Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 13. szerda Luca, Otília


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Chronicus urticaria
 
Patogenezis, patomechanizmus

Az erek környezetében elhelyezkedő masztocitákból, szöveti hisztiocitákból, illetve bazofil sejtekből kiszabaduló mediátorok (hisztamin, szerotonin, bradikinin, anafilaxiás eozinofil kemotaktikus faktor = ECF-A), és a leukotriének fizikális, kémiai vagy allergiás reakciók hatására a sejt környezetébe kerülve urtica kialakulását eredményezik.
Bőrgyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Hunyadi János
klinikaigazgató, egyetemi tanár
DEOEC Bőrgyógyászati Klinika
Szerző:

Prof. Dr. Hunyadi János
klinikaigazgató, egyetemi tanár

DEOEC Bőrgyógyászati Klinika
Lektor:

Prof. Dr. Simon Miklós
Professzor Emeritus

Szegedi Tudományegyetem ÁOK Bőrgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Testszerte, különböző nagyságú, éles szélű, oedemás csalánfoltok (urticák) jelennek meg viszketés kíséretében, melyek elmúlnak, miközben a test más felszínein újabb urticák jelentkeznek.
Általános vizsgálatok

Klinikai kép, alapos anamnézis (étkezési szokások, belszervi betegségek), góckutatás.
Célzott vizsgálatok

Bőrpróbák (intracután, epicután teszt), immunológiai vizsgálatok. Dermografizmus. Allergénnel végzett expozíció. Krónikus urticariában a beteg általában tanács-talan, nem tud támpontot adni a provokáló anyag vonatkozásában. Ilyenkor forszírozott kérdésekkel segíthetjük az ok felderítését. E betegeknél célszerű minden gyógyszer szedését abbahagyatni, továbbá a beteggel a napi étkezéseiről és a betegség lefolyásáról pontos naplót vezettetni. A gyanúba vett ételt a beteg étkezéséből kiiktatjuk és a tünetek gyógyultával provokációt végzünk. A kórházban fekvő beteget hashajtás után 3-4 napig rendkívül egyszerű, néhány komponensből álló, ún. eliminációs étrendre fogjuk, amelyet folyamatosan egészítünk ki. Közben figyeljük a beteg tüneteit. A Bencard-féle allergén sorozattal végzett intrakután próbák csak akkor lehetnek segítségünkre, ha már határozott irányban kutatunk. A negatív eredmény alapján azonban nem vethető el a vizsgált anyag allergiát kiváltó szerepe, mivel a főzés során a fehérjék denaturálódnak, és így a kivonat és a valódi allergén eltérő lehet.

Differenciáldiagnosztika

Immuncomplex vasculitis.
Társuló betegségek

Chronicus urticaria kialakulhat belszervi betegségek (gyomorfekély, oesophagus diverticulum, leukaemia, Hodgkin-kór, polycytaemia, hepatopatia, polyartritis, cryoglobulinaemia,malignus tumorok), valamint autoimmun eredetű kórképek (SLE, PSS, Sjögren) talaján.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Fontos az allergen felkutatása és kiiktatása, melyet a pontos anamnézis, az urticariás rohamok és az étkezés vagy gyógyszerszedés összevetése alapján tudunk elérni. góctalanítás.
Gyógyszeres kezelés

