Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 15. péntek Valér


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Subacut granulomatosus thyreoiditis
 
Egyéb megnevezés

De Quervain-thyreoiditis, óriássejtes thyreoiditis, szubakut, granulomatosus non-suppurativ thyreoiditis.
Néveredet

A pajzsmirigy gyulladás jellemző szöveti képéből adódik: granulomatosus, tuberculoid jellegű gyulladás és többmagvú óriássejtek jelenléte.
A betegség meghatározása

A pajzsmirigy jellegzetes szövettani elváltozásokkal járó, valószínűleg vírusfertőzés okozta, szubakut gyulladása.
Etiológia

Valószínűleg vírusfertőzés (mumps, coxackie, adeno, kanyaró) a kiváltója.
Patogenezis, patomechanizmus

Macrophagok a vírusasszociált (vagy egyéb) antigént a HLA-B35-höz kötve aktiválják a cytotoxicus T-lymphocytákat, melyek a folliculus sejteket károsítva okozzák a pajzsmirigy gyulladását.
Endokrinológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Leövey András
Professor Emeritus
DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Általában felső légúti hurut előzi meg. Láz kíséretében izomfájdalom, levertség, rossz közérzet jelentkezik. A pajzsmirigy megduzzad, és igen fájdalmassá válik. Általában a gyulladás kezdetén, enyhe fokú hyperthyreosisra utaló tünetek is jelentkeznek.
Tünetek

Levertség, rossz közérzet, nyaki duzzanat, és erős fájdalom. A fájdalom felfelé a torokba, az állba és a fülek felé sugározhat. A pajzsmirigy régiója kifejezetten nyomásérzékeny.
Általános vizsgálatok

Gyorsult vvt. süllyedés, enyhe anaemia és leukocytosis.
Célzott vizsgálatok

Szérum Tg-szint emelkedés, alacsony radiojód felvétel a pajzsmirigyben, átmeneti enyhe TPO- és Tg- antitest szintemelkedés, vírusellenes antitest-titer emelkedés. Föltétlen szükséges a pajzsmirigy vékonytű biopsziája (óriássejtek, granulomatosus gyulladás).

Differenciáldiagnosztika

Az infektiv thyreoiditistől és a pajzsmirigy göbbe történő bevérzéstől kell elkülöníteni. Ezek azonban nem járnak pajzsmirigy diszfunkcióval és általában csak egy lebenyt érintenek. Ritkán a krónikus autoimmun thyreoiditis és a Basedow–Graves-kór is járhat nyaki fájdalommal, ez azonban sokkal enyhébb és a pajzsmirigy működészavara egyértelmű.
Epidemiológia

A pajzsmirigy betegségek 5%-át teszi ki.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

A kezelés a pajzsmirigy diszfunkciónak megfelelően kell történjen, de mivel az átmeneti hyperthyreosis nem hormontúltermelés hanem a károsodott pajzsmirigysejtekből történő hormonkiszabadulás következménye, tireosztatikumok adása értelmetlen és hatástalan. Javasolt gyógyszerek szalicilát és nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek adása a fájdalom csökkentésére. Ha nem érünk el megfelelő hatást, akkor 40–50 mg/napi dózisban prednisolon adása javasolt. A prednisolont 7–10 napig ajánlatos adni, majd fokozatosan csökkentve a napi adagot, az adását megszüntetjük. Amennyiben a hyperthyreosis komolyabb panaszokat okoz, béta-blokkolók adása válik szükségessé. A kórkép átmeneti, hypothyreoid fázisában L-thyroxin szubsztitúció válhat szükségessé, 50–100 µg/nap adagnál többet nem tanácsos adni. A TSH-szintet a normális felső tartományába érdemes beállítani.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

Gyakoriság mintegy 20%.

Terápiás célkitűzés

Szubjektív panaszok csökkentése, az átmeneti pajzsmirigy diszfunkció normalizálása.
Prognózis

Jó, teljes gyógyulás várható.
Kiegészítő információk

Stádiumbeosztás

A lefolyásban 4 fázis különíthető el (nem minden esetben): hyperthyreoid, euthyreoid, hypothyreoid, gyógyulás (euthyreoid).
Nemhez kötött jellegzettességek

Nő-férfi arány 5:1.
Életkorhoz kötött jellegzettességek

Általában középkorúak betegsége, jellemző életkor az 5. évtized.
Ajánlott irodalom

Wilson JD, Foster DW, Kronenberg HM, Larsen PR (eds). Williams Textbook of Endocrinology. 9th edition. Philadelphia: W.B. Saunders Co.; 1998. Leövey A (szerk). A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve. Medicina; 2001. Reinwein D, Benker G (szerk). Endokrinológia és anyagcsere. Springer; 1991. Kenneth L Becker (ed). Principles and Practice of Endocrinology and Metabolism. 3rd edition. Philadelphia: Lipincott Willams Wilkins; 2001.