Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Otitis media acuta seromucosa
 
Egyéb megnevezés

otitis media catarrhalis acuta serosa
Néveredet

Etimológiai szempontból a „serosus” kifejezés megkérdőjelezhető, hiszen a középfülben lévő váladék nem szérum, hanem exudatum.
A betegség meghatározása

A középfül üregrendszerének heveny, serosus és/vagy mucosus váladéktermeléssel járó gyulladása.
Etiológia

Az otitisek különböző formáiban, így az acut seromucosus otitis kialakulásában is számos tényezőnek, esetenként egyszerre többnek is lehet szerepe. A fülkürtműködés zavara, különböző fertőző ágensek (baktériumok, vírusok), a szervezet saját védekező mechanizmusának károsodása valamint allergia egyaránt oki tényezőként szerepelhetnek. Barotrauma is lehet oki tényező: repülőgépen utazva nem mindenki képes autoinsufflatióval kiegyenlíteni a hirtelen fellépő negatív dobüregi nyomást. Alapvetően jó fülkürtműködés mellett rendszeresen szipákoló gyermekeknél előfordul, hogy kiszavattyúzzák a levegőt a középfülből, s ez által negatív dobüregi nyomás alakul ki. Olyan egyéneknél, akiknek állandóan nyitott a fülkürtjük, a fertőzés könnyebben létrejöhet. Ilyenkor – főleg gyermekeknél – a nyeléskor létrejövő reflux szerepe sem elhanyagolható. A klinikus legtöbbször képes megállapítani, hogy a háttérben melyik etiológiai tényezőnek van döntő jelentősége, de a többi faktor szerepe sem hanyagolható el.
Osztályozás, típusok

Az otitisek osztályozása meglehetősen nehéz feladat. A középfülgyulladások (otitis media) két nagy csoportra oszthatóak. A hurutos (catarrhalis) és gennyes (purulens) középfülgyulladásokon belül megkülönböztetünk heveny (acut) és idült (chronicus) kórformákat, illetve átmeneti un. subacut kórformákat. Az otitisek merev kategóriákba sorolása helyett célszerűbb, ha az egyes kórformákat egy egymással összefüggésben lévő eseménysorozat többé kevésbé jól körülírt állomásainak képzeljük el, ugyanis ez közelíti meg leginkább a valóságot illetve ez segíti legjobban az egyes kórképek megértését.
Patogenezis, patomechanizmus

Az otitis media catarrhalis acuta seromucosa kialakulásának hátterében a fülkürt funkciózavara dominál. Ennek legegyszerűbb formája a fülkürthurut (catarrhus tubae) vagy más néven otitis media catarrhalis acuta symplex. Jellemző ilyenkor a fülkürt orrgarati szájadékának duzzanata, mely vagy az orrüregben lévő acut gyulladásos folyamat (nátha, rhinitis purulenta) vagy a garat érintettsége (acut garathurut, adenoiditis) következtében jön létre. A fülkürtműködés zavara következtében a fülkürt nyeléskor nem, vagy nem kellő mértékben nyílik meg, így a dobüreg szellőzése zavart szenved. A Politzer által leírt un. „ex. vacuo” elmélet szerint a dobüregben levő levegő oxigén tartalma a dobüreg nyálkahártyáján keresztül felszívódik, s a dobhártya a külső, nagyobb atmoszférikus nyomás következtében a középfül mediális fala felé nyomódik (helytelen szóhasználattal behúzódik). Vitatott kérdés, hogy önmagában a csökkent dobüregi nyomás következtében lép-e ki savó (pontosabban exudatum) a dobüregi nyálkahártyán át a középfül üregrendszerébe, vagy más faktorok, mint például allergia, enyhe virulenciájú vírusos vagy bakteriális fertőzés is szerepet játszanak. A dobüregi savó eleinte szalmasárga, serosus jellegű, később besűrűsödhet, mucosussá válhat. Ha a savó teljes mértékben nem tölti ki a dobüreget, akkor a savó nívója jól látható, mintha egy fekete hajszál feküdne a dobhártyán. A fej helyzetének változásakor a savó nívója és a kalapács nyele közötti szög változik. Ha a savó teljesen kitölti a dobüreget, akkor a dobhártya sárgás-zöldesen áttűnővé válik. A vírusfertőzés által indukált acut serosus középfülgyulladás során a dobüregi váladékban gyulladásos sejtek illetve különféle mediátorok mutathatók ki. A hízósejtek degranulációja kapcsán cytokinek szabadulnak fel. Az interleukinok és T és B sejtes lymphociták szerepe intenzív kutatómunka tárgya. Jellemző az IgG immungolbulinok magas szintje is. A vírusinfectiók 50-60 %-ban az RS vírusok (respirtory syncytial), ritkábban az adenovírusopk és az influenza vírusok kóroki szerepe igazolható. A baktériumok közül a Streptococcus pneumoniae, a Hemophilus influenzea, a Moraxella catarrhalis és a Streptococcus pyogenes törzsek a leggyakoribb kórokozók. A dobűri nyálkahártyában előforduló acut (esetleg később chronicussá váló) elváltozások jellegzetesek: először nyáktermelés figyelhető meg, majd megváltozik a középfül nyálkahártyájának öntisztuló folyamata. A nyálkahártya metaplasia, a csillószőrök és a „surfactan” szerepe ugyancsak intenzív kutatómunka tárgya. Az allergiás folyamatoknak illetve az atopiának mai tudásunk szerint nincs elsődleges patophysiológiai szerepe az acut serosus otitisek létrejöttében, viszont gyakran társulnak a kórképhez. Az utóbbi évek kutatásai alapján az „ex-vacuo” elméletet számos szerző megkérdőjelezi. Mikroanalitikai módszerek alkalmazásával kiderült ugyanis, hogy a dobüregi nyálkahártyában lévő vénás vérben a gázok (CO2, O2, N,) parciális nyomása megegyezik a dobüregi gázok parciális nyomásával.(Ezek a nyomásértékek különböznek az atmoszférás nyomáson lévő értékektől). Feltételezések szerint a gyulladt, hyperaemiás nyálkahártyán keresztül megváltozik a dobüregi oxygen és nitrogén absorbtiója illetve a vénás vérben lévő CO2 –nek a dobüregbe történő diffusiója. A fülkürtműködés megváltozása ezen folyamatok következtében mintegy „feed-back” mechanizmusként jönne létre. Valószínűleg járulékos szerepe lehet sclerotikus mastoid sejtrendszer esetén a mastoid üregrendszer reservoir functiója kiesésének is.
Fül-orr-gégegyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Sziklai István
klinikaigazgató
DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika
Szerző:

