Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Kinetosis
 
Egyéb megnevezés

Mozgásbetegség, tengeribetegség, légibetegség.
Néveredet

A tengeri betegség elsô leírása Hippokratésztôl származik (a nausea a görög naus=hajó szóból ered). A kinetosis elnevezést Irvin (1881) alkotta meg, kiemelve a tüneti hasonlóságot a különbözô provokációmódozatok ellenére.
A betegség meghatározása

Járműben, passzív helyváltoztatás alatt kialakuló, egyensúlyzavarban és vegetatív tünetekben megnyilvánuló tünetcsoport.
Etiológia

Passzív helyváltoztatás során fellépô szokatlan erejű gyorsulások hatására lép fel.
Osztályozás, típusok

Speciális forma az űrbetegség, ami az űrhajósoknál a súlytalanság állapotában lép fel, amikor az aktív fejmozgás vezet mozgásbetegséghez.
Patogenezis, patomechanizmus

Percepciós konfliktus vagy téves illesztés az aktuális és a várt mozgásstimuláció között: az aktív testmozgás során mind a három stabilizáló érzékszervi rendszer stimulálódik, ezt a szenzoros inputot a központi idegrendszer összehasonlítja az elvárt, korábban kalibrált multiszenzoros mintával. Ha az aktuális szenzoros input megegyezik a várakozási mintával, a térbeli állandóság fennmarad. Kinetosis esetén hibás párosítás jön létre. Interszenzoros (vizuális-vestibularis) vagy intraszenzoros (ívjáratok versus otolith) téves illesztés: a vizuális és vestibularis információk nem felelnek meg egymásnak vagy a vestibularis információkon belül van ellentmondás. Vestibularis hyperexcitabilitás: ilyen esetben átmenetileg a fiziológiás mozgásstimulus is mozgásbetegséget vált ki, pl. migrénes roham vagy posztopertatív hányinger, hányás. Az űrbetegség patomechanizmusában a gravitáció hiányában kialakuló szenzoros konfliktusok mellett az otolithok abszolút súlyának minimális különbsége is szerepet játszik.
Fül-orr-gégegyógyászat
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Sziklai István
klinikaigazgató
DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika
Szerző:

Dr. Tóth Ágnes
egyetemi docens

DEOEC Fül-Orr-Gégészeti Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Szédülés, diszkomfort érzés, fáradtság, ásítozás, fejfájás, szagokra való túlérzékenység, hányinger, hányás.
Tünetek

Sápadtság, hideg veríték, nyáladzás, öklendezés, hányás, motoros inkoordináció, apátia.
Célzott vizsgálatok

Tünetmentes állapotban otoneurológiai vizsgálat szóba jön a labyrinth hyperexcitabilitásának kizárására. Migrén szintén kizárandó.

Differenciáldiagnosztika

A rosszullét jellege és az, hogy ez valamilyen passzív helyváltoztatással függ össze, egyértelművé teszi a diagnózist.
Rizikófaktorok

Pszichés tényezôk, félelem, rossz közérzet, interkurrens betegség, menstruáció, klimax, szellôzetlen utasfülke, rossz szag elôsegíti a kialakulását.
Szövődmények

Nagy folyadékvesztés miatt a só-vízháztartás felborulhat.
Epidemiológia

Minden egyén mozgásbeteggé tehetô, de az individuális érzékenység nagyon különbözô. A nôk érzékenyebbek mint a férfiak, az életkor emelkedésével a fogékonyság csökken. Két éves kor alatti gyermekeknél ritkán fordul elô, de efölötti gyermekeknél egyre gyakoribb, a csúcs 10-12 év között van.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Fizikai prevenció: a fejmozgások kerülése, fejtámasz használata, lehetôleg a jármű központi helyén foglaljon helyet, a fejhelyzet beállítása a gyorsulás irányának megfelelôen. Vizuális prevenció: a jármű és ezáltal a testmozgások adekvát vizuális kontrollja (a hajó mozgását a horizonthoz képest lehet követni). Ha a gyorsulás vizuális percepciója nem lehetséges pl a jármű belsejében, ajánlott a szemeket becsukni. Vestibularis tréning: fôleg a légi vagy vízi járműveken dolgozóknál nagy jelentôségű. Gyógyszeres prevenció: az utazás megkezdése elôtt egy órával dimenhydrinat tabletta, a tünetek kialakulása esetén kúp. A promethazin, cinnarizin is hatásos. Hazánkban nincs forgalomban transdermalis scopolamin, ami igen jó hatású.
Gyógyszeres kezelés

Kialakult tünetek esetén a fenti szerek megfelelô, esetleg parenteralis bejuttatása mellett a folyadék pótlása.
Műtéti kezelés

Nincs.

Terápiás célkitűzés

A betegséget megelôzni kellene, nem kezelni.
Prognózis

A provokáló stimulus megszűnte után órákkal, esetleg egy napon belül teljes gyógyulás várható. Spontán javulás lehet folyamatos stimuláció mellet is centrális habituáció révén három-hat napon belül.
Kiegészítő információk

Szakterületi specificitás

Otoneurológia.
A gépjárművezetésre vonatkozó írányelvek

Kinetosisra hajlamos egyén vezetés közben a vizuális kontroll miatt nem betegszik meg.
Ajánlott irodalom

Brandt TH. Vertigo. Its multisensory syndromes. London: Springer-Verlag; 2000. Haid CTh. Vestibularisprüfung und vestibulare Erkrankungen. Berlin: Springer-Verlag; 1990.
Hasznos címek, betegszervezetek


Szakrendelések

Egyetemi klinikák otoneurológiai szakambulanciái.
Hasznos folyóiratok

Acta Otolaryngologica, HNO, Fül-orr-gégegyógyászat.