Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Rhinitis allergica
 
Egyéb megnevezés

allergiás nátha, szénanátha, pollenosis
Néveredet

Pollenosis: növényi pollenek kiváltotta tünetek; „hay fever” = szénaláz, szénanátha: fűvágás, kaszálás, aratás kapcsán jelentkező heves tünetek; 1906-ban Clemens Pirquet írta le az „allergia” fogalmát, amelyet Alfred Wolf Eisner kapcsolt össze először a szénanáthával.
A betegség meghatározása

Az orr nyálkahártyájának atópiás gyulladása, amelyben a jellegzetes tünetek legalább egyike, hetente több napon keresztül, napi egy, vagy több órán át fennáll.
Etiológia

Genetikailag kódolt, familiáris halmozódást mutató, tipikusan atópiás, azonnali típusú allergiás betegség, amelyben a specifikus allergén(ek)nel szemben korábban szenzitizált egyénben az adott allergén(ek) típusos tüneteket váltanak ki. Specifikus szezonális (pollenek, gombaspórák) és perenniális (háziporatka, állati szőr és egyéb kiválasztási termék, gombaspóra) aeroallergének (kb. 5-70 mm nagyságú, 10-100 kd molekulasúlyú). Pollenek: egyes szélbeporzású növények kicsiny, jellegtelen, nagyszámú virágaiból virágporok milliárdjai szabadulnak ki és kerülnek messzebbre a széllel az adott pollenszezonban. A kora tavaszi szezonban (március, április) a fák (mogyoró, nyír, éger, kőris), tavasz végén, nyár elején (április, május, június, július) a füvek (komócsin- és perjefélék, csenkesz, ebír stb.) és gabonafélék (rozs, kukorica), nyár végén és ősszel pedig a gyomok (ürömfélék, útifű, parlagfű, csalán stb.) pollenjei okoznak panaszokat. Magyarországon az őszi szezon a legjelentősebb, ekkor nagyobb számban és súlyosabb tünetekkel jelentkeznek a betegek. A parlagfű kiemelkedő jelentőségű. Bizonyos élelmiszerek és pollenek között keresztreakciók fordulhatnak elő: parlagfűérzékeny betegekben allergiás tüneteket provokálhat a sárgadinnye és a banán, fekete üröm esetében a zeller és néhány fűszer, nyírfapollen-allergiásokban pedig az alma, cseresznye, mogyoró és az őszibarack. A gombaspórák “szezonja” átível a pollenszezonon (július, augusztus, szeptember), amelyek között legjelentősebbek a Cladosporium-, Alternaria-, Penicillium-, és Aspergillus-fajok. A perenniális allergének között legfontosabbak a háziporban található atkák, amelyek az ágyneműben, szőnyegben, bútorkárpitban élnek, emberi hámfoszlányokkal táplálkoznak. Az állati eredetű (macska, kutya, nyúl, stb.) allergénforrás többféle lehet (állati szőr, hám, vizelet, nyál). A gombaspórák kedvelik az eldugott, nedves, szellőzetlen helyiségeket, fürdőszobák nedves sarkait, radiátorok, hűtőszekrények, légkondicionálók, bizonyos élemiszerek felületét. Az atkák és a gombák a párás, meleg környezetben szaporodnak jobban, ezért ilyen környezetben számuk ugrásszerűen megnő. Jelentős allergénforrás lehet a svábbogár. Egészségügyi dolgozók és betegek latex okozta bőr és felső légúti tünetei egyre nagyobb jelentőséget kapnak. A foglalkozási betegségek között szintén gyakori az allergiás eredetű: állati szőrök, hám és exkrétum; gabonaliszt és -pollen; atkafélék; gombaspórák; pamut, gyapjú; enzimek, savanhidridek, izocianát, platinasók és fenilmercurid vegyületek. Az élelmiszerekkel – pl. kagylók, rákok, dió - kapcsolatos allergiás elváltozások általában urticaria vagy anafilaxia képében jelentkeznek.
Osztályozás, típusok

/*szezonális allergiás rhinitis - szénanátha, pollenosis *perenniális allergiás rhinitis*/
Patogenezis, patomechanizmus