Dr. Gerlinger Imre
egyetemi adjunktus

PTE Fül-Orr-Gégészeti Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

/*nyomásérzés a fülben*halláscsökkenés*ritkán enyhe fülzúgás*/ Hangsúlyozandó, hogy a fájdalom elsősorban acut purulens otitisek velejárója!
Tünetek

Társuló felső légúti infekció esetén a klinikai képhez társulhatnak: /*acut rhinitis*adenoiditis*sinusitis tünetei*hőemelkedés*láz*étvágytalanság*rossz közérzet*/
Általános vizsgálatok

/*sz.e. vérkép vizsgálat*/
Célzott vizsgálatok

/*mikroszkópos fülvizsgálat*audiológiai vizsgálat*tympanometriás vizsgálat*/

Differenciáldiagnosztika

/*otitis media suppurativa acuta*otitis media catarrhalis chronica serosa*/
Rizikófaktorok

/*anyatejes táplálás elmaradása*közösség (bölcsőde, óvoda)*koraszülöttség* alacsony születési súly*az anya terhesség alatti túlzott alkohol fogyasztása*dohányzó szülők* gyakori hason fekvés csecsemőknél*/
Szövődmények

Az acut serosus középfülgyulladás bakteriálisan felülfertőződhet. Időnként acut mastoiditis (még ritkábban n. faciális parézis) alakulhat ki. Nagymennyiségű savó képződésekor spontán dobhártya perforáció jöhet létre. Kezeletlen esetekben otitis media catarrhalis chronica serosa klinikai képe alakulhat ki, s amennyiben a fülkürtműködés tartósan zavart marad, idővel cholesteatoma fejlődhet ki.
Társuló betegségek

/*acut sinusitis*acut adenoiditis*acut rhinitis*/
Epidemiológia

Nemzetközi felmérések adatai szerint 2 éves életkorban a serosus otitis incidenciája 40 %, 11 éves életkorban 2 %. Tympanometriás sorozatvizsgálatok adatai szerint – 9 vizsgálat 4 éves életkorig – kimutatták, hogy 4 éves életkor előtt az acut serosus otitis media prevalenciája egyik vagy mindkét fülön 33 %. Minden egyes fülre vonatkoztatva ez az arány 25 %. Az esetek 45 %-ban a serosus (seromucosus) váladék a középfülből 3 hét alatt eltűnt (acut forma), az esetek 50 %-ban 3 hónap alatt tűnt el (subacut kórforma), míg a betegek 5 %-ban több mint egy év után is észlelhető volt (chronicus forma).
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Az acut otitis media seromucosa megelőzhető, ha már a fülkürthurut stádiumában levegőt préseltetünk a beteg dobüregébe. Ez autoinsufflációval könnyen kivitelezhető. Megkísérelhető még a Politzer ballon alkalmazása, illetve a fülkürtkatéterezés. (Ezen utóbbi két módszer napjainkban már csak ritkán használatos). Náthás gyermekeknek célszerű megtiltani az úszást, mert a tapasztalat szerint az orrváladéknak a fülkürtszájadékhoz történő jutása könnyen acut serosus (vagy gennyes) otitis kialakulásához vezet. Habituális szipogóknál fontos elérni, hogy hagyjanak fel az állandó szipogással.
Gyógyszeres kezelés

