lampé L.- Papp Z.: Szülészet- Nőgyógyászat. Medicina, 1997. Papp Z. (szerk.): A szülészet- nőgyógyászat tankönyve. Medicina, 1999. Papp Z. (szerk.): Szülészet- nőgyógyászati protokoll. Golden Book Kiadó, 1999. Doszpod J.- Cseh I. (szerk.): A szülészet és nőgyógyászat aktuális kérdései. Medicina, 1999.