Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 22. vasárnap Előd


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Férfi eredetu infertilitás
 
Egyéb megnevezés

Férfi meddőség, andrológiai meddőség.
Néveredet

Infertilitás: „in” fosztóképző, „fertilitas” termékenység, tehát: a termékenység hiánya, meddőség, terméketlenség.
A betegség meghatározása

A meddő párkapcsolat a férfipartner sterilitásával magyarázható.
Etiológia

Férfi meddőség kialakulhat a herék méreti és helyzeti rendellenességei miatt, az ondótranszport zavara miatt, létrejöhet gyulladás és endokrinopathiák következtében, magyarázható genetikai, immunológiai valamint biokémiai okokkal. Összefoglalva: megkülönböztethetjük a spermiumképzés és -mozgás zavarait, valamint az ondóutakon keresztüli transzport akadályoztatottságát.
Osztályozás, típusok

Praetesticularis: kromoszómális (Klinefelter-szindróma), hormonális (hypogonadotrop hypogonadismus, hyperprolactinaemia), coitus/erectio diszfunkció (pszichoszexuális ok, endokrinopathia, beidegzési zavar, gyógyszer okozta), ejaculatio zavara (pszichoszexuális, beidegzési, gyógyszerek okozta). Testicularis: congenitalis [cryptorchismus, immotilis cylia szindróma, infektív (orchitis), vascularis (heretorsio, varicokele)], antispermatogén ágensek (kemoterápia, irradiáció, hőhatás). Posttesticularis ok: obstructio, mellékhere-gyulladás, immunológiai faktor.
Patogenezis, patomechanizmus

A herék méreti és helyzeti rendellenességei közül a leggyakrabban mumps-orchitis, poszttraumás vagy posztoperatív atrophia figyelhető meg. Ez utóbbi gyermekkori sérvműtétek során vagy a rejtettherejűség műtéti megoldását követően alakulhat ki. A hereretenciók mielőbbi korrekciója andrológiai szempontból azért jelentős, mert a rendkívül sérülékeny csírahám a nem megfelelő hőhatás miatt hamar károsodik. A pótolhatatlan veszteség éppen a spermatogenesisben résztvevő Sertoli-sejteket érinti, a Leydig-sejtfunkció (a tesztoszterontermelés) sokáig épen marad. A iatrogén ártalmak között az alkohol és a dohányzás a fokozott nyákképződésen és a nikotin végtermék nyákban való megjelenésén keresztül a hímivarsejtek mozgásgátlását idézi elő az ejaculatumban, míg a különböző gyógyszerek (aszpirin, nitrofurantoin, L-dopa, immunszupresszív szerek) a spermatogenesis direkt károsításáért felelősek. Más gyógyszerek (hormonok, barbiturát-származékok, antibiotikumok, antiandrogének, szimpatolitikumok, stb.) potenciacsökkentésen keresztül vezetnek sterilitáshoz. Külön kiemelendő a magas sovány férfiak körében gyakoribb elváltozás – a varicocele – kialakulása. A here körüli visszérkoszorú elsősorban a bal oldalon alakul ki, egyrészt a lokális hőártalom révén, másrészt vénás pangás okozásával károsítja a csírahámot. A herét érintő gyulladások a mumps-orchitis, gonorrhoea, tuberculosis kapcsán létrejövő hegesedések a spermiumtraszportot rontják, de a bakteriális toxinok a spermaplasma nyákossá válásán keresztül a hímivarsejtek motilitást is csökkenthetik. Fejlődési rendellenességek közül a leggyakrabban a ductus defferens hiánya vagy atresiája okoz súlyos zavart a spermiumtranszportban. A herék csökkent vagy hiányzó működését nevezzük hypogonadismusnak. Attól függően, hogy a hypophysis-hypothalamus-testis tengely mely részén következik be elégtelenség, különböztetünk meg hypothamicus hypogonadismust (Fröchlich-kór, Kallman-szindróma), a releasing hormonok hiányát, hypophysealis hypogonadismust (a hypophysis-elégtelenség miatti csökkent hereműködést), valamint testicularis hypogonadismust, amikor primer herekárosodás figyelhető meg. Erre egyik legjellemzőbb kórkép a „Klinefelter-szindróma”, amelyben a nemi kromoszómák számbeli eltérése miatt jön létre sterilitás. A here primer működészavara közül a két legjellemző kórkép a „Sertoli-szindróma”, amelyben teljesen hiányzik a spermiumtermelés, és a „spermatogenetic arrest”, amikor a spermatogenesis az előalakok szintjén gátolódik. Az endokrin kórképek közül kiemelhető még a hyperprolactinaemia, amely a szexuális teljesítmény csökkenésén kívül, kóros spermiumképzést és az ejaculatum volumenének csökkenését okozza. A genetikai okok közül a nemi kromoszómák számbeli eltérését már említettük, de kiemelendő az autoszomális kromoszómák közötti transzlokációkban megfigyelhető fertilitás-csökkenés is. Az immunológiai eltérések fertilitási jelentősége még nem teljesen tisztázott. A spermiumok ellen képződő ellenanyagok okozhatnak primer csírahám-károsodást de fő támadáspontjuk a spermiummozgás gátlása. A neurológiai funkciózavar (gáti sérülések vagy műtétek, medence és symphysistörések, parkinsonismus, tabes dorsalis, neurológiai tumorok), pszichoszexuális kórképek, anyagcsere- és rendszerbetegségek (diabetes, hypertonia, SM, májbetegségek) okozhatnak szexuális funkciózavarokat. Ilyenkor a férfi nemi működés négy alapfolyamata (erectio, immissio, ejaculatio, detumescencia) közötti sorrend felborulása vagy valamelyik esemény elmaradása vezet potenciazavarhoz, ezen keresztül sterilitáshoz.(erectiós zavarok, ejaculatiós képtelenség, korai ejaculatio, retrográd ejaculatio, stb.). A férfi meddőséget előidéző okok egyötöde mindezek ellenére tisztázatlan, és sajnos a kezelési lehetőségek is szerények.
Szülészet-Nőgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Bódis József
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Fekete István
klinikai orvos

DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Rendszeres, védekezés nélküli párkapcsolat ellenére nem következik be terhesség. Számos esetben az első andrológiai, urológiai szakvizsgálat fedi fel az anomáliát. Organikus eltérés esetén herefájdalom, herék méretbeli különbsége, merevedési zavarok, nőies fenotípus (Klinefelter-szindróma), fájdalmas vizeletürítés, stb.
Tünetek

L. korábban.
Általános vizsgálatok

Az andrológiai kivizsgálás az anamnézis felvételéből, az ejaculatum makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatából, és a beteg fizikális vizsgálatából áll. Az anamnézis felvételekor a családi fertilitási zavarokra, hereleszállási anomáliákra, gyermekbetegségekre (mumps), genitalis gyulladásokra és sérülésekre, környezeti ártalmakra, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokra kell rákérdezni. A fizikális vizsgálat során a herék helyzete és mérete, a scrotum rendellenességei, a penis elváltozásai és a szekunder nemi jegyek vizsgálandók. Az ejaculatum vizsgálatát 5 napos házasélet-szünet után végzik.
Célzott vizsgálatok

Mikrobiológiai vizsgálatok – gyulladás gyanúja esetén, herebiopsia – parenchyma állapotának a megítélése, deferentovesiculográfia – az ondóutak átjárhatóságának vizsgálata, kavernozográfia – a corpus cavernosum vizsgálata, sella rtg – endokrin érintettség gyanújakor, hormonvizsgálatok, genetikai vizsgálatok, immunológiai vizsgálatok – MAR-teszt (autoantitest kimutatása), UH-vizsgálat, termográfiás vizsgálat – varicocele kimutatására.

Differenciáldiagnosztika

Méhkürt és méh eredetű infertilitás, idiopathiás meddőség, anovulációs meddőség.
Rizikófaktorok

Traumák, gyulladások, dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszerszedés, kábítószer-élvezet.
Epidemiológia

Sterilitás miatt tanácsért forduló házaspárok 25%-ában találunk andrológiai okokat.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A hereretenció 2 éves kor előtti megoldása szükséges a későbbi fertilitási zavart megelőzendő. Tartózkodás a dohányzástól, alkoholfogyasztástól, az urogenitalis infekciók – elsősorban acut és chronicus prostatitis – kezelése mindig indokolt.
Gyógyszeres kezelés

Régebben a hereretenció kezelésére elfogadott mód volt choriogonin adagolása, később GnRH analógok alkalmazása. Manapság a retentio testis megoldása primer operatív feladat. Hypogonadismusban széles indikációs körben alkalmaznak szubsztituciós tesztoszteronterápiát, FSH- és LH-készítményeket, choriogonint. Hyperprolactinaemiában bromocriptin alkalmazandó. Pyospermia esetén antibiotikumok használatosak, elfolyósodási zavarokban nyákoldókat (Paxirasol) alkalmazunk.
Műtéti kezelés

Korábban említettük, hogy a here gyermekkori retencióját 2 éves kor előtt műtéttel kell megoldani. Varicokele esetén minden alkalommal indokolt ugyancsak a műtét elvégzése –a varicectomia. Elfolyási zavarokban (ductus defferens atresia) mikrosebészeti anastomosis-képzés végezhető.
A kezelés komplikációi

A műtéti kezelés magában hordozza a műtét és a narkózis minden lehetséges szövődményét.
Speciális forma kezelése

Amennyiben a férfi andrológiai státusa nem rendezhető, csak a mesterséges megtermékenyítés jön szóba. A kiesés mértékétől függően homológ vagy heterológ inseminatio, IVF-ICSI végzése indokolt. Egyes speciális esetekben, pl. retrográd ejaculatio esetében a hímivarsejtek a vizeletből nyerhetők ki az IVF számára. Spermatogenetic arrest esetén (gátolt spermaérés estében) TESA végzendő (herebiopsia során előalakokat nyerünk és az ICSI során ezt használjuk fel.

Terápiás célkitűzés

Az andrológiai defektus megszüntetése.
Prognózis

Az ICSI megjelenésének köszönhetően igen rossz speriogrammal rendelkező páciens is gyermekhez segíthető.
Kiegészítő információk

A betegtájékoztatás alapelvei

Fontos speciális szempont azon férfiak felvilágosítása, akiknek a speriogrammja ICSI-re sem alkalmas. Ebben a helyzetben arra kell felkészíteni a párt (férfit), hogy donor spermákkal végezhessük el az in vitro beavatkozásokat.
Ajánlott irodalom

Papp Zoltán (szerk). A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó; 1999.; Lampé László, Papp Zoltán. Szülészet-Nőgyógyászat. Budapest: Semmelweis Kiadó; 1992.; Urbancsek J, Papp Z. :Nőgyógyászati endokrinológia. Springer Hungarica Kiadó Kft; 1997.; Frang, Magasai, Pintér. Urológia. Medicina Kiadó; 1991.