Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 15. péntek Valér


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Polycystás ovárium szindróma (PCOS)
 
Egyéb megnevezés

Polycystic ovaries (PCO); Sclerocystic ovarian disease; Polycystic ovarian disease (PCOD), Stein–Leventhal-szindróma.
Néveredet

A kórkép klasszikus formáját először Stein és Leventhal írta le 1935-ben.
A betegség meghatározása

PCOS: A kórkép alapvető kritériuma ovarialis eredetű hyperandrogenaemia, és tartós ovulatiós zavar. Egyre gyakoribb az a vélemény, hogy az ultrahangos vizsgálat során észlelt ovarium-szerkezet nem tartozik az elsődleges diagnosztikai kritériumok közé. A polycystás ovarium szindróma – a kórkép definiciójától és etiológiától függően – 16-49%-ban obesitassal társul. Stein–Leventhal-szindróma: a PCOS klasszikus tünetegyüttese. Tünetei: negatív irányú vérzészavar, következményes meddőség, hirsutismus, elhízás, valamint a petefészek polycystás megnagyobbodása. Polycystás ovarium (PCO): polycystás szerkezet hátterében a folliculusok inkomplett fejlődése vagy ovulatiós zavar állhat és ezért gyakran társul táplálkozási zavarokkal, mint pl a bulimia, az anorexia nervosa gyógyulási szakasza a mellékvese fokozott androgéntermelésével vagy hyperprolactinaemiával. Az ultrahanggal igazolt poycystás szerkezethez hasonló elváltozás nem feltétlenül okoz ovarialis hyperandrogenaemiát, illetve ovarialis hyperandrogenaemia esetén nem mindig igazolható polycystás elváltozás.
Etiológia

A kórkép etiológiája és patomechanizmusa napjainkban sem ismert minden részletében. A centrális, illetve az androgén hormonok metabolizmusának zavarán kívül, az inzulinrezisztenciának is jelentősége van.
Osztályozás, típusok

PCOS alatt ovarialis eredetű hyperandrogenismus miatt kialakuló anovulatio értendő, de az irodalomban sok hasonló eltérést is PCOS néven neveznek. A PCO nem jár feltétlenül hyperandrogenismussal, inzulinrezisztencia is csak mintegy a felében okoz emelkedett androgénszintet. Hagyományos PCOS: anovulatio, emelkedett androgének, hyperinsulinaemia nélkül. Metabolikus X szindróma, anovulatio, emelkedett androgének, inzulinrezisztencia vagy 2. típusú diabetes. Nem hagyományos PCOS: anovulatio, normál androgénszint, kövérség, inzulinrezisztencia vagy 2. típusú diabetes. Nem hagyományos PCOS: ovulatio, emelkedett androgének, enyhe fokú inzulinrezisztencia. Idiopathiás hirsutismus: ovulatio, normál/kissé emelkedett androgének, inzulinrezisztencia nélkül.
Patogenezis, patomechanizmus

Hyperinsulinaemiával járó formák A különböző mechanizmus útján kialakuló inzulinrezisztenciában hyperinsulinaemia alakul ki, ugyanis a normoglikaemia fenntartása érdekében fokozódik a hasnyálmirigy inzulin-secretiója. A hyperinsulinaemia fokozza a zsírraktárak kialakulását, befolyásolja a lipoprotein-anyagcserét és valószínűleg a szteroid hormonok anyagcseréjét is módosítja. Az ovariumokban fokozza az androgének szintézisét – direkt vagy/és az LH-hatás fokozásával – a citokróm P450c17 enzimrendszeren keresztül. Az inzulin fokozza az ovarialis és a mellékvese androgéntermelését, csökkenti az SHBG-szintet, ezzel nő a free androgen index (FAI) és ezen keresztül az androgénhatás, továbbá direkt hatással van a folliculogenesisre is. A nem hyperinsulinaemiával járó esetekben, a kórkép kialakulásáért két enzimrendszer eltérése lehet felelős: az aromatizáló enzimrendszer defectusa, a 3/3-hidroxiszteroid-dehidrogenáz hiánya. Ilyenkor DHEA-ból a kelleténél kevesebb tesztoszteron és androsztendion keletkezik, a DHEA és a pregnandiol felszaporodik. A negatív progeszteron-feedback és az ösztrogének pozitív visszacsatoló hatása hiányzik, ezért gátolt a ciklusos GnRH-termelődés és gonadotropin-elválasztás.
Endokrinológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Leövey András
Professor Emeritus
DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Menstruatiós zavarok (amenorrhoea, irregularis vérzés, oligomenorrhoea), hyperandrogen bőrtünetek jelentkezése (acne, seborrhoea, hirsutismus, alopecia), hízás, meddőség, emlő-atrophia.
Tünetek

