Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. jún. 25. vasárnap Vilmos


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Az amnionűr és burkok fertőzése
 
A betegség meghatározása

A magzatburok két fő rétegből áll: az ectodermális eredetű amnion a magzatburok belső (a magzat felé tekintő rétege 0,08-0,12 mm vastagságú ) komplex struktúrával rendelkezik. Az amnion kezdetben szorosan veszi körül a magzatot. Az amniont a chorion választja el az anyai deciduától, négyszer vastagabb az amnionnál, 0,2-0,4 mm. A chorion, a külső magzatburok már igen korán, az implantációtól kezdve azonosítható, sejtjei szövetoldó enzimeket termelnek, melynek következtében az anyai szövetbe behatolnak kis boholyszerű nyúlványok formájában. A chorionboholy kétrétegű boholyhámból áll, alsó rétege a hólyag alakú sejtekből álló cytotrophoblast (Langhans réteg), a felső pedig syntitiotrophoblast, melyet kefeszegélyes sejtek alkotnak. A chorion erei szállítják a tápanyagokat, melyek az avascularis amnionba diffúzió útján jutnak be. Az amnionüreget magzatvíz (liquor amnii) tölti ki. A magzatvíz termelődése a terhesség idejével, a magzati szervek fejlődésével és részvételével folyamatosan változik. Mennyisége gyorsan, kb. 3 óránként cserélődik. A magzatvíz biztosítja a méhen belül fejlődő magzat közvetlen környezetét, benne különféle anyagok (fehérjék, lipidek, enzimek, hormonok, magzati sejtes elemek mutathatóak ki ), melyek diagnosztikus jelentőségűek, ezért speciális vizsgálatokat tesznek lehetővé. Ha a chorioamnion membrán intakt, a fejlődő magzat számára ez a steril barrier képes a környezet homeosztázisát biztosítani, és megelőzni a bacteriális infectiót. Az immunológiai vizsgálatok a XIX. Századtól kezdve (Nitabuch német orvos) napjainkig sok adatot szolgáltattak az amnionűr és a magzatburkok élettani és kórélettani szerepéről (oncofetalis fibronectin, HLA antigének stb.). Ismeretes, hogy élettani terhességekben az anyai immunrendszer specifikus és nem specifikus védekező mechanizmusai érintetlenül működnek (humorális és celluláris védekezés), melyeknek fontos szerepe van az amnionűr és a burkok fertőzésének kivédésében. Virulens infectiók, vagy a védekező mechanizmusok elégtelensége következtében alakulhatnak ki azok a fertőzések, melyek az amnionűr és a burkok fertőzése révén magzati és anyai vagy mindkettő súlyos károsodását eredményezhetik. A burkok fertőződését chorioamnionitisnek nevezzük, mivel izoláltan amnionitis, ill chorionitis a gyakorlatban nem fordul elő. A burkok fertőzőséhez mindig társul az amnion fertőződése.
Patogenezis, patomechanizmus

A chorioamnionitis létrejöttének pathomechanizmusát, az „idő előtti burokrepedés” fejezetben tekintettük át. .
Szülészet-Nőgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Bódis József
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Arany Antal
egyetemi adjunktus

PTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Anyai klinikai tünetek: hőemelkedés, láz, hidegrázás, anyai tachycardia, nyomásérzékeny uterus, septicus tünetek. Anyai labor jelek: CRP emelkedés, leukocytosis, bűzős genynyes folyás, baktériumtenyésztés + antibiogramm készítés. Magzati tünetek: magzati tachycardia (> 160min), magzati pneumonia, neonatalis sepsis.

Szövődmények

A masszív fertőzés magas magzati és anyai szövődményekkel jár együtt. Anyai szövődmények: fenyegető koraszülés, idő előtti koraszülés, endometritis, cystitis, pyelonephritis, endocarditis (főleg cukorbetegeknél). Magzati szövődmények: IRDS, pneumonia, meningitis, bacteriaemia (septicaemia), sepsis.
Epidemiológia

Az amnionűr és a burkok fertőződésével a klinikumban 5-20%-ban találkozunk. Hazai és külföldi tanulmányok alapján sokan az i.e. burokrepedés indirekt okaként értelmezik. Bakteriológiai háttér: Leggyakrabban chorioamnionitist okozó baktériumok, Gram-negatív bélbaktériumok: E. coli, Klebsiella, Proteus. Gram-pozitív coccusok: B és D csoportú, Streptococcusok, Enterococcus, Staphylococcusok. Adjuváns kórokozók: vírusok, gombák.
Terápia

Műtéti kezelés

Abban az esetben, ha infectiós jeleket észlelünk, azonnali szülésindukciót kell végeznünk, és törekedni kell a szülés mielőbbi befejezésére. Kötelezőnek tekintendő infectio esetén a profilaktikus, illetve a terápiás, lehetőség szerint antibiogramm alapján végzett célzott antibiotikus kezelés, és ha szükséges, a császármetszés haladéktalan elvégzése. Amennyiben nem áll módunkban célzott antibiotikus kezelést végezni, illetve a szülés előtti, vagy alatti chemoprofilaxis a penicillin, ampicillin makrolidek közül kerüljön ki. Szülés után az anyát a felnőttekre vonatkozó konvenciók, az újszülöttet pedig a speciális neonatális konvenciók alapján kezeljük. Az ascendáló hüvelyi fertőzések megelőzését szolgálja már a terhesség előtt elvégzett bacteriális fertőzések identifikálása és kezelése: a terhesség alatt végezhető hüvelyi leoltások alapján alkalmazott célzott lokális, és ha szükséges szisztémás kezelés. Egyes kórokozók esetén (pl: B csoportú Streptococcus) biztató eredmények vannak a vakcináció bevezetésére. A szülés alatti megfelelő antibiotikus kezelés (mellyel anyai és neonatalis szövődmények nagy része megelőzhető). A vázolt kezelési sémával mind az anyai mind a magzati morbiditási és mortalitási mutatók javíthatóak, melyek az anya és magzat alapvető érdekeit képezik.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Papp Zoltán (szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, 1999 Budapest. Kurjak: Textbook of Perinatal Medicine, Panthenon Publishing London, New York 1998. American College of Obstetricians and Gynecologists. Group B streptococcal infections in pregnancy. ACOG Technical Bulletin No.170. Washington DC, 1992. Boyer KM, Gotoff SP. Prevention of early-onset neonatal group B streptococcal disease with selective intra-partum chemoprophylaxis. N Engl J Med. 1986.; 314:1665-1669. Committee on Infectiosus Disease on Fetus and Newborn. Guidelines for prevention of group B streptococcal (GBS) infection by chemoprophylaxis. Pediatrics. 1992;90:775-778