/*orrcsepp*antihisztamin*antibiotikum*/
Műtéti kezelés

Műtéti kezelés: Amennyiben a dobüreget kitöltő, feszülést okozó nagymennyiségű savó autoinsufflációval ill. gyógyszeres kezeléssel nem távolítható el, akkor dobüregi szívás vagy paracentézis végezhető. Recidiváló acut otitis media seromucosa esetén a tartós fülkürtzavar kiváltó okát kell megszüntetni (sinusitis, vegetatio adenoides, hypertrophia concharum inferiorum, deviatio septi nasi, degeneratio polyposa nasi). Recidiváló acut serosus (és purulens) középfülgyulladás esetén egyes szerzők preventív céllal tünetmenetes időszakban ventillációs tubus beültetését javasolják, ez azonban nem egyértelműen elfogadott eljárás.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

Relapszusok a fülkürtműködés tartós zavara okának megszüntetése után csak ritkán fordulhak elő. Mai tudásunk szerint az adenoid vegetáció elsősorban vírus- vagy baktérium reservoárként szerepel, nem pedig obstructiót okozó tényezőként. Recidiváló esetekben adenotomia végzése mérlegelendő.

Terápiás célkitűzés

A terápia célja, hogy az acut serosus középfülgyulladás chronicussá válását illetve gennyes felülfertőződését megakadályozzuk.
Kiegészítő információk

Szakterületi specificitás

Recidiváló acut otitis media seromucosában szenvedőknél kimutatták, hogy a mastoid sejtrendszer kevéssé pneumatizált. Nem tisztázott még, hogy ez a folyamat oka, vagy következménye-e.
Nemhez kötött jellegzettességek

Acut serosus ill. seromucusus otitisek fiúknál valamival gyakrabban fordulnak elő, mint lányoknál.
Életkorhoz kötött jellegzettességek

Az acut serosus otitis media elsősorban a gyermekkor jellegzetes megbetegedése. Felnőtteken ritkán fordul elő, ha igen, akkor az epipharynx alapos vizsgálata kötelező (daganat, adenoid maradvány kizárása).
Egyéb, a fentiekben figyelembe nem vett jellegzetességek

A téli hónapokban a gyermekek gyakrabban betegnek meg otitis media acuta seromucosa miatt.
Genetikai tanácsadás

Szájpadhasadékban vagy Down- Hurler- és Hunter syndromákban szenvedő gyerekeknél az acut (és chronicus) serosus otitis media előfordulása gyakori. Az ok valószínűleg a fülkürt- és a fülkürtszájadék környékének anatómiai eltérésében keresendő. Karteneger syndrómában szenvedőknél a középfül üregrendszerét borító nyálkahártya csillószőreinek öröklött zavara feltételezhető.
A betegtájékoztatás alapelvei

Elterjedt nézet, hogy náthás állapotban az orrfúvás veszélyes lehet. A klinikai tapasztalat ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Fel kell hívni a betegek figyelmét arra, hogy az orrfúvás kapcsán a levegő a fülkörtön keresztül a dobüregbe jut , ami előnyös a savó eltávolítása szempontjából. Ugyancsak lényeges elmagyarázni a betegeknek illetve a szülőknek az orrcseppek alkalmazásának helyes technikáját. Leghelyesebb, ha a beteg vízszintesen fekszik, feje az ágy végénél lelóg. Becseppentéskor a fej az adott oldal felé forduljon, cél, hogy az orrcsepp elérje a fülkürtszájadék környékét. A szülők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a gyermeket minél előbb tanítsák meg a helyes orrfúvás technikájára. Csecsemőknél, kisdedeknél gyakori nátha esetén porszívóhoz adaptálható orrszívó javasolható.
Ajánlott irodalom

/*Harold Ludman, Tony Wright: Diseases of the ear. Sixth edition, Arnold, London; 1998. *Charles W. Cummings, John M. Fredrickson, Lee A. Harker, Charles J. Krause David E. Schuller: Otolaryngology – Head and neck Surgery. 4. Ear and Cranial base. Second edition, Mosby Year Book, London; 1993.*Alan Kerr (editor). Scott-Brown’s Otolaryngology. Sixth edition, Volume 3. Otology, Butterworth-Heinemann, London; 1997.*Ribári Ottó (szerkesztő): Fül-orr-gégészet, fej-nyak sebészet. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest; 1997.*/

Szakrendelések

Fül-orr-gégészeti szakrendelések.
Hasznos folyóiratok

/*Fül-orr-gégegyógyászat *Laryngoscope *Clinical Otolaryngology *Journal of Laryngology and Otology*/
Kulcsszavak

autoinsufflatio, ex vacuo elmélet, fülkürtkatéterezés, fülkürtműködés zavara, otitis media acuta seromucosa