Bőrtünetek: acne, seborrhoea, hypertrichosis, hirsutismus, alopecia. Nemi szervek: clitoris hypertrophia, hüvelyfal, endometrium atrophia, ovulatio hiánya (meddőség), menstruatiós zavarok. Egyéb szervek: mamma atrophia, férfias testalkat, gége-hypertrophia (hangmélyülés). Pszichés: libido-változás.
Általános vizsgálatok

Fizikális, nőgyógyászati vizsgálat, BMI-meghatározás, derék/csípő arány kiszámítása, vérnyomás mérése, hyperandrogen bőrtünetek rögzítése. Több mint 40 000 nőt érintő és 8 évig tartó prospektiv cohort-tanulmány igazolta, hogy a férfiakhoz hasonlóan, az abdominalis típusú elhízásban, illetve mikor a derék/csípő arány (waist-hip ratio (WHR)) egyenlő vagy nagyobb 0.88-nál, a szívinfarktus incidenciájának és mortalitásának relatív kockázata 3.25-szörös azokhoz képest, mint akiknél ez az arányszám 0.72 vagy kisebb. Ez alapján a WHR olyan indikátornak tekinthető, mely a BMI értékétől függetlenül jelzi a fokozott cardiovascularis kockázatot. Hormonális: Hormon meghatározások: szérum: FSH, LH, prolaktin, sTSH, E2, T, SHBG, androsztendion, DHEA, DHEAS, ACTH-kortizol, 17-hidroxi-progeszteron, 11-dezoxikortizol, vizelet: 17-ketoszteroidok, 17-OH-szteroidok, 7-ketogénszteroidok, pregnantriol. PCOS-ben a prolaktin (LTH) szint enyhén emelkedett, de ha normális is, az LH / FSH arány meghaladja a 2.5:1 arányt. Ultrahang vizsgálatok: hasi ultrahang: ovarium, mellékvese, transvaginalis ultrahang (TVS).
Célzott vizsgálatok

Az inzulinrezisztencia legkönnyebben oralis glükóztolerancia teszttel (OGTT) határozható meg. Az OGTT során inzulin és vércukor meghatározás végezhető egyidőben a 0., 120. percben, mely meghatározások a gyakorlat szempontjából elegendőek. Diagnosztikus célból laparoszkópia – gonád-biopsia elvégzése felesleges!

Differenciáldiagnosztika

Szuppressziós-indukciós tesztek: dexamethason-szuppressziós teszt, ACTH-indukciós teszt. Szelektív vérvétel vena ovaricából és renalisból. Radiológiai vizsgálatok: CT-vizsgálatok, MR-vizsgálatok. Sella rtg. nem ad elegendő információt, ezért elvégzése felesleges!
Szövődmények

Meddőség, terhesség alatti szövődmények (vetélés, magasvérnyomás, szülés alatti komplikációk), kövérséggel együttjáró szövődmények, endometrium carcinoma, emlő-carcinoma, pszichés zavarok a férfias testalkat miatt. A PCOS jelentősége a nőgyógyászati panaszokat okozó oligo- vagy amenorrhoea, illetve meddőségen, a kozmetikai panaszokat okozó hyperandrogen bőrtüneteken kívül az, hogy ezeknél a betegeknél jelentősen növekszik a hypertonia és az ischaemiás szívbetegség kialakulásának esélye, az egészséges női populációhoz viszonyítva, továbbá a 40 év feletti betegek közel 40%-ánál 2. típusú diabetes illetve csökkent glükóztolerancia alakulhat ki. A lipidváltozások közül leglényegesebb, hogy csökken a HDL-koleszterin (HDL-C), és emelkedik a trigliceridek szintje. A cardiovascularis szövődmények szempontjából a hyperinsulinaemiának van döntő jelentősége. Vizsgálatok szerint a fokozott cardiovascularis rizikót elsődlegesen az inzulinrezisztencia és nem a testtömegindex határozza meg. Epidemiológiai tanulmányok az endometrium és az emlő-carcinoma magasabb prevalenciáját is igazolták.
Társuló betegségek