Az allergének antigén-prezentáló sejtek (macrophag, Langerhans-sejt) közreműködésével aktiválják a T-sejtrendszert, amelynek következtében beindul a jellegzetes Th2-típusú válaszreakció. Egyes Th2-típusú interleukinok - IL-4 és IL-13 - hatására a B-sejtek plazmasejtté alakulnak és nagy mennyiségű Ig-E-t termelnek, amelyek a célsejtek (basophil -, és hízósejtek, mastocyták) felszíni receptoraihoz kötődnek. A T-sejtek központi, meghatározó szerepe bizonyított: az IL-4 irányítja az Ig-E-szintézisét, és a - többek között - szintén Th2-sejtekből származó IL-5 pedig az eosinophil-sejtek migrációját, aktivációját és meghosszabbodott túlélését biztosítja. A célsejtekből mediátorok tömege szabadul fel, amelyek a célszervek direkt és indirekt ingerlésével váltják ki a rhinitis klinikai tünetegyüttesét. A mediátorok egy része (hisztamin és tryptase) intracelluláris granulumokban tárolt, más része a sejtmembránban szintetizálódik (leukotriének, prosztaglandinok). Az egyik legfontosabb mediátor a hisztamin hatására alakulnak ki az ún. korai fázis tünetek, amelyek a receptorok és szabad idegvégződések ingerlésével, vasodilatatióval, transsudatióval és fokozott mirigyszekrécióval magyarázhatók. A kemotaktikus faktorok, citokinek és adhéziós molekulák bonyolult rendszerének közreműködésével eosinophil sejtek migrálnak az érfal endotheljén keresztül a gyulladás helyszínére, ahol e sejtek további citotoxicus anyagokat termelnek és választanak ki a környezetükbe. E termékek, illetve az újonnan szintetizált mediátorok (pl. leukotriének) hatására további plazma trans-, és exsudatio, vasodilatatio, szövetközti oedéma lép fel, és az antigénexpozició után több órával kialakul az allergiás gyulladás “késői, ún. szöveti fázisa”. Szintén a késői fázis ismérve a nazális hiperreaktivitás és a telítődési-jelenség (priming). Utóbbi jellegzetessége, hogy ha egy adott pollennel az orrnyálkahártya “telítődik” a szezonban, akkor ezt követően a tipikus tünetek kiváltásához már lényegesen kevesebb pollen, vagy aspecifikus ágens (cigarettafüst, por, levegőszennyeződés stb.) is elegendő. Egyes adhéziós molekulák és proinflammatórikus citokinek expressziója pollenszezonon kívül is kimutatható, amely egy ún. minimális perzisztáló gyulladás állandó jelenlétét bizonyítja. Utóbbi - a legújabb kutatási eredmények alapján - légszennyező anyagok (pl. nitrogén oxidok) jelenlétében fokozott mértékben mutatható ki.
Fül-orr-gégegyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Sziklai István
klinikaigazgató
DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika
Szerző:

Dr. Szilasi Mária
klinikaigazgató egy. docens

DEOEC Pulmonológiai Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A diagnosztika alapja a részletekbe menő célzott saját és családi anamnézis. Szezonális rhinitisben az alább részletezett, jellegzetes tünetek szezonhoz kötöttek és minden évben ugyanakkor jelentkeznek. Az adott évszak időjárása és az aktuális pollenszám jelentősen befolyásolhatja a panaszokat. Perenniális allergiás rhinitisben a panaszok nem szezonális jellegűek, az év folyamán bármikor (nyáron kevésbé) jelentkezhetnek hosszabb-rövidebb ideig időszakos-visszatérő jelleggel vagy kisebb-nagyobb mértékben állandóan. Az irritációs tünetek kevésbé vagy alig jelentkeznek, jellemzőbb az orrlégzési zavar, a kevesebb de tapadósabb váladék és az alsó légúti hiperreaktivitás. A kórtörténet során törekedni kell az allergénforrás azonosítására és lokalizálására (pl. hálószoba, falusi ház, munkahely, állatok közelsége, hobbi, élelmiszer stb.) és annak esetleges reprodukálhatóságára.
Tünetek

