|
Patogenezis, patomechanizmus
Az erek környezetében elhelyezkedő masztocitákból, szöveti hisztiocitákból, illetve bazofil sejtekből kiszabaduló mediátorok (hisztamin, szerotonin, bradikinin, anafilaxiás eozinofil kemotaktikus faktor = ECF-A), és a leukotriének fizikális, kémiai vagy allergiás reakciók hatására a sejt környezetébe kerülve urtica kialakulását eredményezik.
|
Bőrgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Hunyadi János
klinikaigazgató, egyetemi tanár
DEOEC Bőrgyógyászati Klinika
|
Panaszok, anamnézis
Testszerte, különböző nagyságú, éles szélű, oedemás csalánfoltok (urticák) jelennek meg viszketés kíséretében, melyek elmúlnak, miközben a test más felszínein újabb urticák jelentkeznek.
Általános vizsgálatok
Klinikai kép, alapos anamnézis (étkezési szokások, belszervi betegségek), góckutatás.
Célzott vizsgálatok
Bőrpróbák (intracután, epicután teszt), immunológiai vizsgálatok. Dermografizmus. Allergénnel végzett expozíció. Krónikus urticariában a beteg általában tanács-talan, nem tud támpontot adni a provokáló anyag vonatkozásában. Ilyenkor forszírozott kérdésekkel segíthetjük az ok felderítését. E betegeknél célszerű minden gyógyszer szedését abbahagyatni, továbbá a beteggel a napi étkezéseiről és a betegség lefolyásáról pontos naplót vezettetni. A gyanúba vett ételt a beteg étkezéséből kiiktatjuk és a tünetek gyógyultával provokációt végzünk. A kórházban fekvő beteget hashajtás után 3-4 napig rendkívül egyszerű, néhány komponensből álló, ún. eliminációs étrendre fogjuk, amelyet folyamatosan egészítünk ki. Közben figyeljük a beteg tüneteit. A Bencard-féle allergén sorozattal végzett intrakután próbák csak akkor lehetnek segítségünkre, ha már határozott irányban kutatunk. A negatív eredmény alapján azonban nem vethető el a vizsgált anyag allergiát kiváltó szerepe, mivel a főzés során a fehérjék denaturálódnak, és így a kivonat és a valódi allergén eltérő lehet.
|
Differenciáldiagnosztika
Immuncomplex vasculitis.
Társuló betegségek
Chronicus urticaria kialakulhat belszervi betegségek (gyomorfekély, oesophagus diverticulum, leukaemia, Hodgkin-kór, polycytaemia, hepatopatia, polyartritis, cryoglobulinaemia,malignus tumorok), valamint autoimmun eredetű kórképek (SLE, PSS, Sjögren) talaján.
|
Életmód, Diéta, Prevenció
Fontos az allergen felkutatása és kiiktatása, melyet a pontos anamnézis, az urticariás rohamok és az étkezés vagy gyógyszerszedés összevetése alapján tudunk elérni. góctalanítás.
