Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. feb. 24. péntek Mátyás


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Kábitószerfogyasztás a terhesség alatt
 
A betegség meghatározása

Napjainkban egyre gyakoribb problémát jelent a kábítószerfogyasztás, amely Magyarországot sem kíméli már. A elemzések szerint a kábítószerfogyasztás leggyakoribb a 20-30 eves korosztályban, a csúcs a 20-24 éves korúaknál észlelhető. Ez gyakorlatilag megfelel a terhességek vállalása időszakának, ezért érthető hogy a terhesség alatti kábítószer fogyasztás különös jelentőséget kap. A kábítószer fogyasztás és függőség sajnos nem csak az anya megbetegedését jelenti, hanem a magzat is súlyosan érintett, aminek a megszületés után közvetlenül és a későbbi iskoláskorban számos káros következménye lesz. Az anyát illetően pedig lényeges, hogy a kábítószer fogyasztás gyakran más, az anya és a magzat életét is veszélyeztető következményekkel jár: a kábítószert fogyasztó anyák rendszerint nem veszik igénybe a terhesgondozást, így azok a fontos terhesség alatti betegségek (magzati fejlődési rendellenességek, a méhen belüli magzati fejlődés elmaradása, terhesség alatti magas vérnyomás betegség, vagy az akár életveszélyt is okozó ún. préeklampszia, toxémia) nem kerülnek időben felismerésre és megoldásra. Szintén az anya, de a magzat egészségét is veszélyezteti, hogy a kábítószerfogyasztás gyakran együtt fordul elő súlyos fertőző betegségekkel, mint például a B és C típusú májgyulladás, vagy a HIV (AIDS) fertőzés, ami fertőzőt injekciós tűvel vagy a kábítószert fogyasztó fokozott kockázatot vállaló szexuális viselkedésével függ össze. Jellemző lehet az anya súlyos alultápláltsága, étvágytalansága, a vitaminok és ásványi anyagok hiánya, a fentieken kiül más szexuális úton átvihető fertőző betegségek is. Annak eldöntése, hogy mi számit kábítószernek, esetenként nem könnyű feladat. Pszichiátriai értelemben azokat a kémiai anyagokat nevezik így, amelyek „kémiai megerősítő”-ként hatnak; hasonlóan kellemes érzést okoznak, vagy kellemetleneket szüntetnek meg, mint a „természetes megerősítők”, amilyenek például a művészetek (művelése vagy csak műélvezet), a sport, a szexuális tevékenység, vagy a barátság. A kábítószerekre még jellemző, hogy a fogyasztásuk nem a szokásos, a társadalmi normák által elfogadott használatnak („usus”) felel meg, hanem rendellenes szerhasználatról, „abusus”-ról van szó. Az abúzus fogalmát az adott társadalmi kultúra azonban jelentősen meghatározza. A drogokhoz való hozzászokás (addikció) jelenti az egyik leggyakoribb problémát. Az addikció rendszerint toleranciával, szenzitizációval és dependenciával jár együtt, és gyakorlatilag mindegyik esetben a kémiai anyagból fogyasztott mennyiség a függőségbe került személynél állandóan növekszik, hogy a megfelelő kellemes hatást elérje. A kémiai addikció jellegzetes ismertetőjelei közé tartozik a kényszeres viselkedés („push” és „pull” mechanizmus, a kellemes élmények felé való „húzódás” és a kellemetlenektől való „eltávolodás”), a sóvárgás (craving) az újabb adag elfogyasztásig, az igen erős, izgatott késztetés az adag megszerzéséért és az elfogyasztása utáni átmeneti kielégültség, megnyugvás állapota, valamint igen jellemző a kockázatkereső viselkedés. Az addikció során akár súlyos kockázatokat is vállal az illető a drogélmény megszerzéséért. A kockázatkereséshez tartozik az az igen jelentős probléma is, hogy a drogfüggőség mellett gyakran jelentkezik az AIDS betegség is. Jellemző, hogy a drogok által nyert élmény miatt a drogoknál kereszthelyettesítés lép fel, vagyis egyik megerősítőszert egy másik helyettesítheti, pl. a heroinról való leszoktatás esetén a metadon alkalmazás ezen az elven történik. Jelentős a másodlagos kondicionálás szerepe is, ami azt jelenti, hogy a droggal való kellemes élményt kondicionálják bizonyos külső tényezők, pl. a fecskendő vagy a drogos kanál látványa, egy drogos barát jelenléte, és ezek az élmények akár több éves absztinencia után is visszaeséshez vezethetnek, gyakorlatilag ezt az egyén