Korai fázisra jellemző irritációs tünetek: /*szem-, orr-, torokviszketés*profúz, vizes orrfolyás*halmozott, rohamokban jelentkező tüsszögés*könnyezés*/ Késői fázis tünetek: /*gátolt (nehezített) orrlégzés*/ Egyéb tünetek: /*torokkaparás*torokfájás*szemégés*vörös-erezett kötőhártyák* bágyadtság*fáradtság*hőemelkedés*ingerlékenység*fejfájás*bronchiális hiperreaktivitás jeleként köhögés*dyspnoe (ritkán, főleg a pollenszezon közepén)*/ Az orrtükri kép nem specifikus, a legjellemzőbb a sápadt-szürkés, esetleg enyhén livid alsó orrkagyló és nyálkahártya, változó mennyiségű vizes orrváladék kíséretében. Jellegzetes lehet a duzzadt szemhéj és a könnyezéssel kísért nem infekciós kötőhártya-gyulladás, illetve a kifejezett, mélyen árkolt nasolabialis redő.
Általános vizsgálatok

Az alapvizsgálatok minden esetben elvégzendőek: /*Anamnézis felvétel *Prick-teszt *Fül-orr-gégészeti szűrővizsgálat *Ormelléküreg röntgenfelvétel*/ Típusos szezonális rhinitisben a Prick-teszt és a szakvizsgálat egy későbbi időpontra halasztható.
Célzott vizsgálatok

Allergológiai vizsgálatok: /*IgE vizsgálat (össz és specifikus): szérum, orrváladék *Eosinophil sejtszám: vér,orrkenet *Nazális provokációs vizsgálat: specifikus, aspecifikus (hisztamin, metacholin) *Nazális légzésfunkciós és geometriai vizsgálatok: nazális belégzési csúcsáramlásmérés (NPIF), rhinomanometria, akusztikus rhinometria*/

Differenciáldiagnosztika

Az alapvizsgálatként előírt fül-orr-gégészeti szakvizsgálat típusos szezonális rhinitisben a diagnózis megerősítését szolgálja, valamint kiszűri az esetleges kísérőbetegségeket (sinusitis, orrpolip, otitis) és súlyosbító tényezőket (pl. szerkezeti eltérések, adenoid vegetatio, orrpolip stb.). Perenniális rhinitisben, krónikus vagy időszakos-visszatérő panaszok, illetve a beállított kezelés eredménytelensége esetén a fül-orr-gégészeti vizsgálatnak már alapvető fontosságú differenciáldiagnosztikai feladata van. Az alábbi betegségek és elétérések zárandók ki: /*Egyéb rhinitis formák *Sinusitis: /*Acut*Chronicus*/ *Orr- és melléküreg polipózis *Struktúrális és mechanikai eltérések: /*Orrsövényferdülés*Orrkagylóhipertrófia, concha bullosa*Adenoid vegetatio*Ostio-meatalis egység (infundibulum) anatómiai variációi*Idegentest*Choanalis atresia*/ *Tumorok: /*Benignus*Malignus*/ *Granulomák: /*Wegener*Középvonali malignus reticulosis (midline)*Sarcoidosis*/ *Liquorfistula *Egyéb: /*Primer ciliáris dyskinesis*Egyéb mucociliáris transzportrendellenesség*Cysticus fibrosis*Immundefektusok*/ Differenciáldiagnosztikai vizsgálatok: /*Orr-, és melléküreg endoszkópia (merev és fiberoszkópos) *Képalkotó vizsgálatok (CT, MR) *Nazális citológiai és mikrobiológiai vizsgálatok *Hisztológia *Szaglásvizsgálat *Mucociliaris funkció vizsgálata /*Mucociliaris transzport-idő (MCT) (Szacharin teszt, Festék teszt)*Ciliaris csapásszám mérés (ciliary beat frequency, CBF)*Elektronmikroszkópos analízis*/ */
Rizikófaktorok

/*pozitív családi anamnézis*a rizikó exponenciálisan nő a szülők, nagyszülők atópiás anamnézisével*városi lakhely*levegőszennyezettség (dízelmotorok)* születés a pollenszezonban*testvérek, illetve közösség hiánya kisgyermekkorban, mivel a gyakori infekciók az immunválaszt Th1 irányba módosítják, késleltetve a Th2 típusú atópiás válsz kialakulását*dohányzás a terhesség és a szoptatás alatt*„civilizált” életmód halmozott allergénterheléssel*újszülött-, csecsemőkori atópiás dermatitis és\vagy asthma*/
Szövődmények

