Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2014. okt. 26. vasárnap Dömötör


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Eclampsia
 
Néveredet

Az eclampsia (E) görög szó, jelentése villámcsapás, váratlan csapás. Az elnevezés azokból az időkből származik, amikor az E-hoz vezető praeeclampsia (PE) jelentőségét még nem ismerték fel.
A betegség meghatározása

Az eclampsia (E) a praeeclampsia (PE) progressziója nyomán kialakuló, tonusos-clonusos görcsökkel és eszméletvesztéssel járó állapot. Status eclampticus: ismétlődő eclampsiás állapot.
Etiológia

Az eclampsia oka az agyi hypoxia.
Patogenezis, patomechanizmus

Az E patomechanizmusa még nem teljesen világos. A computertomographiás, az agyi arteriographiás és a postmortem vizsgálatok eredményei szerint a petechiális vérzésekkel, fokális elhalásokkal járó agyi érspasmus jelentős tényező. Más esetekben éppen ellenkezőleg, az agyi autoregulációs mechanizmus inadekvát működése miatt a vérátáramlás túlzottan fokozódik: a nagy nyomás ellenére az arteria cerebri media nem szűkül be, így ödémával járó hypertensiv encephalopathia alakul ki. A PE tárgyalásánál részletezett mikrovascularis, haemorheologiai és haemostaseologiai abnormalitások valószínűleg szintén szerepet játszanak a multifocalis agyi hypoxia kialakulásában.
Szülészet-Nőgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Bódis József
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Tamás Péter

PTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Az E-t a PE-s betegben rendszerint agyi dysfunctiós tünetek, mint excitatio, somnolentia, látáskiesés előzik meg. Közvetlenül a roham kitörése előtti prodromális szakban a beteg tekintete fixálódik, arcizmai megmerevednek, majd apró rángások kezdődnek arcán és kezén. A 20-30 másodpercig tartó állapot követi maga az E, annak görcsös fázisa, mely két szakaszból áll. A 20-30 másodpercig tartó tónusos szakban a beteg izmai tetaniás állapotba kerülnek, a szemgolyók felfelé fordulnak, a törzs megmerevedik, a légzés megszűnik. A clonusos szakban rángógörcsök terjednek el a testen a fejtől a láb felé, majd 40-50 másodperc után fordított irányban oldódnak. A közben induló légzés nehezített, szabálytalan. Az arc cyanotikus, a szájból gyakran véres, habos váladék ürül. A convulsiókat comatosus fázis követi, melynek hossza percektől órákig terjedhet. A beteg dyspnoés, a pupillareflex és a mélyreflexek hiányoznak. Előfordulhat, hogy a comatosus szakban újabb convulsiók jelentkeznek. A betegek mintegy 5 %-a az agyi történések, szívelégtelenség vagy aspiratio miatt meghal az eclampsia során. Az eszmélő beteg amnesiás. A roham alatt és után a magzati distress jeleként általában bradycardia észlelhető. Tartós bradycardia az uterus tónusának fokozódásával lepényleválásra utal.
Célzott vizsgálatok

Az E diagnózisa a kórtörténet és a klinikai tünetek alapján felállítható. Az agyi elváltozások megítélésre az MR vizsgálat alkalmas.

Differenciáldiagnosztika

Differenciáldiagnosztikai szempontból a terhesség korai szakában, vagy a késői gyermekágyban jelentkező convulsiók esetén a terhességgel nem összefüggő cerebrovasculáris történések, az agytumor, a meningitis és főképp az epilepsia lehetőségére is gondolni kell.
Szövődmények

Az E mellett a súlyos PE szövődményei (pl. abruptio placentae, disseminált intravascularis coagulopathia, tüdőödéma, veseelégtelenség) is jelentkezhetnek.
Epidemiológia