Lásd: szövődményeket.
Epidemiológia

A polycystás ovarium szindróma (PCOS) előfordulási {'
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Figyelembe véve a PCOS anyagcsere hatásait, illetve az obesitas késői következményeit, a panaszok szerinti kezelés mellett a megfelelő diéta és fokozott fizikai aktivitás nélkülözhetetlen, mely a menstruatiós zavarokat és a fertilitas esélyét is javítja. Több tanulmány igazolta, hogy diéta és a súlycsökkentés nemcsak az inzulinrezisztenciát és a lipidanyagcserét befolyásolta előnyösen, hanem csökkentette az androgén- és a luteinizáló hormon szintjét és helyreállította a normális menstruatiót, javította a fertilitas esélyét. Már a testsúly 5%-ának elvesztése a tünetek jelentős javulását eredményezheti, melynek során csökken az inzulin- és nő az SHBG- és IGFBP-1-koncentráció. A 2. típusú diabetes diétás tapasztalatai alapján nem elegendő, ha csak annyit mondunk, hogy “egyen kevesebbet” vagy “próbáljon fogyni”. Konkrét diétás tanácsadás szükséges, illetve amennyiben ez nem eredményes, dietetikus bevonása is szükséges lehet a hatékony fogyókúra megvalósításában érdekében. Dohányzók esetében az életmód-változtatási program része a dohányzás abbahagyása, tekintettel arra, hogy PCOS-ben, elsősorban a hyperinsulinismus miatt, dohányzók között az atherosclerosis kialakulásának kockázata tovább fokozódik. A dohányzás és az inzulinrezisztencia közötti kapcsolatot a 2. típusú diabetesben, néhány éve már egyértelműen igazolták.
Gyógyszeres kezelés

