Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. márc. 24. péntek Gábor, Karina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Antithrombinopathia
 
Etiológia

Az antithrombin (AT) mennyiségi vagy minőségi zavara fokozott vénás thrombosis-hajlammal jellemezhető betegség, a thrombophilia egyik klasszikus példája. Veleszületett és szerzett formái ismertek. A veleszületett AT deficit első leírója a norvég Egeberg volt (1965-ben). Kóros AT molekulát elsőként ismertettek hazai kutatók (Sas: antithrombin-III „Budapest”). Autosomalis domináns öröklődésű megbetegedés, prevalenciája 0,02%, 5000 lakosra jut 1 AT deficit. Kódoló génje az 1q22-25 kromoszómán található, több mint százötvenféle mutációját ismertették már. Homozygota formája életképtelenséggel jár, ami bizonyítja az AT fontos szerepét a coagulatiós folyamatok szabályozásában. Heterozygota formában a thrombosis rizikó a normális 20-szorosa.
Osztályozás, típusok

Az 1-es altípusban heterozygota állapotról van szó, ahol az AT-szint általában 50 % körüli, a 2-es altípust a fehérje minőségi zavara jellemzi.
Patogenezis, patomechanizmus

Az AT kémiailag glikoprotein, szerinproteáz-inhibitor. Gátolja a thrombin (FIIa), a FIX-, a FX- és a FXI működését. Hatását a heparin több ezerszeresre képes fokozni. Az AT molekulát a májsejtek szintetizálják, plazmakoncentrációja 2.5 µM, félélettartama 2.5-4 nap. Az AT a thrombinnal vagy a FXa-val 1:1 arányú komplexet képez, s ezzel a coagulatio erős inhibitora. Hatása lassú, de ezt a heparin extrém mértékben képes felgyorsítani (akár a folyamat húszezerszeresére is). A heparinhatás lényege az AT molekula konformáció változása, s ezzel válik az AT még alkalmasabbá az alvadási faktorok bénítására. A csökkent AT szint vagy a kóros AT molekula nem képes a megfelelő inaktiválás elvégzésére, s ennek a klinikai következménye a vénás thromboembolia.
Hemosztazeológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Boda Zoltán
tanszékvezető egyetemi tanár
DEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Prof. Dr. Boda Zoltán
tanszékvezető egyetemi tanár

DEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Prof. Dr. Udvardy Miklós
klinikaigazgató, egyetemi tanár

DEOEC II. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Thromboembolia fiatal korban (<45 év), felületes thrombophlebitisek fiatalkorban, atípusos helyen kialakuló thrombosisok (pl. vena mesenterica thrombosis, más hasüregi thrombosisok, cerebralis thrombosis), a thromboemboliás megbetegedések családi halmozódása figyelhető meg az anamnézisben (szülők, testvérek), terhesség során gyakori mélyvénás thrombosis, műtét, trauma, orális contraceptív szer használata, hormonpótló terápia, immobilis állapot is triggerként mélyvénás thrombosist indukálhat AT deficitben, relatíve ritka az artériás thromboembolia.
Célzott vizsgálatok

Mélyvénás thrombosis akut szakában végzett AT meghatározás csak akkor értékelhető, ha az eredmény normális. AT csökkenés esetén a vizsgálat ismétlése indokolt az akut szak után 4-6 héttel. Amennyiben AT deficit igazolódik, alapvető és fontos a családtagok szűrővizsgálatának elvégzése is.

Differenciáldiagnosztika

A familiaris thrombophiliák egyéb okai; protein-C defektus, protein-S defektus, FV-Leiden mutáció, FII-G20210A polymorphizmus, a szerzett thrombophiliák egyéb okai.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Mélyvénás thrombosis esetén a kezelés lényege heparin, többnyire kis molekulatömegű heparin (LMWH) és kumarin alkalmazása. Súlyos thromboemboliás epizód esetén a kezelés AT-koncentrátum alkalmazásával egészíthető ki. Erre ritkán van szükség, ilyen esetben az ajánlott dózis 2000 E vírusinaktivált AT-III koncentrátum minden második nap. A gyakorlat szempontjából érdemes említeni, hogy a vénás thromboembolia akut szakában az AT plazmatikus szintje csökken, amit a heparinkezelés még tovább csökkenthet. Anticoagulans terápia nélkül a mélyvénás thrombosis ismétlődésének veszélye 90 % feletti, ezért antithrombinopathia esetén amennyiben a betegnek már volt thromboemboliás történése célszerű az anticoagulans kezelést tartósan (a beteg élete végéig) alkalmazni. Tünetmentes carrier kezelése nem szükséges, de a beteg kezelőorvosa tudjon az antithrombin deficitről. Klinikai panasz, tünet esetén azonnal anticoagulans terápia indítása szükséges.

Kiegészítő információk

Genetikai tanácsadás

AT defektus esetén célszerű genetikai tanácsadásra is elküldeni a beteget.
A betegtájékoztatás alapelvei

Legfontosabb a szerzett rizikótényezők ismertetése a beteggel (orális kontraceptív szer használata tilos, hormonális substitutio alkalmazása tilos). A haemostasis terhelése esetén (műtét, terhesség) fokozott thromboembolia prophylaxis alkalmazása indokolt. Tartós (a beteg élete végéig) orális anticoagulans kezelés szükséges, amennyiben már volt thromboemboliája a betegnek.
Terhességi sajátosságok

AT defektus és terhesség társulása esetén a terhesség teljes időszakában LMWH prophylaxis alkalmazását tartják indokoltnak.
Ajánlott irodalom

Boda-Rák-Udvardy: Klinikai hemosztazeológia. Springer, Bp., 2000. 146-48. old.; Sas G.: Haemostaseologia gyakorló orvosoknak. Melania, Bp., 2001. 162-4. old.

Szakrendelések

DEOEC II. Belklinika Haemostasis Szakrendelés (hétfői napon).