/*Sinusitis acuta *Otitis media acuta serosa seu suppurativa *Otitis media chronica non suppurativa (serosa seu mucosa)*/
Társuló betegségek

/*Asthma bronchiale (kb. 30%) *Sinusitis chronica *Orr-, és melléküreg polyposis*/
Epidemiológia

10-25%-os, emelkedő tendenciát mutató prevalencia jellemzi, előfordulási gyakorisága általában iskoláskorban növekszik, maximumát a fiatal felnőttkorban éri el.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Jelentősen különbözik a szezonális, illetve a perenniális formában. Előbbinél pollenszezonban a pollenexpozíció minimumra csökkentése a cél, amelyet a rendszeres pollen-, és időjárás-jelentések figyelembe vételével lehet végrehajtani. Magas aktuális pollenkoncentráció idején tartózkodni kell a szabadban végzett tevékenységtől, a nyálkahártyákat és szemet védeni kell, orr-, szem-, és hajmosással a pollenszemcséket el kell távolítani, lakásban és kocsiban szűrőberendezések használata javasolt, pollent tartalmazó, valamint keresztreakciókat adó élelmiszerek kerülendők. Perenniális formában - tekintettel a folyamatos expozíció lehetőségére - hangsúlyosan fontosak az életmódbeli intézkedések, elsősorban gyermekkorban. A háziporatka és a gombaspórák szaporodásának kedvez a nedves, párás környezet, amelyet természetes szellőzéssel és megfelelő fűtéstechnikával kell ellensúlyozni. A hálószobában minimalizálni kell az atkák számát a szakrendeléseken kapott instrukcióknak megfelelően: a porfogó ágyneműk és berendezési tárgyak kerülendők (falvédő, vastag függöny és kárpit, szőnyegpadló, toll, szobanövények, plüssjátékok stb.), gyakori nedves takarítás ajánlott megfelelő eszközökkel (pl. filteres, tartályos porszívó) és alkalmazzunk „allergénmentes” ágyhuzatokat és takarókat. Hasonló intézkedések javasoltak penészgomba-érzékeny betegek környezetében is, de fokozott hangsúllyal kell takarítani a penészgomba lehetséges megtelepedési helyeit: radiátorok, hűtőszekrény, virágföld, nedves falfelületek. Állati antigénekre érzékeny egyének környezetéből - különösen a lakásból - távolítsuk el az állatokat. Allergiás egyének, magas rizikójú újszülöttek és kisgyermekek specifikus és aspecifikus (aktív és passzív dohányzás, egyéb légszennyező anyagok) allergénterhelését egyaránt minimalizálni kell. Az atópiás betegségekben törekedni kell a prevenció mindhárom formájának (primér, szekunder, tercier) lehető leghatékonyabb megvalósítására: /*a betegség incidenciájának csökkentése, a szenzitizáció megelőzése a rizikócsoportba tartozó csecsemőknél *korai diagnózis és kezelés, optimális medicinális tevékenység (rhinitisesek szűrése asthmára és asthmások szűrése rhinitisre) *rehabilitáció, a krónikus betegség tüneteinek és késői következményeinek megelőzése/ befolyásolása (asthma prevenció)*/
Gyógyszeres kezelés

