Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. márc. 26. vasárnap Emánuel


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Inertia uteri
 
Egyéb megnevezés

Fájásgyengeség, labor dystocia, dysfunctional labor (Amerikai Egyesült Államok), failure to progress (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság).
A betegség meghatározása

A szülés bármely szakaszában nem megfelelô hatékonyságú méhösszehúzódás.
Etiológia

Elsôdleges: a myometrium alacsony receptorszintje vagy a méhösszehúzódásban szerepet játszó tényezôk elégtelensége. Másodlagos: a méh izomzatának kimerülése.
Osztályozás, típusok

A: elsôdleges/másodlagos. B: hypotoniás/normotoniás/hypertoniás.
Patogenezis, patomechanizmus

Több patomechanizmus is lehetséges: csökkent receptorszint, kóros myometrium (myoma) , a myometrium túlnyújtása (ikerterhesség), az anyagcsere zavara (diabetes), a kontrakciós mechanizmus kimerülése, gyógyszermellékhatás.
Szülészet-Nőgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Bódis József
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Török Miklós
egyetemi docens

SE Egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A kórtörténetben a korábbi szülés alkalmával észlelt fájásgyengeség szerepelhet. Ismert lehet hajlamosító tényezôként myoma uteri, diabetes, ikerterhesség, idô elôtti burokrepedéssel induló koraszülés vagy polyhydramnion.
Tünetek

A szülés a burokrepedést követôen sem progrediál. A méhösszehúzódások 12 órával a burokrepedés követôen sem jelentkeznek vagy rendszertelenek, rövidek, alacsony amplitúdójúak. Az uterus alaptónusa petyhüdt vagy normotoniás, esetleg fokozott (hypertoniás). A másodlagos fájásgyengeség esetén a korábban jó fájástevékenység fokozatosan renyhül, rövidül és ritkul.
Általános vizsgálatok

Nem jellemzôek. Mérsékelt hypokalaemia, az electrolitértékek változása, hypoglycaemia lehet.
Célzott vizsgálatok

Külsô vagy belsô tocodynamometria.

Differenciáldiagnosztika

Nem megindult szülés. Egyéb okból jelentkezô alhasi és deréktáji fájdalmak.
Rizikófaktorok

Magas anyai életkor, ikerterhesség, koraszülés, myoma uteri, diabetes, terhességi toxaemia, fekvési rendellenességek, alultápláltság, cachexia.
Szövődmények

A tágulási szak elhúzódása miatt méhen belüli fertôzés, chorionamnionitis, magzati distressz, abruptio placentae. Kitolási szakban a magzat intrauterin elhalása (különösen medencevégű fekvés esetén). Lepényi szakban a lepényleválás rendellenessége, vérzés. A postplacentaris szakban vérzés, atonia uteri.
Epidemiológia

Pontos adatok nem ismertek: 4–5 %.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A kóros terhességek megfelelô diagnosztizálása és kezelése, a rizikótényezôk kerülése.
Gyógyszeres kezelés

Elsôdleges, hypo- vagy normotoniás fájásgyengeség: oxitocinos infúzió (500 ml infúzióban 10 NE Oxytocin, 3 ml/óra dózissal indítva. A dózis 30 percenként emelhetô 3–5 ml/óra léptékkel.) Glükózinfúzió az oxitocinnal egyidejűleg nagyobb dózisban, a vércukorszint ellenôrzése mellett. Elsôdleges, hypertoniás: béta-mimetikum vagy kalciumcsatorna-blokkoló (az alaptónus fokozódásának egyéb okai kizárandók!), majd oxitocinos infúzió. A másodlagos fájásgyengeségnek a tágulási és kitolási szakban nincsen gyógyszeres terápiája. Fájásgyengeség a lepényi (postplacentalis) szakban: oxitocin iv., i.m., ergotalkaloidák, prosztaglandin a myometriumba vagy lassan beadva iv. Anaemia vagy presokk szindróma esetén transfusio, plasmaexpander, izotóniás sóoldat bolusban.
Műtéti kezelés

Császármetszés, fogóműtét, vákuumextrakció, szülést befejezô műfogások (a magzat extrakciója, kar- és fejkifejtés), halott magzat esetében daraboló műtétek, lepényi szakban lepényleválasztás, méhűri betapintás, a lepényi szakban vagy azt követôen nem uralható erôs vérzés esetén az uterus eltávolítása.
A kezelés komplikációi

Anyai és magzati sérülések, gyógyszermellékhatások, folyadék-túlterhelés tünetegyüttes.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

A következô terhességben: 10–15%.

Terápiás célkitűzés

A fájástevékenység rendezése.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

Helytelen diagnózis, alul- vagy túl dozírozott terápia, nem kellô orvosi aktivitás vagy elégtelen szülészeti gyakorlat.
Prognózis

Pontos adat nincs. Több független változó függvénye. (A fájásgyengeség típusa, a szülés aktuális szakasza, a magzat helyzete, nagysága, elôzetes szülések száma stb.)
Követés, gondozás

A szülés alatt cardiotocographia. A szülést követôen a postoperativ szaknak megfelelô fokozott obszerváció, vérválasztás, -tárolás, volumenpótlás, méhösszehúzók, vérkép.
Alternatív kezelés

A húgyhólyag kiürítése (spontán vagy katéterrel).
Kiegészítő információk

Egyedi esettanulmányok

Feerasta SH. et al. Uterine atony at a tertiary care hospital in Pakistan: a risk factor analysis. J Pak Med Ass. 2000;50:132–6.
Szakterületi specificitás

Szülészet.
Életkorhoz kötött jellegzettességek

Magasabb anyai életkorban gyakoribb.
A betegtájékoztatás alapelvei

A terhest és az általa megnevezett személyt folyamatosan tájékoztatni kell a szülés stádiumáról, lehetséges kimenetelérôl, az esetleges szövôdményekrôl.
Ajánlott irodalom

Greenhalgh. The occurrence of flooding after delivery. Lancet. 1847;(1):71–72 Helmer H. et al. Oxytocin and vasopresin 1a receptor gene expression in the cycling of pregnant humna uterus. Am J Obstet Gynecol. 1998:179:1572–8. Munn MB. et al. Comparison of two oxytocin regimens to prevent uterine atony at cesarean delivery: a randomized controlled trial. Obstet Gynecol. 2001;98:386–90
Hasznos címek, betegszervezetek

www.emro.who.int; w.ama-assn.org; w.host. bip.net; europe.obgyn.net

Szakrendelések

Szülôszobai ellátást igénylô állapot.
Hasznos folyóiratok

Magyar Nôorvosok Lapja, Orvosi Hetilap, Lancet, New Eng J Med. Am J Obstet Gynecol .