Kombinált H1- és H2 receptor antagonista antihisztaminok adása, góc esetén célzott antibiotikum, antimycoticum, antihelminth kezelés, helyileg hűsítő, viszketéscsillapító szerek alkalmazása mentolos vagy alumíniumos rázókeverékkel (Susp. siccans, Susp. zinzi aquosa, FONO). Antihisztaminok, trankvillánsok segítenek a viszketés csillapításában, a gyulladáskészség csökkentésében sómentes étrend, vizelethajtók, kalcium- és magnézium-sók, C vitamin jó hatású. Kortikoszteroidok adására az allergiás reakciók jól reagálnak, azonban ha az allergént nem küszöböljük ki, a folyamat mindíg recidivál, és a beteg tünetmentességének biztosításához mind több szteroidra lesz szükség, ami mellékhatások kialakulásához vezet, miközben a beteg problémáját nem oldottuk meg. Ezért kortikoszteroid kezelés alkalmazása csak akkor javasolt, ha az antigén ismételt expozíciója előreláthatólag elkerülhető, ill. ha acut folyamatról van szó. Praktikus tanácsok: 1. Fontos a betegség kialakulását megelőző 24-48 órára vonatkozó részletes anamnézis felvétele. A betegség kiváltásáért felelős anyag eliminációja 5-7 napon belül tünetmentességet eredményez. 2. A betegek többségénél általában laboratóriumi vizsgálatra nincs szükség. 3. A betegséget aspecifikus módon rosszabbító ingereket kerülni kell (pl. forró vizes tusolás, illetve fürdés, sport stb.). 4. Ha kiváltó okként ételre gondolunk, eliminációs diéta javasolt. Ilyenkor ricinusolajjal vagy keserűsós hashajtással, valamint Carbo medicinalissal meg kell előzni a gyomor-béltraktusban még megtalálható antigén felszívódását. Javasolt 1-3 napos diéta, mely során a beteg csak teát, szőlőcukrot és kétszersültet fogyaszthat. Alimentáris eredetre utaló anamnézis esetén az anamnesztikus adatokat figyelembe véve az alábbi ételek adhatók: csirkehús, marhahús, bárányhús, rizs, körte, sárgarépa, saláta, krumpli, ecet. A következő ételek elhagyása javasolt: tej, sajt, tojás, dió, hal, rák, paradicsom, disznóhús, eperfélék, citrus-gyümölcsök, ételtartósítók (tartrazin és benzoát tartalmú ételek). Sajnos a fenti diéta betartása nehezen kivitelezhető, mivel a mindennaposan használt ételek általában sok alkatrészből tevődnek össze, amire a betegek figyelmét külön fel kell hívni (pl. kalács, pizza, stb.). 5. A kezelés alapját az antihisztaminok jelentik. Ötnapos eredménytelen kezelés esetén a különböző H1 és H2 antagonista antihisztaminikumokat egymással kombinálva adhatjuk. Parenterális antihisztamin adás csak ritkán szükséges. 6. Epinephrin: súlyos esetekben szubkután vagy intramuszkulárisan adható 0,2-0,4 ml Tonogén, melyet ha szükséges, fél óra múlva megismételhetünk. A kortikoszteroidokkal szembeni fontos előnye, hogy perceken belül hat. Ezért általános tünetekkel, fulladással járó súlyos esetekben az elsőként választandó gyógy-szer. Használata magas vérnyomás, szívbetegség, és pszichiátriás problémák esetén kontraindikált. 7. Kortikoszteroidok adására csak ritkán, általában szisztémás tünetek jelentkezése esetén van szükség (rövid kúrák). 8. Helyi kezelésként hűtő, viszketéscsillapító szerek alkal-mazása (pl. Susp. zinci aquosa) javasolt. 9. A krónikus urticaria az esetek több mint felénél terápiás problémát jelent. Szerencsére csaknem minden beteg 2-5 éven belül a kiváltó ok megtalálása és kiküszöbölése nélkül is spontán tünetmentessé válik. Ilyen betegeknél fontos az esetleges intolerancia jelenség kiváltásáért felelőssé tehető anyagok elhagyása, a kiváltó ok keresése és elhagyása. A részletes vizsgálat gyakran zárul negatív eredménnyel, amikor idiopátiás krónikus urticariáról beszélünk. E betegeknél javasolt terápiás séma: antibiotikum, antihelmintiátikum és Nystatin adása, majd ezt követően a bélflóra helyreállítása.
A kezelés komplikációi

Gyógyszerallergia.
Speciális forma kezelése

Autoimmun eredet igazolása esetén Ig-kezelés plazmaferezis, Cyclosporin-A adása jön szóba.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

Sok betegnél gyakori a relapszus.

Terápiás célkitűzés

A kiváltó ok keresése és kiküszöbölése. Eliminácíós diéta, góctalanítás.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

A kiváltó tényező meghatározása nem sikerült.
Prognózis

A betegség éveken át fennállhat.
Követés, gondozás

Pszichés támogatás.
Alternatív kezelés

Deszenzibilizálás.
Kiegészítő információk