Membránstabilizáló, ún. profilaktikus, preventív antiallergikumok: /*Kromoglikátok (dinátrium kromoglikát) *Nedocromil nátrium*/ Antihisztaminok (H1-receptor antagonisták): /*Első generációs antihisztaminok (kevés kivételtől eltekintve nem indikáltak allergiás rhinoconjunctivitisben számos mellékhatásuk miatt, pl. clemastin, dimethinden, klórfeniramin, mequitazin, oxatomid, setastin stb.) *Második generációs, ún. nem szedatív spektrumú antisztaminok (acrivastin, astemizol, cetirizin, levocetirizin, ebastin, fexofenadin, loratadin, desloratadin, mizolastin, terfenadin) *Lokális antihisztaminok (azelastin, levocabastin)*/ Szteroidok: /*Lokális, nazális szteroidok (beclomethason, budesonid, fluticason, mometason, triamcinolon) *Orális szteroidok (metilprednisolon, prednisolon)*/ Adjuváns szerek: /*Adrenoceptor-agonista szimpatikomimetikumok, dekongesztív szerek /*Orális (ephedrin, fenylephrin, fenylpropanolamin, pseudoephedrin) *Lokális-nazális (fenylephrin, naphasolin, oxy-, xylometazolin, tetryzolin, ephedrin, pseudoephedrin, fenylpropanolamin, tramazolin)*/ *Orrmosás, orrzuhany (pl. Sterimar, fiziológiás sóoldat)*/ Immunterápia (szigorú indikációk és feltételek mellett szakorvosi feladat): /*Klasszikus szubkután (pl. Alutard inj.) *Alternatív utak (nasalis és orális)*/
Műtéti kezelés

Az allergiás rhinitis gyulladásos betegség, ezért terápiájában a gyógyszeres kezelés mellett műtét nem indikált. Kivételes esetekben a hajlamosító vagy súlyosbító tényezők műtéti megoldása szóbajön, de csak a pollenszezonon kívül (pollenosis). Perenniális rhinitisben remissziós fázisban kell operálni, esetleg preoperatív konzervatív kezelést követően.
A kezelés komplikációi

Gyógyszeres kezelés esetén a gyógyszerek mellékhatásai jönnek szóba: /*Somnolencia és egyéb antikolinerg, illetve antiserotonin hatás első generációs antihisztaminok esetén, néhány második generációs formánál - lényegesen kisebb mértékben - is előfordulhat, főleg a terápiás dózis felett *Második generációs antihisztaminok bizonyos kombinációi kapcsán (terfenadin és\vagy astemizol plussz makrolidok vagy ketokonazolok) súlyos kardiális mellékhatások ismeretesek *Lokális vasoconstrictotok tartós (> 10 nap) adásakor rhinitis medicamentosa *Lokális szteroidok kapcsán változó mértékű nyálkahártya-szárazság, irritáció és epistaxis *Immunterápia során anafilaxiás reakciók, asthmás roham stb.*/
Speciális forma kezelése

Kisgyermek és idős korban, terhességben, szoptatáskor és sportolók esetében néhány speciális szempontot kell figyelembe venni. Terhességben a rhinitis javulhat vagy romolhat, de ettől függetlenül fokozott allergénmentesítés javasolt a terhes környezetében. A szimpatikomimetikumok oralis és lokális abususa szigorúan kerülendő és ugyanez vonatkozik - ha egy mód van rá - a gyógyszeres kezelésre az első trimeszterben. Ha ez utóbbi nem kerülhető el - a több tapasztalat miatt - inkább első, mint második generációs orális antihisztamin jön szóba. Lokális szteroid adható (ld. súlyos asthma) a lehető legkisebb hatásos dózisban. A célszervek lokális kezelése előnyösebb. Gyermekkorban hangsúlyozottan fokozott figyelmet kell fordítani a prevencióra és az allergénmentes környezetre. Ha a compliance engedi kromonok, helyi antihisztaminok, oralis második generációs antihisztaminok a sorrend a lépcsőzetes kezelésben. Lokális szteroid a lehető legkisebb hatékony dózisban adagolandó, főleg ha inhalatív szteroidot is kap a gyermek. Szisztémás szteroid kontraindikált, immunkezelésben az alternatív utak választandók. Szimpatikomimetikumok (lokális is) csecsemő és kisgyermekkorban igen nagy óvatosságot igényelnek. Idős korban számos kísérőbetegség, gyógyszerkölcsönhatások és a csökkent elimináció jelenti a legtöbb problémát. Az időskori profúz, vizes orrfolyás legtöbbször nem atópiás eredetű, ilyenkor nasalis ipratrópium bromid megkísérelhető. Sportolók esetében a rhinitis teljesítményt csökkentő tünetei semmiképpen ne társuljanak a gyógyszerek esetleges mellékhatásaival. A kezelés minden esetben szakmailag igazoltan indokolt és dokumentált legyen. Az optimális kezelést a második generációs nem szedatív antihisztaminok és\vagy a lokális szteroidok jelentik. Az aktuális doppinglistán szereplő szerek (vasoconstrictorok: fenylaethylamin, ephedrin, pseudoephedrin, amphetamin és származékai; szisztémás kortikoszteroidok) nem indikáltak.
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