Gyógyszeres kezelések csoportosítása. A klinikai gyakorlatban jelenleg a következő eljárások állnak rendelkezésünkre: Az androgénhatás csökkentése: az ovarium androgéntermelésének visszaszorítása: GnRH-analógok, hormonális antikoncipiensek, Diane-35, a mellékvese fokozott androgéntermelésével is járó kombinált formák esetén, a mellékvesekéreg-működés visszaszorítása (hydrocortison, cortison-acetát, prednisolon, dexamethason). Ovulatio-indukció: Az FSH deficientia pótlása: clomiphen (Clostilbegyt, Serophene), FSH-készítmények (Metrodin, Metrodin HP, Gonal F, Puregon). A hypothalamus ciklusos működésének beindítása GnRH-val (Lutrelef adagolása minipumpával) nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az androgenisatiós tünetek csökkentése: Antiandrogének (cyproteron-acetát, flutamid, finasterid). A hyperinsulinismus csökkentése. Fogyókúrát elõsegítõ gyógyszerek. Társbetegségek kezelése. Az androgénhatás csökkentése: A hyperandrogen-hatás csökkentésére elvileg többféle kezelési lehetőség kínálkozik: az androgénprodukció csökkentése, a metabolicus clearance növelése, az androgén-receptorok competitiv gátlása, az 5-alfa-reduktáz gátlása, az SHBG-szint emelése. Hormonális fogamzásgátlók: A hormonális fogamzásgátlóknál előnyben kell részesíteni az alacsony hormontartalmú készítményeket, amelyek – egészségeseken végzett vizsgálatok szerint – klinikai szempontból lényegesen nem befolyásolják sem a glükóz-, sem a lipidanyagcserét. Ugyanakkor arra vonatkozóan nincsenek adatok, amelyek a PCOS betegeknél alkalmazható hormonális fogamzásgátlók hosszú távú anyagcserehatásaira vonatkoznának. Rövid távú vizsgálatok komolyabb anyagcsere-mellékhatást a lipidanyagcserére nem igazoltak, de főleg a 35-nél nagyobb BMI esetén csökken a glükóztolerancia. Véglegesen még az sem tisztázott, hogy PCOS betegeknél a második vagy harmadik generációs gesztagént tartalmazó készítményeket részesítsük-e előnybe, tekintettel arra, hogy a harmadik generációs készítmények fokozhatják a thromboemboliás kockázatot. Az eddigi vizsgálatok elsősorban a hormonális fogamzásgátlók hyperandrogen bőrtünetekre kifejtett hatásait értékelték. Az eredmények alapján, az enyhe vagy közepes fokú acne tüneti kezelésére, az alacsony androgenitású gesztagént – desogestrelt, gestodent vagy norgestimatot – tartalmazó fogamzásgátlók előnyösen használhatók. A hormonális fogamzásgátlók gátolják az FSH- és az LH-kiáramlást, és így az ovarialis androgénszintézist, és emelik az SHBG-t, mellyel csökken a szabad tesztoszteron aránya és így csökken a hyperandrogen bőrtünetek kialakulásában fontos szerepet játszó tesztoszteron-dihidrotesztoszteron átalakulás mértéke. A fogamzásgátló hatású készítmények előnye a többi kezelési formával szemben, hogy nemcsak a hyperandrogen tüneteket csökkentik, hanem – ovarialis eredet esetén – a szisztémás androgénhatást is, továbbá gesztagén komponensükkel megelőzhető az endometrium carcinoma kialakulása. Meddőség kezelése: Túlsúlyos állapottal vagy kövérséggel járó formáknál az infertilitas jól kezelhető, a testsúly csökkentését elérő különböző diétás és életmód-változtatásokkal. Amennyiben ezek nem hatásosak, clomiphen-citrát vagy gonadotropinokkal vagy laparoszkópia segítségével végzett beavatkozásokkal lehet ovulatiót indukálni. A clomiphen-citráttal kombinációban alkalmazott metformin jelentősen javította az ovulatio arányát, és ezzel várhatóan feleslegessé válnak a költségesebb készítmények használata. Clomiphen-citrát: A krónikus anovulatio vagy infertilitas miatt kezelésre szoruló betegeknél legegyszerűbb ovulatio-indukciós módszer a clomiphen-citrát (Clostilbegyt, Serophene) alkalmazása, mellyel ovulatiót mintegy 60-70% lehet elérni, de a terhességi ráta csak 30-40%-os. A kedvezőtlenebb terhességi arányt, a kezelés során kialakuló LH-felszabadulás, illetve a vegyületnek a cervix-nyákra és az endometriumra kifejtett antiösztrogén hatása magyarázza. Gonadotrop kezelés (hMG): A clomiphen-rezisztens betegek eredményesen kezelhetők exogén gonadotropinokkal (hMG). A hagyományos, emelkedő dózisú, egyénileg változtatott hMG-kezeléssel mintegy 80%-os kumulatív terhességi rátát lehet elérni 6 hónapos kezelés alatt, de a hyperstimulatio veszélye meglehetősen nagy. Csökkenti a hyperstimulatio veszélyét tiszta FSH alkalmazása (Metrodin, Metrodin HP, Gonal F, Puregon) és az úgynevezett krónikus kis dózisú FSH-kezelés. A krónikus kis dózisú kezelés alapelve, hogy az FSH-dózisát 7 napos időközönként és csak kismértékben (37.5 NE/nap) emelik, s így nagyobb eséllyel jön létre domináns folliculus. Az androgenisatiós tünetek csökkentése. Antiandrogén kezelés. Magyarországon, bár irodalmi adatok szerint a hyperandrogen bőrtünetek kezelésére hatásos a flutamid (Fugerel) és a finasterid (Proscar) is, a jelenlegi törzskönyvi előírás szerint ezek az antiandrogének még ellenjavalltak a PCOS-el járó hyperandrogen bőrtünetek kezelésére. A forgalomban lévő antiandrogén hatású készítmények közül jelenleg csak a spironolacton és a cyproteron-acetát tartalmú készítmények használhatók. A PCOS-ben szenvedő betegeknél kialakuló hyperandrogen bőrtünetek (hirsutismus, acne) tüneti, esetenként oki kezelésére jelenleg a cyproteron-acetátot tartalmazó Androcur, illetve a fogamzásgátló hatású Diane-35 a legalkalmasabb. A Diane-35 2 mg antiandrogén hatású cyproteron-acetátot és 0.035 mg etinil-ösztradiolt tartalmaz. A cyproteron-acetát orálisan jól tolerálható, erős antiandrogén, antigonadotrop és gesztagén hatása van. Antiandrogén hatását elsősorban azzal fejti ki, hogy a sejtek cytoplasmájában leszorítja a dihidrotesztoszteront, az androgénhatásért felelős receptorról, illetve gátolja az 5-alfa-reduktáz aktivitását, s így a tesztoszteron átalakulását aktív dihidrotesztoszteronná. Antiandrogén hatása miatt csökken a faggyú termelődése. Antigonadotrop hatása miatt csökkenti az ovarialis androgének mennyiségét, s egyidejűleg gátolja az ovulatiót. Mivel önmagában alkalmazva vérzészavar alakul ki, a cyproteron-acetát ösztrogénnel kombinálva használható (Diane-35). Ebben a kombinációban további antiandrogén hatás érvényesül, ugyanis – a többi fogamzásgátlóhoz hasonlóan – ösztrogéntartalma emeli az SHBG mennyiségét és ezáltal csökken a biológiailag aktív szabad tesztoszteron aránya, továbbá LH-kiáramlást gátló hatása miatt csökkenti a petefészekben lévő cysták számát és az ovarium méretét. Önálló vagy egyéb készítményekkel történő kombinált alkalmazásával az acnés illetve hirsutismusos betegek legtöbbjénél javulás illetve gyógyulás érhető el. Jelenleg még nem ismert hosszú távon annak a klinikai jelentősége, hogy az androgénekre kifejtett kedvező hatás mellett a Diane-35 kissé rontja a glükóztoleranciát és emeli a triglicerid, valamint a totál koleszterin szintet, ugyanakkor viszont javítja az LDL-C/HDL-C arányt. Ha az antiandrogén terápia szükségessége ellenére a Diane-35 önmagában, illetve az 50 mg cyproteron-acetátot tartalmazó Androcurral kiegészítve kontraindikált, akkor megpróbálható a spironolacton (Verospiron) alkalmazása. Napi 200 mg spironolactonnak antiandrogén hatása is van, csökkenti a faggyú termelődését és az acnés tüneteket, ugyanakkor a Diane-35-el szemben nem gátolja az ovulatiót. A spironolacton előnyei közé tartozik, hogy nem okoz testsúlynövekedést, és kissé csökkenti az inzulinrezisztenciát is, de polymenorrhoeat okozhat, amely azonban a dózis csökkentésével megszüntethető. A szérum káliumszintje és a vesefunkciók rendszeres ellenőrzése szükséges. Nem szteroid gyulladásgátlók potencírozhatják a spironolacton káliumretenciót okozó hatását. A kezelés alatt a peteérés normalizálódhat. A hyperinsulinismus csökkentése: A PCOS és az inzulinrezisztencia közötti kapcsolatot igazoló adatok következtében egyre több tanulmány vizsgálta a diétás és életmódbeli változások, továbbá az oralis antidiabetikumok hatását a PCOS-re. Sok tanulmány igazolta, hogy diéta és a súlycsökkentés nemcsak az inzulinrezisztenciát és a lipidanyagcserét befolyásolta előnyösen, hanem csökkentette az androgén és a luteinizáló hormon szintjét és helyreállította a normális menstruatiót, javítván a fertilitas esélyét. A rendszeres testmozgás gyakran javasolt terápia, de az erre vonatkozó adatok hiányosak, annak ellenére, hogy valószínűleg hatásos módszer. Az inzulinrezisztenciát csökkentő szerek közül a metforminról áll rendelkezésre a legtöbb adat. A vizsgálatok többségénél igazolható volt a metformin inzulinrezisztenciát csökkentő hatása, az androgén-, az LH-szint, és a testsúly csökkenése, továbbá kedvező változás a fertilitasban és a fibrinolysisben, mind kövér, mind nem kövér PCOS-es betegeknél. Vannak azonban olyan tanulmányok is, amelyben nem igazolódott a metformin kedvező hatása PCOS-ben. Ebben szerepet játszhatnak az etnikai különbségek, ami genetikai alapon magyarázza az intracellularis enzim-defectusok polymorphismusát – mely befolyásolja a készítmény hatásosságát, illetve azt is, hogy a metformin hatása valószínűleg összefügg a testsúlyt csökkentő hatásával is, ezért ha a táplálkozási viszonyok ezt nem teszik lehetővé, a várt hatás sem valósul meg. Multicentrikus placebo-kontrollált tanulmány szerint, clomiphen-citrát + metformin együttes alkalmazásával 93%-ban indukálható ovulatio PCOS betegeknél. A metformin-kezelés a peteérésre kifejtett kedvezõ hatásán kívül csökkenti az inzulin, az androgén, a plazminogénaktivátor inhibitor-1 (PAI-I), a lipoprotein(a) szintjét és az inzulinrezisztenciát, mely hosszú távon a cardiovascularis kockázat csökkenését jelentheti. Fogyókúrát elősegítő gyógyszerek. Eredménytelen fogyókúra esetén, a kezelés kiegészíthető a fogyást elősegítő gyógyszerekkel. Magyarországon jelenleg két ilyen készítmény van forgalomban, a monoaminok újrafelvételét gátló sibutramin (Reductil) és a gastrointestinalis lipázok működését gátló orlistat (Xenical). Az orlistat különösen hyperlipidaemiában előnyös, ugyanis testtömeget csökkentő hatásától függetlenül csökkenti a hyperlipidaemiát. Társbetegségek kezelése: dyslipidaemia, diabetes, hypertonia. Megjegyzés: Hypertonia esetén törekedni kell arra, hogy az anyagcserét (lipid, szénhidrát) a kezelés ne rontsa. Kezelés során első választás az ACE-inhibitorok és a Ca-antagonisták alkalmazása. ACE-inhibitorok alkalmazása esetén tervezett terhesség előtt, a készítmény alkalmazása a magzati mellékhatás miatt felfüggesztendő!
Műtéti kezelés