A súlyos PE-s esetek mintegy 5%-ában várható E kialakulása, melynek mortalitása irodalmi adatok szerint 0,5 és 14% között van, átlagosan mintegy 5%. A perinatális mortalitás magas (10-28%). A magzat intrauterin elhalásáért az eleve csökkent lepényi vérátáramlás melletti hypoxia és a további a szövődményként fellépő idő előtti lepényleválás felelős.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés elsőként a convulsio csökkentésére és a továbbiak megelőzésére irányul: 3-4 g MgSO4 adandó iv. 10-20 perc alatt, majd infusióban, 1-2 g/óra dózisban. A MgSO4 az E kialakulásának és ismétlődésének valószínűségét csökkenti. Az E kezelésére a diazepam (iv. 10 mg) is alkalmas. Amennyiben ilyen módon a convulsiót nem sikerül megszüntetni, Na-thiopental adása javasolt. (A diazepam és a Na-thiopental jelentősen deprimálja a magzatot.) A MgSO4 kezeléssel egyenértékűnek találták a Ca-csatorna blokkoló nimodipin hatásosságát a convulsiók megelőzésében. Az E-s betegben nem csak az agy, hanem egyéb szervek diszfunkciója is jelentkezik. Állandó katétert kell felvezetni, mely lehetővé teszi a diuresis ellenőrzését. A vérgáz értékek meghatározása után a hypoxaemiát és acidosist korrigálni kell (nasalis vagy maszkos oxigén adása, esetleg nasogastrikus szonda melletti intubálás, Na-bicarbonat infusio adása). A magzati distress miatt, amennyiben az anya állapota nem stabil, az azonnali beavatkozás nem javasolt; a convulsiók megszüntetése és az anyai oxigenizáció javítása után rendszerint a magzat állapota is rendeződik. A magzati szívhangok és a méhtevékenység folyamatos ellenőrzése azonban az abruptio placentae veszélye miatt elengedhetetlen. A MgSO4 infusio gyakran elegendő a vérnyomás csökkentésére, diazepam alkalmazása esetén egyéb vérnyomáscsökkentő (Ca-csatorna blokkoló, hydralazin, labetalol, urapidil) alkalmazása is javasolt. Makromolekula infusio, esetleg diureticum segíti az agyödéma csökkentését. A MgSO4 szokásos adagolása mellett túladagolás (légzésszám és mélyreflexek csökkenése) ritkán fordul elő, de ennek ellenőrzése nem mulasztható el. Túladagolás jelei esetén a dózis csökkentése mellett Ca-gluconatot (1 g lassan iv.) kell adni. A vérgáz és savbázis viszonyok ellenőrzése mellett vérkép, thrombocyta szám, májenzim, kreatinin, prothrombin, aktivált prothrobin idő meghatározása javasolt. A neurológiai stabilizáció és megfelelő oxigenizáció mellett a terhesség befejezése a következő lépés tekintet nélkül a magzat állapotára. Mivel a betegek leggyakrabban primiparák, a terhességi kor általában 36 hét, továbbá, mivel az eclampsia ismétlődésének lehetősége fennáll, a terhesség befejezése általában császármetszést jelent. Az általános érzéstelenítés az intubatio miatt előnyösebbnek tűnik a regionálisnál. A korai gyermekágyas időszakban az E ismétlődhet, ezért a szoros ellenőrzés és gyógyszerelés folytatása ezen időszakban elengedhetetlen. A E utáni esetek gondozásakor figyelembe kell venni, hogy a krónikus hypertonia kialakulásának valószínűsége nő. A 6 hét után is észlelhető proteinuria nephrologiai kivizsgálást tesz szükségessé.

Terápiás célkitűzés

Az anya életének megmentése, egészségének megóvása. Az E megelőzése az annak korai prodomáit mutató súlyos PE-s terhességek befejezésével lehetséges. A terhest intensiv osztályon kell elhelyezni. Az eclampsia során a beteg a nyelvét elharaphatja, melyből nehezen csillapítható erős vérzés léphet fel. A vért, esetleg a gyomortartalmat a beteg aspirálhatja, ezért a szájba harapás-gátlót kell helyezni, az oldalra fordított terhes légútjait le kell szívni, és nasogastrikus szondát kell levezetni. Helyes, ha vért rendelünk felkészülve a lepényleválásra és a műtétre.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Horn B, Zoltán I. A szülészet tankönyve. Medicina, Budapest, 1971, pp.269-277. Paulin F. Kóros terhesség. In: Papp Z (ed.) A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Semmelweis, Budapest, 1999; pp. 299-306. Belfort MA, Anthony J, Saade GR. Prevention of eclampsia. Semin Perinatol 1999;23:65-78.

Hasznos folyóiratok

Hypertension in Pregnancy, American Journal of Obstetrics and Gynecology. Obstetrics and Gynecology Britsh Journal of Obstetrics and Gynaecology, Magyar Nőorvosok Lapja, Seminars in Perinatology.