A betegség remisszióba kerülhet spontán, az életkor előrehaladtával, immunkezelés hatására vagy esetleg a szakszerű kezelés-gondozás következtében. Relapszus bármikor előfordulhat, amelyet azonban stressz, hormonális változások, infekciók, súlyos betegségek, terhesség, stb. provokálhatnak. Relapszus esetén a kezelés szokásos elvei alkalmazandók, valamint - amennyiben nem kontraindikált - az immunterápia mérlegelendő, illetve ismétlendő. A szezonalitás nem egyenlő a relapszussal.

Terápiás célkitűzés

/*Allergén elkerülés (karencia) és eltávolítás *Antiallergiás és antiphlogisticus kezeléssel az allergiás beteg gondozása *Orrlégzés és szaglás javítása, a melléküregek és a fülkürt ventilatiójának és drenázsának biztosítása, az irritatív tünetek mérséklése *Indikált esetekben immunterápiával immunmoduláció*/
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

/*A lépcsőzetes terápiás elvek figyelmen kívül hagyása *Technikai problémák, betegoktatás és\vagy compliance hiánya *Gyógyszertolerancia,-rezisztencia *Rhinitis medicamentosa *Egyéb kísérő vagy társult betegségek *Rossz diagnózis*/
Prognózis

A betegség nem gyógyítható meg véglegesen, de jól kezelhető és gondozható. Az egyéni prognózis nem adható meg pontosan, az ismert prognosztikai tényezők nem korrelálnak megfelelően a klinikai tünetekkel. A prognózis romlik családi halmozódás, poliszenzitizáltság, súlyos és hosszantartó tünetek, több és\vagy súlyos kísérőbetegség esetén. Szintén rosszabb prognózist jelent a gyakori relapszus, illetve a több szervet érintő atópiás betegség.
Követés, gondozás

Az allergiás rhinitis természetéből fakadóan a szakszerű kezelés magában foglalja a követést és gondozást. Számos beteg élete nagy részében kezelésre szorul, ezért gyakori felülvizsgálat, terápiás korrekció, kiegészítő kezelés lehet szükséges. Újabb allergének aktiválódhatnak, mások pedig - klinikailag - jelentőségüket veszthetik. A gondozás feladata az esetleges további szervi manifesztációk megelőzése és szüksége esetén kezelése.
Alternatív kezelés

/*Homeoterápia *Akupunktura *Egyéb Távol-Keleti és Nyugati terápiás formák*/ Az alternatív módszerek azon része, amely nem ütközik a Magyar Tudományos Akadémia Állásfoglalásával, illetve amelyek olyan természetes hatóanyagokat alkalmaznak, amelyek megszokottak, vagy legalább is nem ellenkeznek a rhinitis konvencionális kezelési elveivel, nem kontraindikáltak.
Kiegészítő információk

Stádiumbeosztás

/*Enyhe fokozat: kevés, nem terhelő, napi 1-2 órás, döntően korai fázis tünetek. Betegségtudat van, sokszor kezelés nélkül is tolerálható. *Közepes fokozat: több, a beteg számára zavaró, napi több mint 1-2 órás, döntően gátolt orrlégzéses tünetek. A napi tevékenységet, alvást jelentősen zavarják. Kifejezett betegségtudat és életminőség romlás jellemzi. *Súlyos fokozat: a tünetek folyamatosan fennállnak. A napi tevékenységet, alvást lehetetlenné teszik, komoly betegségtudat és életminőség romlás jellemzi.*/
Nemhez kötött jellegzettességek

A serdülő korra jellemző, hogy gyakoribb fiúkban mint lányokban. Ez a különbség a későbbiekben már nem szignifikáns, illetve kiegyenlítődik.
Életkorhoz kötött jellegzettességek