Korábban az ovariumok ék-resectióját végezték, napjainkban az ovarium elektrocoagulatióját, laser-vaporisatióját. A petefészkek sebészi megkisebbítése során az ösztrogén- és androgéntermelő petefészek-állomány csökken, így a PCOS patofiziológiájában szerepet játszó mechanizmus megszakad. Az ösztrogénszint-csökkenés következtében az LH-termelés csökken, az FSH-termelés növekszik és az ovulatio helyreáll. A műtéti megoldások közül napjainkban a laparoszkópos elektrocoagulatio vagy a lézeres coagulatio javasolt, a laparotomiát igénylő ékkimetszés háttérbe szorult. A laparoszkópia a beteg számára sokkal kisebb megterhelést jelent, és a postoperativ összenövések is kevéssé alakulnak ki. A lézeres coagulatiónál az androgéntermelő stromát is érintő coagulatióra van szükség, melyre például a YAG-laser alkalmas. Az ovariumok laparoszkópos sebészi kezelése után csökken az androgén- és az LH-szint. Az irodalmi adatok 20% és 65%. közötti ovulatiós arányról számolnak be, a terhességi ráta ennél kisebb. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek szerint az ovarium stroma coagulatiója tartós. Ha a laparoszkópos beavatkozás után fél évvel sincs ovulatio, gyógyszeres ovulatio-indukció végezhető clomiphen-citrát és gonadotrop hormonok kombinációjával.