Gyógyszeres kezelés
Kombinált H1- és H2 receptor antagonista antihisztaminok adása, góc esetén célzott antibiotikum, antimycoticum, antihelminth kezelés, helyileg hűsítő, viszketéscsillapító szerek alkalmazása mentolos vagy alumíniumos rázókeverékkel (Susp. siccans, Susp. zinzi aquosa, FONO). Antihisztaminok, trankvillánsok segítenek a viszketés csillapításában,
a gyulladáskészség csökkentésében sómentes étrend, vizelethajtók, kalcium- és magnézium-sók, C vitamin jó hatású. Kortikoszteroidok adására az allergiás reakciók jól reagálnak, azonban ha az allergént nem küszöböljük ki, a folyamat mindíg recidivál, és a beteg tünetmentességének biztosításához mind több szteroidra lesz szükség, ami mellékhatások kialakulásához vezet, miközben a beteg problémáját nem oldottuk meg. Ezért kortikoszteroid kezelés alkalmazása csak akkor javasolt, ha az antigén ismételt expozíciója előreláthatólag elkerülhető, ill. ha acut folyamatról van szó. Praktikus tanácsok: 1. Fontos a betegség kialakulását megelőző 24-48 órára vonatkozó részletes anamnézis felvétele. A betegség kiváltásáért felelős anyag eliminációja 5-7 napon belül tünetmentességet eredményez. 2. A betegek többségénél általában laboratóriumi vizsgálatra nincs szükség. 3. A betegséget aspecifikus módon rosszabbító ingereket kerülni kell (pl. forró vizes tusolás, illetve fürdés, sport stb.). 4. Ha kiváltó okként ételre gondolunk, eliminációs diéta javasolt. Ilyenkor ricinusolajjal vagy keserűsós hashajtással, valamint Carbo medicinalissal meg kell előzni a gyomor-béltraktusban még megtalálható antigén felszívódását. Javasolt 1-3 napos diéta, mely során a beteg csak teát, szőlőcukrot és kétszersültet fogyaszthat. Alimentáris eredetre utaló anamnézis esetén az anamnesztikus adatokat figyelembe véve az alábbi ételek adhatók: csirkehús, marhahús, bárányhús, rizs, körte, sárgarépa, saláta, krumpli, ecet. A következő ételek elhagyása javasolt: tej, sajt, tojás, dió, hal, rák, paradicsom, disznóhús, eperfélék, citrus-gyümölcsök, ételtartósítók (tartrazin és benzoát tartalmú ételek). Sajnos a fenti diéta betartása nehezen kivitelezhető, mivel a mindennaposan használt ételek általában sok alkatrészből tevődnek össze, amire a betegek figyelmét külön fel kell hívni (pl. kalács, pizza, stb.). 5. A kezelés alapját az antihisztaminok jelentik. Ötnapos eredménytelen kezelés esetén a különböző H1 és H2 antagonista antihisztaminikumokat egymással kombinálva adhatjuk. Parenterális antihisztamin adás csak ritkán szükséges. 6. Epinephrin: súlyos esetekben szubkután vagy intramuszkulárisan adható 0,2-0,4 ml Tonogén, melyet ha szükséges, fél óra múlva megismételhetünk. A kortikoszteroidokkal szembeni fontos előnye, hogy perceken belül hat. Ezért általános tünetekkel, fulladással járó súlyos esetekben az elsőként választandó gyógy-szer. Használata magas vérnyomás, szívbetegség, és pszichiátriás problémák esetén kontraindikált. 7. Kortikoszteroidok adására csak ritkán, általában szisztémás tünetek jelentkezése esetén van szükség (rövid kúrák). 8. Helyi kezelésként hűtő, viszketéscsillapító szerek alkal-mazása (pl. Susp. zinci aquosa) javasolt. 9. A krónikus urticaria az esetek több mint felénél terápiás problémát jelent. Szerencsére csaknem minden beteg 2-5 éven belül a kiváltó ok megtalálása és kiküszöbölése nélkül is spontán tünetmentessé válik. Ilyen betegeknél fontos az esetleges intolerancia jelenség kiváltásáért felelőssé tehető anyagok elhagyása, a kiváltó ok keresése és elhagyása. A részletes vizsgálat gyakran zárul negatív eredménnyel, amikor idiopátiás krónikus urticariáról beszélünk. E betegeknél javasolt terápiás séma: antibiotikum, antihelmintiátikum és Nystatin adása, majd ezt követően a bélflóra helyreállítása.
A kezelés komplikációi
Gyógyszerallergia.
Speciális forma kezelése
Autoimmun eredet igazolása esetén Ig-kezelés plazmaferezis, Cyclosporin-A adása jön szóba.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek
Sok betegnél gyakori a relapszus.
|
Terápiás célkitűzés
A kiváltó ok keresése és kiküszöbölése. Eliminácíós diéta, góctalanítás.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai
A kiváltó tényező meghatározása nem
sikerült.
Prognózis
A betegség éveken át fennállhat.
Követés, gondozás
Pszichés támogatás.
Alternatív kezelés
Deszenzibilizálás.
|