életéből nem lehet kiiktatni. Az egyik droghoz való hozzászokás megnöveli a többi droghoz való hozzászokás esélyét is (komplementaritás). A drogokat hatásmechanizmus szerint három nagy típusra lehet osztani: pszichostimulánsok (kokain, amfetamin, nikotin), pszichotomimetikumok (=hallucinogének, pl. LSD, szintetikus amfetaminok, LMDA, MDMA), központi idegrendszeri depresszívum (legjelentősebb az alkohol, valamint az opioidok, barbiturát és benzodiazepin gyógyszerek). Ezenkívül ismertek még a fenti csoportokba nem sorolható drogok, pl. a kenderfélék, szerves oldószerek, szteroidok, disszociális anesztetikumok. A drogfogyasztás nagy dilemmája, hogy az ún. „könnyű drogok”, pl. marihuána, megtűrése vagy engedélyezése nem csökkentené-e a „kemény drogok” pl. heroin, fogyasztását. Sajnos a nemzetközi és a hazai tapasztalat szerint is a huzamosabb marihuána fogyasztást rendszeresen követi a heroin vagy más kemény drogokra való rászokás. A terhesség alatti drogfogyasztás legenyhébb és a leggyakoribb formájának tartható a nikotin és az alkoholfogyasztás, amivel szemben a társadalom is a leginkább toleráns, de mindkettő súlyos következményekkel járhat a magzatra nézve. A dohányzás spontán vetélést, idő előtti burokrepedést, koraszülést, méhen belüli elhalást és a magzat méhen belüli növekedési ütemének elmaradását (magzati retardáció) okozhat. A legjobb, ha a terhes tudatosan készül a terhességre, és már előtte abbahagyja a dohányzást, de még a terhesség első harmadában való leszokás is megakadályozhatja, hogy a felsorolt kórképek a terhesség alatt kialakuljanak. Az alkohol mértéktelen fogyasztása a jól ismert magzati alkohol tünetegyüttest hozza létre, ami a magzati retardációval, a koponya kisebb méretével, a magzati arc jellegzetes változásával, később a tanulási és magatartási zavarokkal jellemezhető. Az alkoholizmus további veszélye, hogy súlyos anyai függőség esetén az anya oly mértékben elhanyagolhatja az újszülött gondozását, hogy az akár az újszülött halálához is vezethet. Amennyiben a terhesség alatt felismerésre kerül az alkohol függőség, fontos a folsav és a vitaminok pótlása, valamint a folyadékpótlás és a pszichés segítség. A marihuána az indiai kenderből készül. A magzatra gyakorolt hatása nem pontosan ismert, de a megszületés után a 4-5 évesek korosztályban a nem kábítószeres terhességből született gyerekekhez képest gyakoribb a szóbeli készsége és a memória elmaradása. A heroin fogyasztása adott esetben a fertőzött tű által okozott problémákon kívül vetélést, koraszülést, magzati retardációt okozhat, és a leszoktatás után igen gyakori a visszatérés. Az elvonási tünetek enyhítésére methadont alkalmaznak. A kokain fogyasztása euforiát, jó hangulatot okoz. A placentán átjut és a magzat központi idegrendszerének fejlődését és működését károsítja. Az amfetamin hasonló hatású, mint a kokain. Mindkét drog érösszehúzódást okoz a anyai szervezetben, így a méh ereiben is, ami a magzati oxigénhiányos állapothoz vezethet. Az LSD állatkísérletben kromoszóma eltérést okoz, de humán vizsgálatok ilyen eltérést nem találtak, viszont az újszülött szellemi fejlődését károsítja. Összefoglalva: a terhesség alatti kábítószer fogyasztás az anya és a magzat súlyos veszélyállapotát jelenti, ami a megszületés után az újszülöttnél fellépő elvonási tünetegyüttes miatt intenzív neonatológiai megfigyelést és kezelést tesz szükségessé. A kábítószerfogyasztó terhes gondozása speciális ismereteket igényel mind az orvos, mind a védőnő részéről, ezért kívánatos lenne arra alkalmas centrumokba, klinikákra irányítani a kismamákat. A legfontosabb teendő a megelőzés, amit világszerte, hazánkban is, a tizenéves korosztály felvilágosító, megelőző foglalkozásával próbálnak elérni.
Szülészet-Nőgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Bódis József
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Tóth Péter
egyetemi adjunktus

Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

L. fentebb.

Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

L.fentebb.

Kiegészítő információk