Terápiás célkitűzés

A nőgyógyászati problémákon kívül, az abdominalis típusú obesitas illetve az ezzel összefüggő vagy független anyagcserezavarok és szövődmények teszik indokolttá, hogy a PCOS-ben szenvedő betegek ellátásánál az eddigiekhez képest komplexebb diagnosztikát, terápiát és gondozást vezessünk be. A terápiás célkitűzés három csoportba osztható: Fertilitas javítása, hyperandrogen tünetek csökkentése, szövődmények kialakulásának megelőzése és kezelése. A PCOS gyógyszeres kezelése napjainkban még nem megoldott. A jelenlegi gyakorlat szerint a kezelés módját az határozza meg, hogy a tünetek közül a betegnek az adott körülmény között melyik jelenti a legnagyobb problémát. Serdülőkorban megelégszünk a hormonális és az ultrahangos diagnózissal, az ovarialis funkció megőrzésével, illetve a tüneti kezeléssel. Ennek során az ovarium funkcióját és a hyperandrogen tünetek súlyosságát mérlegelve kell dönteni az antiandrogen terápia formájáról, illetve a menstruatiós zavar kezelésének módjáról. Tekintettel arra, hogy az enzimzavar egyes esetekben a mellékvesékben is igazolható, kiegészítő glükokortikoid-terápiára is szükség lehet. Intenzív ovulatio-indukcióval, esetleg az ovariumokon végzett műtéti eljárásokkal várjunk a meddőségi panaszig. A korábban egyedüli megoldásként alkalmazott ék-resectio, a laparoszkópos úton végzett thermocoagulatio a modern ovulatio-indukciós és a gyógyszeres antiandrogén-terápia birtokában háttérbe szorult. Nemcsak tüneti terápiaként, hanem az intraovarialis tesztoszteronhatás csökkentése érdekében, meddőségi panaszok esetén előnyös lehet az FSH és a cyproteron-acetát egyidejű alkalmazása, mellyel növelhető az ovulatio százalékos előfordulása. A családtervezési időszak után ismét előtérbe kerül a hyperandrogenaemia csökkentése, a szubjektív panaszok és a késői – elsősorban cardiovascularis – szövődmények csökkentése érdekében.
Prognózis

