Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Neurinitis vestibularis
 
Egyéb megnevezés

Neuritis vestibularis, encephalitis epidemica, vestibulotrop encephalitis, cerebralis radiculitis, neurolabyrinthitis epidemica, vertigo epidemica, vertigo parainfectiosa, neuronopathia vestibularis
Néveredet

Az első esetleírásokat Ruttin /1909/ és Nylén /1924/ közölte. Az elnevezés Hallpike-tól származik /1949/, azonban ma is vita tárgya, hogy az egész neuron, vagy csak egy része, a neurit beteg. Ezt tükrözi a két leggyakoribb elnevezés: neuronitis, ill. neuritis.
A betegség meghatározása

Hirtelen fellépő, forgó jellegű szédülés, spontán horizontális vagy horizonto-rotatoros nystagmus az egészséges oldalra, csökkent vagy hiányzó kalorikus reakció az érintett oldalon tehát akut egyoldali vestibularis paralysis képe, halláscsökkenés nincs, egyéb neurológiai tünetek hiányoznak.
Etiológia

A legelterjedtebb a vírusetiológia. Emellett szóló érvek: évszaki ingadozás, felső légúti infekcióval való egybeesés, Schuknecht és Kitamura /1981/ hisztopatológiai megfigyelése a vestibularis rendszer gyulladásos jeleiről, liquor-fehérje-emelkedés sejtszámszaporulat nélkül a szédüléses roham kezdete után két héttel, herpes simplex virus DNS kimutatás a human vestibularis ganglionból. A másik teória a vascularis zavar, ami labyrinth ischaemia vagy infekció által kiváltott mikrovascularis keringési zavar miatt lép fel.
Patogenezis, patomechanizmus

Akut, részleges féloldali labyrinth-funkció-csökkenés a vestibularis idegtörzs felső ágának vírusfertőzése miatt.
Fül-orr-gégegyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Sziklai István
klinikaigazgató
DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika
Szerző:

Dr. Tóth Ágnes
egyetemi docens

DEOEC Fül-Orr-Gégészeti Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Tartós, akár napokon át fennálló, forgó jellegű szédülés; járás és állászavar; hányinger, hányás; rossz közérzet.
Tünetek

Spontán harmonikus kieséses vestibularis tünetek, csökkent vagy hiányzó kalorikus reakció, nincs friss keletű fülzúgás, halláscsökkenés, nincsenek neurológiai tünetek
Általános vizsgálatok

Tensio-ellenőrzés. Rutin vérkép, szérumion-, enzimmeghatározás. Vírusellenes antitesttiter meghatározás. Neurológiai vizsgálat. Térfoglaló folyamat gyanúja esetén koponya CT vagy MR
Célzott vizsgálatok

Fül-orr-gégészeti vizsgálat, audiológiai vizsgálat, otoneurológiai vizsgálat: spontán tünetek, kalorikus ingerlés.

Differenciáldiagnosztika

Meniere-betegség, labyrinthitis, labyrinth fistula, benignus paroxysmalis positionalis vertigo, labyrinth contusio, pyramiscsont-törés, kisagy- és hídszögleti, vagy agytumor, sclerosis multiplex, vertebrobasilaris keringési zavar, subarachnoidealis vérzés, nyaki gerinc degeneratív elváltozásai, migrén, toxikus hatás: aminoglycosidok, alkohol.
Epidemiológia

A szédülős betegek kb. 5%-ánál ez a kórkép áll fenn. Életkori csúcs a 30–60 életév között, gyermekkorban relatíve ritka.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Az első néhány napban antivertiginózumok, antiemetikumok, szedatívum, folyadékpótlás. Harmadik, ötödik naptól mobilizáció, vestibularis tréning: fixációs gyakorlatok, állás- és járáspróbák.
Műtéti kezelés

Nincs
A relapszus gyakorisága, terápiás lehetőségek

Inkomplett kompenzáció esetén enyhébb szédüléses időszakok előfordulhatnak

Terápiás célkitűzés

Akut stádiumban a hányinger, hányás megszüntetése. Az egyensúlyi állapot minél gyorsabb rehabilitációja.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

A vizuális vagy proprioceptiv rendszer, ill. a centrális vestibularis rendszer meglevő egyéb eltérései nehezítik a kompenzáció kialakulását. A pszichés zavarok, szorongás, depresszió akadályozzák a rehabilitációt.
Prognózis

Jó, a labyrinthfunkció teljesen regenerálódhat, de a teljes kompenzáció is tünetmentességet biztosít.
Követés, gondozás

Inkomplett kompenzációnál a pszichés vezetés fontos
Kiegészítő információk

Szakterületi specificitás

Fül-orr-gégészet, otoneurológia.
Stádiumbeosztás

A vestibularis index alapján elkülöníthetjük az akut-szubakut stádiumot, kompenzációt, remissziót.
Nemhez kötött jellegzettességek

Nincsenek.
Életkorhoz kötött jellegzettességek

Gyermekkorban ritka, de a gyógyulás prognózisa még jobb.
A gépjárművezetésre vonatkozó írányelvek

Szédüléses panaszok esetén gépjármüvet vezetni tilos.
A betegtájékoztatás alapelvei

A tréninggyakorlatok szükségességét el kell fogadtatni a beteggel
Ajánlott irodalom

Brandt Th. Vertigo. Its multisensory syndromes. Springer; 2000. Tóth Á., Kisely M., Répássy G. Javaslat a módosított vestibularis index bevezetésére az otoneurológiában. A neuronitis vestibularis osztályozása. Fül-orr-gégegyógy. 1995; 41: 29–34.

Szakrendelések

Fül-orr-gégészeti szakrendelések városi, ill. megyei kórházak fül-orr-gégészeti szakrendelői, fül-orr-gége klinikák otoneurológiai ambulanciái.
Hasznos folyóiratok

Archives of Otolaryngology and Head and Neck Surgery; Laryngoscope, Otolaryngology Head and Neck Surgery, Otology and Neurotology, Fül-orr-gégegyógyászat, HNO.