Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. jún. 24. szombat Iván


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
FV-Leiden mutáció (APC resistencia)
 
A betegség meghatározása

A FV-Leiden mutatio (APC-resistentia) felismerése az elmúlt évtized legnagyobb jelentőségű haemostasis vonatkozású felfedezése volt (Dahlback 1993). A familiáris thrombophiliák közül kiemelkedően a leggyakoribb a FV-Leiden mutatio. Hátterében a véralvadás V-ös faktor génjének pontmutációja áll, melynek következtében a FV fehérje 506-os helyzetű argininje glutaminra cserélődik (Leiden-mutáció, Bertina 1994). Autosomalis domináns öröklődésű megbetegedés, a leggyakoribb génhibának tekinthetjük Magyarországon is. Hazánkban a FV-Leiden mutatio populációs génincidenciája 5-7% közötti, ami azt jelenti, hogy 5-700 ezer magyar embert érint. Heterozygota formájában a thrombosis rizikó a normális hatszorosa. A homozygota FV-Leiden mutatio prevalenciája 0.1%, a homozygota állapot azonban már 50-szeres thrombosis-rizikót jelent.
Osztályozás, típusok

APC-resistentia igazolása esetén elengedhetetlen a molekularis biológiai vizsgálat, amely megbízhatóan elkülöníti a FV-Leiden mutatio heterozygota illetve homozygota állapototát. Ritka esetben a FV 306-os helyzetű aminósavcseréje is okozhat familiaris thrombophiliát (FV-Cambridge, FV-Hong-Kong). Ennél nagyobb gyakorlati jelentőségű, hogy szerzett formában is létrejöhet APC-resistentia, például nagy véralvadási faktor-szintekkel járó akut gyulladásokban, colitis ulcerosában, Crohn-betegségben. Szerzett APC-resistentia társulhat antiphospholipid-szindrómához, terhességhez is. A FV-Leiden mutatio Európában és Észak-Amerikában gyakori, Afrikában és Ázsiában ritka elváltozás.
Patogenezis, patomechanizmus

Az aminosav-csere következtében az aktív FV-t inaktiváló APC (Aktivált Protein-C) nem képes megfelelően kötődni a FV-hez, s ennek következtében nem képes inaktiválni a FVa-t. A genetikai hiba következménye a fokozott örökletes thrombosis-hajlam, amely heterozygota állapot esetén önmagában nem súlyos (de mégis hatszoros thrombosis-rizikót jelent), s ha ehhez még valamilyen egyéb thrombogen tényező társul (pl. orális antikoncipiens szedése, trauma, műtét, immobilis állapot stb.), akkor már manifeszt thrombosis alakulhat ki.
Hemosztazeológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Boda Zoltán
tanszékvezető egyetemi tanár
DEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Boda Judit
adjunktus

DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika
Lektor:

Prof. Dr. Udvardy Miklós
klinikaigazgató, egyetemi tanár

DEOEC II. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Jellemző a fiatalkori, ismétlődő vénás thrombosisok (<45 év), gyakori felületes thrombophlebitisek, a thromboemboliák családi halmozódása is jellemző (szülők, testvérek), oralis contraceptív szert fogyasztókban gyakori vénás thromboembolia, terhesség során gyakori vénás thromboembolia, atípusos thromboemboliák (hasüregi vénás folyamatok) is gyakoribbak, gyakran társul FII G20210A polymorphizmussal és protein-S deficittel.
Célzott vizsgálatok

Az APC-resistentia teszt viszonylag egyszerű, APTI mérésen alapuló módszer, amely szűrővizsgálatra alkalmas. A rendszer FV-hiányos plazmával higított plazmát is tartalmaz, így az anticoagulans kezeltek is vizsgálhatók. Szűrővizsgálatra a fiatalkori thrombosison átesett betegeket mindenképpen érdemes elküldeni. Orális contraceptív felírása előtt azokat az egyéneket kell szűrni, akiknek a családi anamnézise pozitív. Amennyiben az APC-resistentia teszt eredménye pozitív, szükséges a molekuláris biológiai vizsgálatot (FV:Q506) is elvégezni, amely tisztázza, hogy homozygota vagy heterozygota állapotról van-e szó. A vizsgálatot sem az anticoagulans kezelés, sem a thrombosis akut szakasza nem befolyásolja, bármikor elvégezhető, specificitása és sensitivitása 100%-os.

Differenciáldiagnosztika

A familiaris thrombophilia egyéb okai: FII G20210A polymorphizmus, antithrombinopathiák, protein-C defektus, protein-S defektus, szerzett thrombophiliák.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Tünetmentes hordozók prophylactikus kezelése csak akkor szükséges, ha a haemostasist egyéb provokáló tényező éri (trauma, műtét, terhesség). Vénás thromboembolia esetén a megszokott heparin (LMWH), majd kumarin kezelés indokolt. Az orális anticoagulans kezelés időtartama az első vénás thrombosist követően legalább 6 hónap legyen. Amennyiben más thrombophiliát okozó génhiba is társul a FV-Leiden mutációhoz vagy ismételt thromboembolia következett be, érdemes a beteget tartósan, akár élete végéig anticoagulans kezelésben részesíteni.

Kiegészítő információk

Genetikai tanácsadás

Terhesség esetén célszerű genetikai tanácsadásra is elküldeni a beteget. Családszűrés indokolt.
A betegtájékoztatás alapelvei

Legfontosabb a thrombosis szerzett rizikótényezőinek az ismertetése a betegekkel. Hormonhatású készítmények használata nem ajánlott. A haemostasis terhelése esetén (műtét, trauma) thromboembolia prophylaxis végzése indokolt. Tartós orális anticoagulans kezelés csak recidív thromboemboliák esetén szükséges. Artériás thromboemboliákat azokban a betegekben figyeltek meg nagyobb arányban, akik egyben erős dohányosok is, ezért a dohányzást kerülni kell.
Terhességi sajátosságok

Terhesség esetén kis dózisban LMWH alkalmazása indokolt.
Ajánlott irodalom

Boda-Rák-Udvardy: Klinikai hemosztazeológia. Springer Kiadó, Bp., 2000, 150-53.

Szakrendelések

DEOEC II. Belklinika Haemostasis Szakambulancia (hétfői napon).