Leggyakrabban a serdülő kor táján jelentkezik a betegség, fiatal felnőtt korban okozza a legerőteljesebb panaszokat, majd a 40-50 éves kor után enyhülnek a tünetek vagy meg is szűnhetnek. Ritkábban a serdülő kor előtt, kisgyermekkorban jelentkezik a betegség, 35-40 éves kor után nem szokott először megjelenni az allergiás rhinitis.
A gépjárművezetésre vonatkozó írányelvek

Közepes és súlyos fokozatban - kezelés nélkül - zavarhatja a koncentrálást és a reflexidőt, ezért ezekben a fokozatokban szakszerű kezelés nélkül nem javasolt a gépjárművezetés. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a nem megfelelő terápia miatt a gyógyszer-mellékhatások okoznak nemkívánatos központi idegrendszeri tüneteket vagy rárakódnak a betegség tüneteire. Alkohol mindkettő hatását potencírozhatja.
Genetikai tanácsadás

Súlyos, halmozott, allergo-immunológiai betegségben szenvedő szülők esetében indokolt.
A betegtájékoztatás alapelvei

/*általában az allergiás-atópiás betegségekről *konkrét, a betegséget kiváltó és fenntartó allergénekről *a prevenció kérdéseiről *az allergénmentesítés és eltávolítás lehetőségeiről *az ajánlott kezelési módszer elveiről, a várható eredményekről, mellékhatások lehetőségeiről, az együttműködés fontosságáról *a gondozás jelentőségéről *életmód, táplálkozás, környezet*/
Terhességi sajátosságok

Lásd speciális formák kezelése.
Ajánlott irodalom

/*International Rhinitis Management Working Group. International Consensus Report on the Diagnosis and Management of Rhinitis. Allergy 1994; 49 Suppl 9: 5-34. *Ribári O (szerk.): Fül-Orr-Gégészet, Fej-Nyak Sebészet. Egyetemi tankönyv. Medicina, Budapest, 1997. *Hirschberg A (szerk.): Rhinitis. Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez. LAM 1998; 8 (Suppl 1): 6-31. *Márk Zs: Az allergiás rhinitis kezelése. In: Magyar P, Hutás I, Vastag E: Pulmonologia (p. 253), Medicina 1998. *Mygind N, Nielsen LP, Hoffmann HJ, Dahl R, Jacobi H: Intranasal Corticosteroids, Inflammation, and Symptoms in Allergic Rhinitis. ACI 1999; 11(1): 4-10. *Hirschberg A: Rhinoconjunctivitis allergica. Medicus Anonymus 1999; Melléklet 7(5): 13-16. *Állásfoglalás a természetgyógyászat tudományos megalapozottságára vonatkozóan. MTA Orvostudományi Osztálya. Táplálkozás, Allergia, Diéta 2000; 5: 43. *EAACI Position Paper. Inhaled and nasal corticosteroids: safety aspects. Allergy 2000; 55: 16-33. *EAACI Position Paper. Consensus statement on the treatment of allergic rhinitis. Allergy 2000; 55: 116-134. *Hirschberg A.: A rhinitis allergica kezelési algoritmusa napjainkban. Gyógyszereink 2000; 50: 101-109.*/

Szakrendelések

A gondozó hálózat és a szakrendelések nem egységesek, mivel a betegség diagnosztikájával és kezelésével több szakma is foglalkozik (ld. diagnosztikai rész). Elsősorban allergológiai, fül-orr-gégészeti, gyermekgyógyászati és pulmonológiai szakrendeléseken, valamint természetesen a háziorvosnál jelentkeznek a betegek, akiknél a további kezelés, illetve a hiányzó szakvizsgálatok elvégeztetése az első észlelő, illetve a kezelőorvos feladata. Az alap- és speciális vizsgálatok bizonyos esetekben (centrumok, több szakvizsgával rendelkező orvosok) egy helyen is elvégezhetők.
Hasznos folyóiratok

/*Allergy*Allergol Clin Immunol*Allergológia Klinikai Immunológia*Medicina Thoracalis*Granum*Medicus Anonymus*/
Kulcsszavak

allergiás rhinitis, szénanátha, pollenosis, allergén