|
|
|
| |
| Thrombosis venae lienalis
|
| |
|
A betegség meghatározása
A lép véna thrombosisa a v. portae egyik nagy ágának az elzáródása. Előfordulhat önállóan, de sokszor a v. portae thrombosisával szövődik. Mindkét irányú terjedés lehetséges.
Etiológia
Az izolált esetekben leggyakrabban a pancreas betegségeivel társul, akut és krónikus pancreatitis, vagy pancreas tumor következtében alakulhat ki. Amennyiben mindkét véna elzáródása észlelhető, akkor a kiváltó tényezők köre általában szélesebb, hasonló a v. portae thrombosisnál leírtakhoz. Ezek közül a legfontosabbak a májcirrhosis, a hepatocellularis carcinoma, myeloproliferativ betegségek, hasi műtétek és trauma, infectiók, familiáris thrombophilia (antithrombin
III-, protein C és protein S hiány, APC rezisztencia, lupus anticoagulans, stb.).
Patogenezis, patomechanizmus
Gyulladásos esetekben a lokális keringés lassulása, a hypercoagulabilitás vezethet elsősorban a thrombotikus folyamathoz, míg tumoros esetben a véna direkt inváziója, szűkülete léphet fel. A folyamat eredménye a mögöttes területben a nyomás fokozódása, splenomegalia, portalis hypertonia.
|
Hemosztazeológia Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Boda Zoltán
tanszékvezető egyetemi tanár
DEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinika
|
|
|
Panaszok, anamnézis
A háttérben álló betegségtől függően igen változatosak lehetnek. Akut esetben hirtelenül fokozódó hasi fájdalom, léptáji feszítő érzés jelenhet meg, míg a krónikus esetekben a lép véna thrombosisra utaló speciális panaszok sokáig nem szembeötlők.
Tünetek
Az izolált lép véna thrombosis a krónikus pancreatitisben ötször gyakoribb, mint az akut pancreatitis esetén. A splenomegalia kifejezett, a gyomorfundusban levő varicositas a leggyakoribb, mely csak komplett lép véna thrombosis esetén fejlődik ki. Varicositas a colonban és az oesophagusban is előfordulhat. A gyomor fundusában levő varixok vérzése kb. 50%-os valószínűségű. Normális májfunkciók jellemzik még a képet. A v. portae thrombosissal szövődött esetekben a klinikai kép színesebb lehet, mivel igen széles a lehetséges alapbetegségek listája. Portalis hypertonia, nyelőcső varixok és vérzés észlelhetők. Mindkét formára jellemző lehet a hyperspleniás vérkép, azaz a különböző mértékű és kombinációjú cytopenia.
Általános vizsgálatok
Hasi UH, gastroscopia, color-Doppler UH, célzott CT és MR angiographia.
Célzott vizsgálatok
Egyes esetekben az endoscopos UH-vizsgálat segíthet a diagnózisban, ha a gyanú komoly, de egyéb módszerrel nem bizonyítható.
|
Differenciáldiagnosztika
Májcirrhosis, v. portae thrombosis, egyéb extrahepatikus portalis hypertonia okai.
Szövődmények
Mind a gyomor fundusban, mind az oesophagusban levő tág vénás collateralis rendszerből jelentős mennyiségű vérzés származhat, mely vérzéses shockhoz vezethet.
|
|
|
Gyógyszeres kezelés
A v. lienalis akut elzáródása esetén thrombolysist érdemes megpróbálni, melyet anticoagulálással kell követni.
Műtéti kezelés
Krónikus izolált lép véna thrombosis esetén splenectomia ajánlott, ha
a gyomor varixok nagyok, vagy jelentősebben véreztek. Esetleg a lép arteria embolizációja is szóba jön. Tünetmentes varicositas és hypersplenia hiánya esetén a splenectomia kérdése nem eldöntött.
|
Terápiás célkitűzés
Általában kicsi az esély az elzáródott ér ismételt megnyitására, emiatt a gastrointestinalis vérzés megelőzése és megállítása lehet a reális célkitűzés. Amennyiben a v. lienalis elzáródása együtt észlelhető a v. portae elzáródásával, akkor a therapiás elvek azonosak a v. portae thrombosisnál leírtakkal.
|
|
|
Ajánlott irodalom
Lankisch PC: The spleen in inflammatory pancreatic disease. Gastroenterology. 1990, 98: 509.; Tornai I: Vena lienalis thrombosis. Klinikai hemosztazeológia. (Szerk. Boda Z, Rák K, Udvardy M.) Springer-Budapest. 2001. pp.227.
|
Szakrendelések
DEOEC II. Belklinika Gasztroenterológiai szakrendelés (keddi napon).
|
|
|
|
| | |