Polycystás ovarium szindróma a nők 5-10%-ban kerül felismerésre, a pubertás és a menopausa közötti időszakban. A betegek oligo- vagy amenorrhoeások, anovulatiós eredetű meddőségben szenvednek, illetve hyperandrogen bőrtüneteik (acne, hirsutismus) vannak. Ezeknél a betegeknél legalább hétszer nagyobb esély van a myocardialis infarctus és az ischaemiás szívbetegség kialakulására, 40 év felett a betegek közel 40%-án 2. típusú diabetes illetve csökkent glükóztolerancia alakulhat ki.
Kiegészítő információk

A betegtájékoztatás alapelvei

Mind a testsúlycsökkenésre, mind a dohányzás megszüntetésére irányuló törekvésünk eredménytelen lehet, ha a betegek nincsenek tisztában a PCOS hosszú távú következményeivel. A menstruatiós és a meddőségi panaszokat nem számítva, a betegeket gyakran csak a fokozott szőrnövekedés vagy az acne érdekli, illetve ezek kezeléséről kapnak tanácsokat. Ezért fontos a beteg figyelmét arra felhívni, hogy túlsúlyos állapotban, illetve amennyiben a BMI>30, a kezelés első lépésében fogyókúra javasolt, tekintettel arra, hogy a testtömeg csökkentése javítja a teherbeesés esélyét, csökkenti a terhesség alatti komplikációk és az extragenitalis betegségek kialakulásának kockázatát.
Terhességi sajátosságok

Terhesség esetén megnövekszik a gestatiós diabetes vagy a csökkent glükóztolerancia prevalenciája. Ezért glükóztolerancia-teszt elvégzése javasolt koraterhességben és a 26-28. terhességi hét között. A terhesség előtti magas testsúly fokozza a terhesség alatt kialakuló magasvérnyomás, toxaemia, terhességi cukorbetegség, húgyúti fertőzés, a magzati macrosomia és a császármetszés gyakoriságát. A kövér PCOS terhesek között gyakoribb a műtéti szülésbefejezés, a császármetszés gyakorisága, és nagyobb a műtét alatti vérvesztés mennyisége. A kifejezetten kövér terhesek között gyakrabban alakulnak ki légzési komplikációk, postoperativ fertőzések, sebfertőzések, illetve magasabb a halálozás is, mint a normál súlyúak között.
Ajánlott irodalom

Acbay O, Gundogdu S. Can metformin reduce insulin resistance in polycystic ovary syndrome? Fertil Steril 1996;65:946-49. Balen AH, Jacobs HS. A prospective study comparing unilateral and bilateral laparoscopic ovarian diathermy in women with the polycystic ovary syndrome. Fertil Steril 1994;62(5):921-25. Derman RJ. Effects of sex steroids on womens' health: implications for practitioners. Am J Med 1995;98(suppl):137-43. Gjonnaess H. Ovarian electrocautery in the treatment of women with polycystic ovary syndrome (PCOS). Factors affecting the results. Acta Obstet Gynecol Scand 1994;73(5):407-12. Korytkowski MT, Mokan M, Horwitz MJ, Berga SL. Metabolic effects of oral contraceptives in women with polycystic ovary syndrome. J Clin Endocrinol Metab 1995;80:3327-34.
Hasznos címek, betegszervezetek

http://www.pcosupport.org/, http://www.wdxcyber.com/, http://www.midwivesofwa.org/pcosarticles.htm

Hasznos folyóiratok

Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol, Fertil Steril, Hum Reprod, Int J Gynaecol Obstet, J Am Assoc Gynecol Laparosc.