Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2014. nov. 1. szombat Marianna


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Myoma és terhesség
 
Egyéb megnevezés

A myomának egyéb elnevezései is használatosak: leiomyoma uteri, fibromyoma, fibroid.
A betegség meghatározása

Myomás méh és terhesség egyidejű előfordulása.
Etiológia

A myomák keletkezésében az ösztrogén hormonok szerepe a legjelentősebb. Ennek a következménye, hogy a terhesség idején (különösen a második és harmadik trimeszterben) általában növekedésnek indulnak, majd a gyermekágyi szakban visszafejlődnek. Az ösztrogénen kívül örökletes tényezők is szerepet játszanak a myomák keletkezésében.
Osztályozás, típusok

A terhes uterusban kialakult myomát – hasonlóan a nem terhes méhben létrejövőhöz – elsősorban elhelyezkedése alapján lehet osztályozni: ennek megfelelően beszélhetünk subserosus- intramuralis-, submucosus-, cervicalis-, és intraligamentaris myomákról. A terhességgel kapcsolatos szövődményeket illetően fontos szempont továbbá az, hogy a myoma retroplacentalisan, vagy a lepénytől távolabb helyezkedik el.
Patogenezis, patomechanizmus

A myoma kialakulásának oka ismeretlen. Mint azt már említettem hormondependens daganat, ösztrogénreceptorokban gazdag, így növekedése terhesség idején általában felgyorsul.
Szülészet-Nőgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Bódis József
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Szerző:

Dr. Szeverényi Mihály
med. habil. egyetemi docens

Hetényi Géza Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek nagy részében a terhesség lefolyása myomás méh mellett is zavartalan, az ily módon fogant terhességek kb. 70 százaléka probléma nélkül kiviselhető. Természetesen bizonyos szövődmények magasabb számával kell számolnunk: a beágyazódás folyamata zavart szenvedhet, így koraterhességben gyakoribb az abortus imminens, illetve a spontán vetélés, ennek mértékét az irodalom tág határok között adja meg. Panaszként szerepelhet a sterilitás is – főként submucosus és intramuralis göbök esetén –, mivel a méhűr alakjának torzulása a zygota implantációját akadályozza, illetve a myoma mellett az uterus és a tuba motilitása is zavart szenved.
Tünetek

A sterilitas és subfertilitas mellett a daganat elhelyezkedésétől és nagyságától függően számos panaszt okozhat. Ezek közül gyakoriak a dyscomfort-érzés, bizonytalan alhasi nyomásérzés, illetve fájdalom, valamint a környező szervek nyomása miatt kialakult panaszok, amelyek a normális terhesség során is előfordulnak (pl. vizelési panaszok). A myomás uterusban létrejött terhesség esetén számos szövődménnyel is számolnunk kell (l.:szövődmények). A myomákban kialakuló degeneratív elváltozások gyakran okoznak súlyos helyi (feszülés, fájdalom, nyomásérzékenység) és általános (láz, gyorsult vérsüllyedés, passzázszavar) tüneteket.
Általános vizsgálatok

Külső vizsgálat (a pusztán fizikális vizsgálattal a myoma-gócok felismerése csak az eseteknek kevesebb mint a felében eredményes). UH-vizsgálat. Cervicalis elhelyezkedésű myoma esetén vaginalis vizsgálat.

Szövődmények

Koraterhességben: sterilitás, petetapadási rendellenességek, spontán vetélés észlelhető nagyobb számban. Előrehaladott terhességekben a koraszülés, idő előtti burokrepedés, idő előtti lepényleválás, fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek és intrauterin magzati retardatio fordulnak elő gyakrabban. Szülést az említett rendellenességek, továbbá a fájásgyengeség-zavara és a lepényi szak rendellenességei tehetik szövődményessé. Nagyobb göbök (különösen a cervicalisan elhelyezkedők) szülési akadályt képezhetnek. A gyermekágyi szakban gyakrabban lép fel atoniás vérzés és lázas szeptikus szövődmény. A terhesség alatt, illetve a gyermekágyban a gócok elhalása következhet be az elégtelen vérellátási zavar következtében (degeneratio carnosa).
Epidemiológia

Klasszikus szülészeti adatok szerint az állapítható meg, hogy hozzávetőlegesen minden 100. terhesség fogan myomás méhben. Az irodalomban a myoma és a terhesség egyidejű előfordulását vizsgálva a gyakoriságot illetően az adatok nagy szórást mutatnak, abban azonban megegyeznek, hogy emelkedő tendenciáról van szó. Ennek oka részben a fokozott diagnosztikai lehetőségekben rejlik: a terhesség során az ultrahangvizsgálatot ma már széles körben alkalmazzák. Másrészről viszont ma már egyre több nő halasztotta gyermekvállalását – elsősorban egzisztenciális okok miatt – a harmincas évek végére, amikor már a myoma előfordulási gyakorisága amúgy is magasabb.
Terápia

Műtéti kezelés

A myoma méretének rendszeres ultrahangkontrollja mellett a terhesség az esetek többségében különösebb protektív kezelés mellett is zavatalan lefolyású lehet, a szülés spontán hüvelyi úton történik. Császármetszést kell végezni a myoma nagyobb mérete vagy kedvezőtlen elhelyezkedése (retroplacentalis, cervicalis ) esetén. A myomás gócok kezelését illetően a konzervatív kezelést kell részesíteni előnyben, a terhesség során csak nyomós érv alapján (fájdalom, erőteljes növekedés) javasolt konzervatív myomectomiát végezni. Ebben az esetben a szülés során a kitolási szakot vacuum extractióval érdemes lerövidíteni. A terhesség során felismert góc enukleatióját későbbi időpontban, nem terhes állapotban ideális eltávolítani, így akár a gyermekágyas időszakban.

Terápiás célkitűzés

A myomás méhben viselt magzat – az említett szövődmények miatt – fokozottan veszélyeztetett, ezért a szokványosnál szorosabb ellenőrzést igényel. A terápia során a terhesség megtartására kell törekedni, és csak különleges szövődmény esetén kell műtétileg beavatkozni (necrosis, kocsánycsavarodás stb.).
Prognózis

Jó. A terhesség lefolyása az esetek túlnyomó többségében myomás méh mellett is zavartalan.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Papp Z (szerk). A szülészet nőgyógyászat tankönyve, Semmelweis kiadó 1999. Lampé L, Papp Z. Szülészet és nőgyógyászat. 1997. Inovay J, Csabay L, Hídvégi J, Szendei Gy, Perkedi R. Myoma-enucleatio császármetszés során. Magyar Nőorvosok Lapja 1996; 59: 111–6. Möbius W. Klinik der Myome.Münch med Wschr 1961; 103: 73–80.